DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A parlagfű elleni hatékony fellépés érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium intézkedéseivel eddig is az adott lehetőségek határai között igyekezett segíteni; rendkívül fontosnak tartjuk e gyomnövény terjedésének a visszaszorítását. Az agrár- és vidékfejlesztési célok 2003. évi támogatásának keretén belül közvetve elősegítettük a kérdés megoldását, a parlagterületek visszaszorítását, az erdőművelés javítását és más intézkedéseket, de természetesen ezek csak a mezőgazdaságilag művelt területekre terjedtek ki. A nemzeti vidékfejlesztési tervben is célirányosan szerepelnek ezek a célok az agrár-környezetvédelmi intézkedéseink között.
Az 5621. számú országgyűlési határozati javaslatban foglaltakat, valamint a “Parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottság jelenésében foglalt javaslatokat nagyon megfontolandónak és megvalósíthatónak tartjuk. Egyetértünk a határozati javaslat azon megközelítésével, hogy a parlagfüvet ne kizárólagosan növényvédelmi problémaként kezeljük, hanem ezzel párhuzamosan környezetvédelmi, környezet- és humán-egészségügyi kérdésként is szükséges foglalkozni az általa okozott problémával. Elsődlegesen fontosnak tartjuk, hogy a hatékony védekezést a gyomnövény virágzása előtt végre kell hajtani, hiszen a pollenszóródás meggátolására ez a leghatékonyabb módszer. A sikeres védekezés érdekében a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ösztönző módszerek alkalmazására, elengedhetetlen az egységes állami szerepvállalás a programok kidolgozásában, a végrehajtás megszervezésében, amelyekben a civil szervezeteknek is jelentős szerepet kell kapniuk.
Egyetértünk a határozati javaslat azon indítványával, miszerint a parlagfű elleni védekezés összehangolására tárcaközi és megyei koordinációs bizottságot kell létrehozni, amely a “Parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottság javaslatait figyelembe véve egy egységes intézkedési tervet készít az ország területére, illetve a koordinációs feladatok ellátására.
A határozati javaslat 3.2. pontja másfél milliárd forint elkülönítését javasolja a 2004. évi költségvetési törvényben a közérdekű védekezés végrehajtása érdekében. Tekintettel arra, hogy a javaslat a költségvetési törvénytervezet benyújtását követően készült el, az e pontban megfogalmazottakat a kormány már nem tudta figyelembe venni, de a költségvetési törvény vitája kapcsán képviselőtársaim módosító javaslatokkal ezt a problémát még rendezhetik.
A határozati javaslat 3.3. pontjában leírtakkal kapcsolatban, amely az adózók által felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékának felhasználásával foglalkozik, a 2003. évi költségvetési törvény eredeti célként egyrészt a népegészségügyi program támogatását, másrészt a parlagfű-mentesítés feladatainak támogatását jelölte meg. Amennyiben e két célra felajánlott összeget a tervezet 3.3. pontja szerint csupán az egyik célra használnák fel, nem teljesülne a törvényben deklarált szándék. A 2004. évi költségvetési javaslat a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt előirányzat felhasználási célját már kizárólagosan a parlagfű-mentesítésben jelöli meg, ezért a 2004. évi e célú felajánlások teljes egészében erre fordíthatók lesznek 2005-ben.
Szakmai szempontból feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy a fertőzött területek érdemi csökkentése nem valósítható meg közérdekű védekezés elrendelése nélkül. Ugyan a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szigorítani fogja a határszemlék rendszerét, és az európai uniós támogatáshoz jutás feltételeként kialakított jó mezőgazdasági gyakorlat kritériumrendszere is szükségessé teszi a gyomok elleni védekezést, és az eddigieknél egy sokkal szigorúbb ellenőrző hálózat kialakítása is sorra kerül, de ezen túl további lépések is szükségesek.
(13.30)
Bizonyos területeken kényszerkaszálásokat kell elrendelni, ennek az eljárási rendjét, költségvetési fedezetét mindenképpen rendezni kell. Ehhez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak és a Belügyminisztériumnak nincs saját forrása a költségvetésben, és nem is kizárólagos feladatuk, hiszen azért itt az útfenntartás, a belterületek rendbetétele is szóba jön. E nélkül az intézkedés nélkül pedig nincs mód érdemi előrelépésre, minden egyéb intézkedés nem hozhat érzékelhető változást a parlagfűfertőzés országos méretű visszaszorítása terén.
A parlagfű elleni kényszerintézkedések végrehajtása során jelentős nehézséget okoz, hogy az államigazgatási eljárási törvény keretei között gyakorlatilag kivitelezhetetlen az első hatósági felszólítást követően a virágzás kezdetéig a közérdekű védekezés végrehajtása, tehát a mulasztó ügyfél terhére történő elrendezése. A kormány ennek érdekében elfogadta és az Országgyűléshez benyújtotta a növényvédelemről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot T/5833. számon. A módosítás lehetővé teszi azt, hogy a közérdekű védekezést elrendelő határozat, illetve az azt megelőzően hozott, védekezésre kötelező hatósági határozat hirdetményi úton is közzétehető legyen, ha a termelő, illetve a földhasználó nem érhető el, és ezek ellen benyújtott fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.
A növényvédelmi kötelezettségeiket nem teljesítő földhasználókkal szemben a közérdekű védekezések elrendelése mint jogi lehetőség nem ismeretlen az Európai Unió egyes tagországaiban sem. A fentiek alapján az országgyűlési határozattervezet 3-4. pontjában foglalt rendelkezés teljesítettnek tekinthető.
Úgy gondolom, annak érdekében, hogy a jövő esztendőben hatékony intézkedéssorozat kezdődhessen meg, az érdekelt tárcáknak össze kell hangolni a tevékenységüket, és meg vagyok róla győződve, hogy ha az anyagi fedezet is biztosítható ehhez a tevékenységhez, akkor a sokrétű intézkedés eredményeképpen lényegesen tudunk javítani azon az áldatlan helyzeten, ami az idei évben is tapasztalható volt.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
