PÁL TIBOR
PÁL TIBOR
PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A fővárosi és a huszonhárom kerületi önkormányzat pénzügyi helyzetét alapvetően befolyásoló javaslat tárgyalását kezdi meg a mai napon a parlament. Most kell döntenünk arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek milyen arányban részesüljenek abból az összegből, amelyet a központi költségvetés juttat a város önkormányzatai részére. Nem kisebb kérdésről van szó, mint hogy mennyi pénzből gazdálkodhatnak majd a fővárosi kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat.
A fővárosi és a kerületi önkormányzatok bevételeinek nagyobb hányada közvetlenül az érintett önkormányzatokat illeti, ugyanakkor az önkormányzatokról szóló törvény értelmében vannak osztott bevételek. Ilyenek többek között, csak hogy a legnagyobbakat vagy a legfontosabbakat említsem, a személyi jövedelemadó települési önkormányzatokat megillető része és a helyi adó, az iparűzési és az idegenforgalmi adó. Az összeg nagysága jelzi a kérdés fontosságát. Tavaly e forrásokra több mint 140 milliárd forintot fordítottak, 140 milliárd forintot tettek ki ezek a források. A főváros és a kerületek közötti elhúzódó viták nem segítették az egységes fővárosi gondolkodás kialakítását és kialakulását.
Az önkormányzati törvény megszületése óta az Országgyűlés már többször szabályozta ezt a kérdést. Az Alkotmánybíróság 2001. szeptemberi határozatában megállapította, hogy alkotmányellenes helyzet keletkezett. Az Országgyűlés nem állapította meg a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás olyan normativitáson alapuló szabályát, amely biztosította volna a kerületek számára az önkormányzati alapjogok védelmének garanciális szabályait.
A kormány az érintettekkel történt többszöri egyeztetést követően az alkotmányellenes helyzet megszüntetésére törvényjavaslatot nyújtott be a 2002. év végén az Országgyűléshez. Ebben a törvényjavaslatban a 2003. évre olyan átmeneti szabályozást hozott létre, amely a kerületek többségének egyetértéséhez kötötte a forrásmegosztásról szóló fővárosi közgyűlési rendelet elfogadását. Ez a szabályozás a kerületek számára bizonyos garanciát adott. A törvény előírta, hogy a forrásmegosztás normatív eljárási szabályaira, követelményeire külön törvényt kell alkotni. Ez a törvény, amelynek a tárgyalását most megkezdi a parlament, e szabályozási kötelezettségnek tesz eleget.
A javaslat benyújtását megelőzően több alkalommal is egyeztettünk az érintettekkel, a kerületek és a főváros képviselőivel. Ezen egyeztetések eredményeként született meg az előterjesztés, amelynek során a kormány figyelembe vette azokat a javaslatokat, amelyek az érintettek kompromisszumán alapultak. A szakmai észrevételek mellett egységes álláspont alakult ki abban, hogy a városban a nyugalom, a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, az áttekinthetőség érdekében szükség van ennek a törvénynek az elfogadására.
A forrásmegosztás előterjesztés szerinti rendszere abból indul ki, hogy az egyes önkormányzatoknak a kötelezően ellátandó feladataik nagysága arányában szükségük van a megosztásra kerülő forrásokból való részesedésre. A számítás a feladatok elismert szinten való ellátásához szükséges források nagyságát számszerűsíti. Az önkormányzatokat megillető források megosztását e deficitek arányában írja elő az előterjesztés. Ennek lényege, hogy a törvény úgy a működési, mint a felújítási és fejlesztési kiadási szükségletekhez a fővárosi önkormányzatok összes hiányából való százalékos részesedés alapján rendeli hozzá az osztható bevételeket.
Reményeink szerint a javaslat elfogadása a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok számára az eddigieknél jóval kiszámíthatóbbá, áttekinthetőbbé, tervezhetőbbé teszi a gazdálkodást. Megnyitja a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok jobb együttműködésének lehetőségét, és természetesen tiszteletben tartja az önállóságot mint önkormányzati alapjogot.
A törvényjavaslat bizottsági vitája során a fővárosi kormánypárti és ellenzéki képviselők jelezték, hogy módosítani kívánják a benyújtott törvényjavaslatot, módosító indítványokkal kívánják egyszerűbbé és áttekinthetőbbé tenni. Képviselőtársaim e szándékát magam is messzemenően támogatom, és ehhez természetesen fel is ajánlom az együttműködésünket munkatársaim és a magam részéről is. A kormány kész arra, hogy a benyújtott módosító indítványokat a fővárosi és a kerületi önkormányzatokkal közösen tekintse át, hogy együtt találjunk megoldást a mindenki számára leginkább megfelelő jogi szabályozásra, azzal a céllal, hogy elkerüljük a minden év elején olykor már sértő és talán megalázó vitákat is, amelyek a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között zajlanak.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott javaslatot súlyának megfelelően kezelje, hogy olyan megoldást találjunk együtt, amely elfogadható a fővárosi önkormányzatok számára, és természetesen kiállja a jog és az alkotmányosság próbáját is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a parlament tárgyalja meg a törvényjavaslatot, azzal a szemlélettel és azzal a szellemmel, ahogy itt jeleztem, hogy a városban minden év elején kialakult vita a kerületi önkormányzatok és a főváros között rendezhető legyen, és az a gazdálkodás, ami a kerületek számára és a főváros számára fontos, kiszámítható, tervezhető, és a közeljövőben áttekinthető legyen.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
