DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR, a “Parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! A “Parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottság munkájáról szóló jelentésről, illetőleg országgyűlési határozati javaslatról szóló beterjesztést négy témában szeretném megejteni. Szeretnék szólni a helyzetről, magáról a bizottságról, a jelentés néhány fontos megállapításáról és természetesen az országgyűlési határozati javaslatról is.
Tisztelt Ház! Magyarországon a kilencvenes évek elejétől vált a parlagfű elterjedése súlyos problémává, és megkezdődött, folytatódott a parlagfű okozta allergia tömegessé válása.
(13.10)
Az allergiás betegek száma legalább a lakosság negyede, két-két és fél millió ember, és az allergiás megbetegedésekből származó társadalmi szintű összes kárt a szakértők évi több tízmilliárd forintra is becsülik.
Eddig is számos döntés, intézkedés született, de ezek mégsem bizonyultak kellően hatékonynak. Az ország hatmillió hektár mezőgazdasági területéből 5,4 millió hektáron regisztráltak fertőzöttséget 2002-ben. A terjedés korábban parlagfűmentes területeken is bekövetkezett, és ma már problémát okoz Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is.
Egészségügyi szempontból 16 ezer fővel nőtt a regisztrált asztmás betegek száma, és 2002-ben már a 155 466 főt is elérte. Több városban végeztek felmérést az allergiás betegek között, közöttük a parlagfűre érzékeny allergiások aránya területenként ugyan változó, de 50-90 százalék között mozog. A legveszélyeztetettebb csoport a gyermekek, mert az ő immunrendszerük éretlen és sérülékeny is. Aki gyermekként allergiássá válik, az örök életében készülhet arra, hogy tüneti gyógyszerekre, illetve életmódbeli elővigyázatosságra lesz szüksége. A nők életében pedig vannak olyan időszakok - terhesség, szoptatás időszaka -, amikor az allergiás megbetegedés kockázati tényező, mert megfontolandó, sőt tiltandó egyes gyógyszerek fogyasztása.
Az allergiás megbetegedések és a parlagfű elterjedésének növekedésével kapcsolatban az Országgyűlésben több parlamenti interpelláció hangzott már el. A parlagfűvel kapcsolatos problémával foglalkozó formális és informális tárcaközi, minisztériumi, társadalmi és civil konferenciák, összejövetelek és kezdeményezések is indultak.
Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága az előző ciklusban összegzett egy jelentést az allergén növények környezet-egészségügyi káros hatásairól, a megelőzéssel és a védelemmel kapcsolatos feladatokról. Az elmúlt év szeptember 17-én országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be képviselők az Országgyűlésnek a parlagfű terjedésének megállítása, illetve termőterületének csökkentése, a pollenszennyezettség jelentős mérséklése és a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.
Az Országgyűlés a 11/2003. számú, február 19-én kelt határozatával hozta létre az eseti bizottságot. A bizottság elnöke - államtitkári kinevezéséig - dr. Vojnik Mária képviselő asszony volt, alelnöke Selmeczi Gabriella, és változó tartalommal, de tagjai voltak Csicsay Claudius Iván, Karsai József, Horváth Zsolt, Illés Zoltán, Gusztos Péter, Sisák Imre és Józsa István képviselő urak is.
A bizottság áttekintette az eddig elért eredményeket, megkezdett programokat, a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat és jogi felhatalmazásokat. Megvizsgálta a kormányzat, az önkormányzatok és a társadalmi szervezetek eddigi tevékenységét. Írásos beszámolókat, javaslatokat kértünk be, meghallgatásokat tartottunk, a bizottsági határozatról tájékoztatót tartottunk, és tanácsadást is folytatott az eseti bizottság szakértője.
A felkért szervezetek köre az érintett minisztériumokra, intézményekre, önkormányzatok szövetségeire, a főpolgármesteri hivatalra és a legfontosabb érdekelt civil szervezetekre terjedt ki. A minisztériumoktól kért írásos tájékoztatókban, amelyekről a jelentés is szól, a következőkre kért választ a bizottság: a helyzetértékelésre az adott szervezet célját, illetve feladatát érintő kérdésekben, valamint a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos folyamatban lévő programok, ezek közreműködői és a programok finanszírozása kérdésében.
