GY. NÉMETH ERZSÉBET
GY. NÉMETH ERZSÉBET
GY. NÉMETH ERZSÉBET, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Már az is azt mutatja, hogy az MSZP vezérszónoklati idejét megosztjuk Horváth Csaba polgármester képviselőtársammal, hogy mi tényleg komolyan gondoljuk, hogy a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok együtt, közösen kell hogy döntsenek és megállapodjanak a két különböző szintű önkormányzatot megillető forrásokról.
Közel egyéves előkészítő munka után került a tisztelt Ház elé ez a törvényjavaslat. A Belügyminisztérium nagyon helyesen bevonta az előkészítésbe a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat is. Olyan kérdés kerül törvényi szinten rendezésre, amely több mint egy évtizede jelentős feszültségforrás a kerületi és a fővárosi önkormányzatok között, de sajnos mára már kerületi és kerületi önkormányzatok között is. Azért van szükség erre a törvényre, hogy ne a mindenkori politikai alkuk, erőviszonyok határozzák meg a 24 önkormányzatot megillető állami források elosztását.
Különböző városrészek alkotják ezt a várost más-más megoldandó önkormányzati feladatokkal és eltérő finanszírozási lehetőségekkel. Vannak úgynevezett külső kerületek, ahol igazából az infrastrukturális fejlesztési igény a meghatározó, vagy szűkebb pátriámat, a XVII. kerületet kell kiemelnem, ahol például a zöldterület-fenntartás okoz nagy gondokat. Vannak ugyanakkor úgynevezett belső kerületek, ahol viszont a városrehabilitáció állítja szinte már-már megoldhatatlan feladat elé ezen önkormányzatok vezetését.
A főváros számára két külön kiemelt és két nagyon fontos feladat van: az első a tömegközlekedés, a második pedig az úgynevezett városüzemeltetés. Ahogy csökkent az elmúlt évtized alatt az önkormányzatok részesedése a GDP-ből, évről évre nehezebb volt a főváros és a kerületek viszonyában a közösen kapott állami forrásokat megosztani.
(20.20)
A kisebb tortát nehezebb a huszonnégy tagú család között igazságosan elosztani, ezért törvény általi szabályozásra van szükség, és ezt a törvényt, ami a tisztelt Ház előtt fekszik, az MSZP-frakció támogatja. Ez a törvény kiszámíthatóbbá teszi a forrásmegosztást, minden budapesti önkormányzat tudhatja, hogy az országos költségvetés elfogadása után milyen forrásokra számíthat.
Ez a forrásmegosztási törvény normatív jellegű, összességében csillapítja az ellentéteket, a bizalmatlanságot, és ez lehetővé teszi, hogy közös projekteket és közös konstrukciókat hozzanak létre a fővárosi önkormányzatok európai uniós, állami és önkormányzati források biztosításával. A törvény feladatfinanszírozást tartalmaz, a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokat finanszírozza, így az alapfeladatok ellátásában biztosítja azt, hogy minél kisebb különbségek legyenek az egyes városrészek között, ne legyen rosszabb iskolásnak lenni Újpesten, mint a Rózsadombon.
A törvény arra ösztönöz, hogy a szinten tartáshoz szükséges fejlesztéseket és felújításokat elvégezzék az önkormányzatok, hiszen megosztásra kerülnek a működtetéshez és a felújításhoz szükséges források. Szakmailag korrekt az átlagolás, a kiegyenlítést segíti elő. A számítási modell a költségeket átlagolja, és ehhez az átlaghoz mérjük, hogy ezen forrásokkal mennyire ellátott az adott önkormányzat. Az átlaghoz történő hasonlítás, mérés lehetővé teszi, hogy az átlag felettiektől a forrásokat az átlag alattiakhoz csoportosítsuk: ahol nagyon drágán működtetik az intézményeket, onnét forrást csoportosítsunk át a nagyobb deficittel működő önkormányzatokhoz, megfinanszírozva az általuk is kötelezően ellátandó feladatokat.
A törvény olyan garanciális elemet tartalmaz a könyvvizsgáló tevékenységének folyamatossá tételével, amely minden érdekelt fél részére nemcsak megnyugtató lehet, de a jövőben a fővárosban működő önkormányzatok költségvetéseit és vagyonnyilvántartását is sztenderdizálhatja.
Sokszor elhangzik, hogy ez a törvény bonyolult, a forrásmegosztási modell nehézkes, és a használata éppen ezért nem lesz könnyű. Kilencéves saját tapasztalatom azt mutatja, hogy minden fővárosban működő önkormányzatnak érdeke egy korrekt, megbízható számítási modell, még ha ez olykor bonyolult és összetett is.
Tisztelt Ház! Ez a törvény egy olyan törvény, amely nem fogja az állampolgárok széles rétegeit lázba hozni, ugyanakkor az önkormányzatok mindennapi tevékenysége minden budapestire hatással lesz. Ezért fontos, hogy a tisztelt Ház minél nagyobb támogatással ezt a törvényt még az idén elfogadja.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
