BORKÓ KÁROLY
BORKÓ KÁROLY
BORKÓ KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bizottság tegnapi ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. A helyzetértékelés után - amelyet itt is hallottunk - a következő főbb dolgokban fejtették ki hozzászólásukat a képviselők a bizottsági ülésen.
Alapvetően ami az eddigiekhez képest új dolog az ott elhangzottakban, az az úgynevezett direkt és az indirekt védekezésre való figyelemfelhívás, figyelemfelkeltés volt. Direkt védekezésnek tekintettük azt, amikor egy az egyben irtjuk a gyomot, tehát gyomláljuk, kaszáljuk vagy más módon, vegyszeresen irtjuk. Indirekt védekezésként fogalmazódott meg a bizottsági ülésen a termőterület más kultúrával való hasznosítása, itt elsősorban a gyepre, illetve az erdőtelepítésre gondoltunk.
(Dr. Világosi Gábort a jegyzői székben dr. Füle István váltja fel.)
Két hozzászóló az erdőtelepítés fontosságát hangoztatta ebben a vonatkozásban, tehát egy olyan fajta racionális területhasznosítást, amely elfoglalja a termőterületet a parlagfű elől. Ezzel a dologgal összefüggésben hangzott el, hogy az elmúlt időszakban nagyon pozitív folyamatok indultak meg az erdőtelepítést tekintve, hiszen a 2001-2002-es költségvetésben biztosított 6-6 milliárd forint forrás következtében a 2001-2002-es évben 15-16 ezer hektár erdőtelepítés valósult meg Magyarországon. Ebben az évben ez körülbelül 10 ezer hektár lesz, és a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy nem nagyon látjuk annak fedezetét, hogy ez a kedvező folyamat a 2004-es évben is folytatódjék.
Ugyan a nemzeti fejlesztési terv mellékleteként megtalálható egy 8 ezer hektáros erdőtelepítési programra való utalás, és erre a forrás biztosítása is 850 millió forint értékben, azonban a költségvetésben ebből a 850 millió forintból már csak 330 millió forintot sikerült megtalálni.
(13.40)
Ez nyilvánvalóan igen erősen visszaveti az erdőtelepítéseket. A dologban az a leginkább érdekes, hogy az erdőtelepítésre éppen ott vannak a legnagyobb, alkalmas területek, amelyek a parlagfűvel is leginkább fertőzöttek, tehát Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének a nyírségi részei, Hajdú-Biharnak az északi, homokosabb területei, Bács-Kiskun megyének majdnem az egész területe, Pest megye déli része. Ha összehasonlítjuk, hogy körülbelül milyen nagyságú terület az, amely igen erősen fertőzött parlagfűvel - a beszámoló szerint ez körülbelül 700 ezer hektár -, akkor kísérteties hasonlóságot látunk azzal, amely a nemzeti erdőstratégiában megfogalmazva, leírva található, miszerint a magyarországi erdőtelepítésre 760 ezer hektár alkalmas. Tehát azt gondoljuk - és ez a bizottsági ülésen is megfogalmazódott -, hogy az indirekt védekezés egyik legjobb módszere az lenne, ha ezeket a gyenge minőségű területeket nem a parlagfű, hanem erdő borítaná. Erre tettük meg javaslatainkat is, és azt szeretnénk, ha az erdőtelepítés lendülete a következő esztendőkben sem törne meg.
A bizottsági ülésen elhangzott még az is, hogy az indirekt védekezés mellett nyilvánvalóan a direkt védekezésre is nagy súlyt kell helyezni elsősorban a belterületen belül, de a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a mezőgazdasági területek, elsősorban a learatott gabonatarlók művelésben tartása rendkívül fontos lenne, hogy ott ismételten ne verhesse fel a fejét a parlagfű.
A bizottsági ülésen vizsgáltuk azt is, hogy milyen módon lennének bevonhatók a parlagfű elleni védekezésbe a közmunkaprogramok. Ebben jelentős előrelépés következett be, csak az az aggályunk fogalmazódott meg, hogy éppen a nem kellően megalapozott és nem kellő időben végrehajtott védekezések kapcsán esetleg az ott dolgozóknál nem ártunk-e többet, mint amennyit használunk a mások egészségének.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