A bizottság március 5-én megtartott ülésén kérte fel a minisztériumokat, hogy a parlagfű elleni gyors és eredményes védekezés érdekében tegyenek javaslatot a jogszabályi környezet szükséges megváltoztatására, illetve a feladat ellátásához elengedhetetlen együttműködés, összehangolt cselekvés elősegítésére és a megvalósításhoz szükséges források mértékére.
A bizottság az önök előtt is fekvő J/5620. számú jelentését szeptember 24-ig készítette el, és szeptember 30-án, ahogy ezt a bizottságot konstituáló országgyűlési határozat előírta, benyújtotta a tisztelt Háznak. A jelentés legfontosabb megállapításait maga a tíz-egynéhány oldalas jelentés 33 pontban összegezte. Úgy gondolom, hogy ezzel kellő muníciót szolgáltatott a problémák és a feladatok meghatározására, illetőleg a lehetséges megoldásokra is számtalan javaslatot tartalmazott.
A bizottság mind a jelentésében, mint működése során, mind pedig a beterjesztett határozati javaslatban a hangsúlyt a megelőzésre helyezte. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a megelőzésben a földtulajdonosok és a földhasználók - ideértve mind a kül-, mind a belterületi földeket, tehát mind a mezőgazdasági művelési területeket, mind a telkeket, köztereket, szabad területeket is - kötelezettségei a döntőek és a meghatározóak. Független ez attól, hogy az adott földtulajdonos, földhasználó ki is légyen. Ugyanúgy terheli a más emberek egészségét védő kötelezettség az államot mint földtulajdonost, az önkormányzatot mint földtulajdonost, mint bármely más földtulajdonos magánszemélyeket, jogi személyeket egyaránt.
Erre nézve képviselőtársaim jobbára olyan adatokat láthatnak a jelentésben, ami az állami földterületek, illetve állami területek használói - jelesül elsősorban a közutak, illetve a MÁV - esetében tartalmazza azt a számot, amely közel két és fél milliárd forint ilyen célokra fordítását jelenti. Természetesen a földtulajdonosok, a gazdák vannak abban a helyzetben, hogy tevékenységükkel meggátolják a parlagfű terjedését. Ha ugyanis levágják, ha lekaszálják, mégpedig virágzás előtt, akkor nincs mód arra, hogy pollenek milliárdjai fertőzzék az egészségünket.
Ugyanakkor a bizottság tapasztalta, hogy kevés még az ismeret. Nagyon fontos tehát, hogy további támogatások álljanak rendelkezésre azokhoz a döntően civil szervezetek által szervezett programokhoz, amelyek döntően és elsősorban a tájékoztatást, illetőleg mind a monitoring szempontjából, mind pedig a tényleges parlagfű-mentesítés végzése szempontjából fontos akciók megszervezését jelentik.
A bizottság munkájában mindvégig különös szerepet játszottak az anyagiak - nem elsősorban a pollenre, hanem a munkák fedezetére gondolok. Itt az elsődleges kérdés, hogy elegendő-e mindaz a forrás, amit ezekre a célokra fordítanak. A bizottság arra a megállapításra jutott, hogy még nem elég, tehát ennek a kiegészítése szükséges, de legalább ilyen hangsúlyt kapott mind a létező pénzek, mind pedig az ezt követően e célok szolgálatára rendelendő pénzeszközök összehangolása.
Örömünkre szolgált, hogy a bizottság működésével párhuzamosan folyt a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos adóbevallás, amikor is az állampolgárok adójuk 1 százalékát felajánlhatták a parlagfű-mentesítésre, illetőleg más népegészségügyi célokra, és mint tudják - remélem, sokan -, minden korábbit meghaladó sikerrel 818 millió forintot is meghaladó összeget ajánlottak e célra, ami jelzi, hogy Magyarországon az állampolgárok, a választópolgárok, nagyon egyszerűen az itt élő emberek ezt fontos kérdésnek tekintik, és még fontosabbnak tartják azt, hogy a megoldás irányába határozottabb lépéseket tegyenek.
Ez is mutatja egyébként, hogy a nyilvánosság ereje jót tett a parlagfű-mentesítés ügyének. A médiumok nagyfokú támogatása jellemezte a bizottság munkáját, a bizottság tagjait, tisztségviselőit rendszeresen hívták, és természetesen vállalták is ezt a szereplést.
