IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság - mint olyan bizottság, amely nagyon sokat foglalkozott ezzel a témával - úgy ítélte meg, hogy támogatja e törvény elfogadását; egyhangú szavazással úgy foglalt állást, hogy ha módosításokkal is, de érdemes segíteni a dolgozói részvénykivásárlással létrejött, azóta is sikeresen működő cégeken.
A minisztérium előadója részletesen kifejtette azt a két pontot, amely szerint a módosítás alapvetően folyt. Eszerint, az első megközelítés szerint biztosítja a szervezet számára, hogy abban az esetben is működhessen, ha nem az állam ajánl fel vagyonrészt a munkavállalók részére megvásárlásra. Ez azért fontos szempont, mert amikor 1992-ben az MRP-törvény megalkotásra került, a fő vezérfonal valójában a privatizáció elősegítése volt a dolgozói tulajdonszerzés által.
(12.40)
Valójában a jelen hatályos törvény egyfajta privatizációs technikaként szabályozza a munkavállalói tulajdonszerzést a jelenlegi helyzetben. A javaslat ezen túl kíván lépni, éppen azzal, hogy abban az esetben is lehetővé teszi - méghozzá szabályozott módon - az MRP-szervezetek működését, ha nem az állami tulajdonos ajánl fel valamely társaságban vagyonrészt, hanem más, magánszférába tartozó tulajdonos.
A módosítás másik nagyon jelentős része az, hogy a jelenleg hatályos törvényben rendkívül rugalmas módon szabályozott tulajdonszerzési feltételeket meghatározott keretek közé kívánja szorítani. Erre azok a gyakorlati tények hívták fel a figyelmet - amelyeket államtitkár úr is jelzett -, hogy a szabályozás jelenlegi rugalmassága elvileg lehetővé tette, hogy a munkavállalók egy meghatározott csoportja a munkavállalók más csoportjának rovására jelentősebb mértékű vagyonhoz jusson. Ezáltal bizonyos fokig a tisztességes szerzést, az MRP-szervezetek tisztességes működését veszélyeztették, hiszen ha bizonyos személyek olyan helyzetbe kerülhettek az MRP-szervezeten belül, hogy meghatározó befolyást gyakorolhattak a vagyonszerzésük tekintetében, vagy kifejezetten arra használták fel a munkavállalói tulajdonszerzési programot, akkor ez nyilvánvalóan nem a jogalkotó eredeti céljának megfelelő volt. Az új szabályozás most követelményeket támaszt, és meghatározza azokat a kereteket, amelyek között a dolgozók vagyonrészhez juthatnak.
Fölmerült még a bizottsági vitában, hogy kicsit talán tovább kellett volna vinni a rendezést, a törvény fejlesztését, elsősorban a nyugdíjas részvevők további részesedési és döntéshozatali jogosultságát kellett volna a törvényben szabályozni. A jelenlegi javaslat szerint minden MRP külön kezeli ezt a dolgot.
Kicsit beszorítja a társaságokat a 9. §, amely szerint a képződött nyereséget mind törlesztésre kell fordítani. Ez korlátozó a többi gazdasági társasághoz viszonyítva. Ezeket a megállapításokat részben az előterjesztő is osztotta, és annak a dilemmájának adott hangot, hogy a nyugdíjasok kérdéskörét igen bonyolult és igen nehéz szabályozni, a többi törvénnyel, egyéb jogokkal összhangba hozni. Jelen pillanatban annyi volt a válasz erre vonatkozóan, hogy talán elég érettek már ezek az MRP-szervezetek arra, hogy a saját nyugdíjasaik helyzetét, jelenét és jövőjét szabályozzák. Ez a válasz természetesen nem tökéletes, de a bizottság elfogadta, és így általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
