DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat azt mutatja, hogy az Országgyűlés kikristályosodott szokásrendjében az általános vita korántsem tekinthető feleslegesnek, az általános vita során elhangzott érvekben ugyanis az álláspontok, ha alapjaiban nem is változtak meg, de valamelyest közeledtek.
Ennek eredményeként nyújtott be az emberi jogi bizottság egy módosító indítványt a törvényjavaslathoz, amely eltörölni javasolja a (2) bekezdés b) pontjában vázolt törvényi tényállást, azt tudniillik, hogy büntetendő az, aki nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás alapján azt állítja, hogy valamely személy vagy személyek egy csoportja felsőbbrendű. Ennek nagyon egyszerűen az a magyarázata, hogy a legtöbb vallás azt állítja magáról, hogy felsőbb rendű a többinél, ő ismeri az igazságot, a többiek sötétben tévelyegnek, az ő követői üdvözülnek, a többiek nem - nem volna célszerű ezeket a tanításokat büntetőjogilag üldözni.
Ehhez a módosító indítványhoz kapcsolódva Csákabonyi Balázs képviselőtársammal nyújtottunk be egy másik kapcsolódó módosító indítványt, ami a (2) bekezdés így egyedül maradt a) pontját, tehát azt a magatartást, hogy ha valaki az emberi méltóságot a nagy nyilvánosság előtt azzal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz, ezt a törvényi tényállást enyhébb vétségi alakzatban rendelné büntetni, és ennek megfelelően alacsonyabb büntetési tételt szabna ki rá.
A módosító indítvánnyal az volt a célunk, hogy a kialakult felfogás, miszerint alkotmányos szabadságjog korlátozása csak megfelelően erős cél érdekében és az arányosság elvének figyelembevételével történhet meg... - a szükségesség és az arányosság elve pedig azt jelenti, hogy az elérni kívánt, egyébként alkotmányos cél érdekében feltétlenül szükséges mértékű korlátozást szenvedjen el a szóban forgó alkotmányos szabadságjog.
Megítélésem szerint a szólásszabadság mint alkotmányos szabadságjog természetesen korlátozható, hiszen a jelenleg hatályos Btk. 269. §-a is korlátozza, és megítélésem szerint korlátozható az emberi méltóság mint alkotmányos szabadságjog védelmében, ez egy olyan alkotmányos szabadságjog egyébként, amely az alkotmány által nem korlátozhatónak minősített alkotmányos szabadságjog. Úgy ítéltük meg azonban, hogy a gyűlöletre izgatással és a mások elleni erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívással nem tekinthető azonos súlyú cselekménynek, és nem volna célszerű azonos mértékben büntetni ezt a cselekményt, ezt követeli meg az arányosság és a szükségesség elve, legalábbis meglátásunk szerint.
Nyilvánvaló, hogy ha valaki valamely nemzetiségi, faji, vallási csoport ellen az emberi méltóságot sértve becsmérlő vagy megalázó kijelentéseket tesz, ez nem azonos súlyú azzal, ha ezt a becsmérlő vagy megalázó kijelentést azzal is kiegészíti, hogy úgyhogy kövessünk el velük szemben erőszakot, verjük agyon őket, törjük el a karjukat és így tovább. Nyilvánvaló, hogy ennek a két törvényi tényállásnak eltérő a társadalmi veszélyessége, ennek megfelelően célszerű, legalábbis álláspontunk szerint célszerű különböző mértékben minősíteni és különböző alakzatban büntetni őket.
A benyújtott módosító indítvány tehát, túl azon, hogy támogatja az emberi jogi bizottság álláspontját, amely szerint a (2) bekezdés tervezett b) pontját el kell törölni, emellett ezt az a) pontban jelzett magatartást enyhébb alakzatban rendelné büntetni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