(13.20)
Valószínűleg a nyilvánosság erejével meg a bizottság működésével van összefüggésben az is, hogy menet közben került módosításra a földművelésügyi tárca egy fontos rendelete, ezáltal a kötelező gyommentesítés ma már kiterjed a parlagfűre is, és bizonyára több, sikerrel pályázó civil szervezet és önkormányzat is annak köszönheti sikerét, hogy a bizottság működése fölhívta a figyelmet erre a fontos kérdésre.
Magáról az országgyűlési határozati javaslatról. A bizottság, a “Parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottság teljesen egyhangúlag fogadta el azt a négy pontból álló határozati javaslatot, amit H/5621. számon képviselőtársaim kézhez vettek. Ebből különös figyelmet szeretnék irányítani a 2. pontra, amelyik azt tartalmazza, hogy új megközelítés szükséges a parlagfű elleni küzdelemben, ne csak növényvédelmi kérdésként, hanem ezzel párhuzamosan környezetvédelmi, környezet- és humán-egészségügyi kérdésként is szükséges foglalkozni a problémával. A megelőzés fontosságát is tartalmazza ez a bizonyos 2. pont.
Vélhetőleg az Országgyűlés munkájában is a legnagyobb figyelmet a határozati javaslat 3. pontja kelti majd, amely ugyancsak négy pontba foglalva a kormány feladatait próbálja összegezni. Ebben az 1. pont egy tárcaközi bizottság felállítását kezdeményezi, amelynek feladata egyrészt egy egységes intézkedési terv készítése. Bízunk benne, hogy a “Parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottság munkájának a figyelembevétele hasznos segítség lesz számukra, és a bizottság létrejötte a terv elkészítésén, a pénzeszközök felhasználásának koordinációján túl arra is alkalmas lesz, hogy felkészítse a kormányt arra - mint ahogy azt tartalmazza a határozati javaslat -, hogy minden év március 31-éig számoljon be az Országgyűlésnek a parlagfű-mentesítés aktuális helyzetéről.
Fontosnak ítéli a parlagfűmentes eseti bizottság az időszerűség kérdését. Már most arra az időszerűségre gondolok, hogy időben legyen kihúzva vagy lekaszálva a növény, mégpedig virágzás előtt. Ebből a célból a határozati javaslat 3.4. pontja a közérdekű védekezés előzetes végrehajthatóságát célozza meg. Ennek lényege az, hogy a jogerő bevárása nélkül legyen módja az eljáró hatóságnak elvégeztetni a magáról megfeledkező földtulajdonos helyett és természetesen költségén a gyommentesítést.
Azt mondtam, hogy a költségén, ugyanakkor ez a költség jelenleg nem áll rendelkezésre, mint ahogy erről az eseti bizottság jelentése is szól. Ezért a 3.2. pontban erre a célra mintegy másfél milliárd forint megteremtését tartjuk indokoltnak. És rendkívül fontosnak tartjuk a felajánlott egy százalékok, az egyszázalékos adó parlagfű-mentesítés céljaira való fordítását is.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy terveztem személyesen - szóltam már a nyilvánosság erejéről -, hogy amikor ide bejövök, hozok egy kis ambróziát és meglengetem, hogy meggyőzzem azokat a képviselőtársaimat is, akik esetleg neutrálisan közelítik a kérdést, hogy ez egy komoly probléma. Ettől azért álltam el, mert az Országgyűlésnek ezt a kérdést tárgyaló állandó bizottságai - mindegyik, mindahány - egyhangúlag támogatták az országgyűlési határozati javaslat, illetőleg a jelentés elfogadását, ami azt is jelenti, hogy ebben a kérdésben, ebben a nagyon fontos népegészségügyi, közegészségügyi és más kérdésben a parlamenti patkó mindkét oldalán helyet foglaló képviselők egy irányba kívánják húzni a szekeret.
Azt gondolom, ha szükséges módosítások, elfogadható módosítások bekerülnek is, remény és lehetőség van arra, hogy ebben a fontos kérdésben az Országgyűlés konszenzusos döntéssel hozza meg támogatását annak érdekében, hogy gyermekeink ne szenvedjenek ilyen nagy számban az allergiától.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
