TÓTH GYULA
TÓTH GYULA
TÓTH GYULA, az önkormányzati bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés előtt olyan törvényjavaslat van, amelynek az előkészítése háromlépcsős fázisban folytatódott az elmúlt év során úgy, hogy a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium először a sport civil szervezeteit és a sportmozgalomban részt vevő szervezetek képviselőit, vezetőit szólította meg, arra kérve őket, hogy a hatályos sporttörvény alkalmazásával kapcsolatos véleményeiket, észrevételeiket, tapasztalataikat fogalmazzák meg. Az így elkészült sporttörvény-módosítás koncepcióját társadalmi vita keretében tárgyalta meg az érintett szervezetekkel. Az önkormányzati bizottság többsége elégedetten vette tudomásul, hogy az egyeztetések folyamatában a minisztérium tárgyalt az önkormányzatokkal is, két lépcsőben: előbb az alföldi és a dunántúli megyék, majd a megyei jogú városok képviselőivel.
Ebben a bizottságban természetes módon hangsúlyt kapott az is, hogy az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai a jelenleg érvényben lévő törvényhez viszonyítva nem változtak.
Az önkormányzati bizottság többsége azért ért egyet a törvénymódosítás céljával, mert olyan törvényt várt, amely ugyan a korábbi törvény struktúrájára támaszkodik, de megtartja azt az építkezést, amelyet a hatályos törvény alkalmazott. Nevezetesen a sportolók jogállásától indulva, a sportszervezetek felvázolásán keresztül, az országos szövetségek szabályozását, majd a köztestületek, az állam, az önkormányzatok feladatait határozta meg, és a sportrendezvényekkel, a sportrendezvények biztonsági kérdéseivel is foglalkozik. Ezt a struktúrát ugyan megtartva, mégis jelentősen megváltozott törvényjavaslat kerül a tisztelt Országgyűlés elé, amely épít azokra a tapasztalatokra, amelyeket az elmúlt két és fél év hozott a sporttörvény alkalmazásának gyakorlata során.
Lényegesnek tartom megemlíteni az önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok tekintetében azt a két véleményt, amelyeket a bizottság tagjainak többsége megfogalmazott. Az egyik, hogy az országos sportági szakszövetségek működése, feladatai kapcsán a törvénytervezet egyértelműen megfogalmazza a területi szervezetek létrehozásának lehetőségét. Ez az új elem egyértelműen tisztázza a területi szövetségek helyét, szerepét, és egyértelművé teszi a bírósági bejegyzési kötelezettségét is. A másik elem az, hogy az önkormányzatok feladatait az önkormányzati törvény és a sporttörvény összefüggésében határozza meg.
(14.00)
Ebben egyértelműen megjelenik az, hogy mind a Pénzügyminisztérium, mind a Belügyminisztérium elzárkózik minden olyan feladat meghatározásától, amelyhez nincsenek források.
A bizottság tagjainak a többsége elfogadta, hogy ez a törvényjavaslat sem tud változtatni a sportfinanszírozás eddig kialakult rendszerén, de pozitívumának tartja, hogy kiiktatja a párhuzamosságokat, csökkenti a túlbonyolítottságot elsősorban annak az intézménynek a felállításával, amelyet nemzeti sporttanács néven jelöl. Az önkormányzati bizottság tagjainak a többsége ennek a legfontosabb elemét abban látja, hogy az állami szervek képviselői ebben az új testületben kisebbségben lesznek. Ha figyelembe akarjuk venni a valóban alulról szerveződő, a civil szervezetek által menedzselt tevékenységét, akkor valóban nekik kell nagyobb szerepet biztosítani.
Az új intézmény, a “nemzet sportolója” és az ehhez fűződő életjáradék méltó elismerése azoknak, akik tettek azért, hogy sportnagyhatalomként emlegessen bennünket a világ.
Az önkormányzati bizottság tagjainak a többsége nem értett egyet azzal az ülésén elhangzott javaslattal, hogy a sporttörvény csak 2005 januárjától lépjen életbe. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a köztársaság költségvetéséből kiemelten támogatja az élsportolók olimpiai felkészülését - megjegyzem, 2003-ban annyi pénzt kapott a magyar sport erre a feladatra, mint amennyit 1999-ben és 2000-ben összesen -, akkor úgy gondolom, nincs veszélyben az olimpiai felkészülés. Ez a sporttörvény egyébként is a finanszírozást csak azzal a céllal alakítja át, hogy átláthatóbb viszonyokat teremtsen.
Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati bizottság november 12-i ülésén a beterjesztett törvényjavaslatot 12 igen és 6 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak minősítette.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
