DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy gondolat erejéig szeretnék visszatérni erre a bizonyos egyeztetésre. Én nem azt mondtam, és nem is támadtam szocialista képviselőket, hogy baj az, ha a Belügyminisztérium egyeztet a külső kerületek szövetségével, a baj az, ha nem egyeztet minden kerülettel, minden önkormányzattal, amelyik érintett.
És az is baj, hogy ezen a tájékoztatón, amely október 16-án a Belügyminisztériumban megtörtént, és ismertették velünk a Gazdaságkutató Intézet által végzett számításokat, akkor a vezérigazgató úr, dr. Akar László úgy nyilatkozott, hogy a háttérszámításokat nem kaphatjuk meg, mert ez befolyásolná a parlamenti szavazást. Érdekes felvetés egy közgazdász részéről, hogy a hatástanulmányt nem ismerhetik meg azokat, akiket érint, mert esetleg még fel tudnának rá készülni, esetleg a negatív hatásokat is megpróbálnák kivédeni. Bár mondjuk, magunk között szólva, erre idén már nem sok esélyünk van.
Hogy pontosak legyünk, hogyan is szól most a jogalkotási törvény? “A jogszabály megalkotása előtt elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az érdek-összeütközések feloldásának lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell.” Nekem változatlanul meglepetés, hogy a háttérszámításokat végző Gazdaságkutató Intézet vezetője úgy nyilatkozik, ő nincs arra felhatalmazva, hogy ezekkel megismertesse az érintett kerületi önkormányzatokat, mert ez még befolyásolná a parlamenti döntéshozatalt. Nem tudom, hogy ez megfelel-e a törvényes eljárásnak.
Aztán az is érdekes volt ezen a tájékoztatón, hogy amikor elmondtunk néhány konkrét felvetést, konkrét problémát, ami az I. kerületben, nálunk van, akkor az államtitkár úr azzal reagált, hogy ezek egyedi problémák - egyedi probléma az idegenforgalom a Várban, vagy egyedi probléma a műemléképületek, a műemléki védettségű utak, lépcsők, barlangok helyreállítása -, és úgy fogalmazott, hogy ezt egyéni leleményességünkre bízza, hogyan oldjuk meg, a forrásmegosztás keretein belül milyen megoldásokkal próbálunk majd mi is leleményesen valami fajta modus vivendit találni. Lehet, hogy nem vagyunk olyan leleményesek, akiknek előre megmondják, hogy miket kell kitaláljanak, mert mi nem tudtuk, hogyan kell majd ezt számítani.
Ez az egész számítási mód, amely a vagyonkataszterhez köti a forrásmegosztást, bizony, nagyon sok sebből vérzik. Meg kell mondanom, nagyon nehéz elképzelni azt, hogy milyen vagyoni értéken kellene felbecsülnünk a Halászbástyát, vagy mennyi a vagyoni értéke a Lánchídnak, és milyen amortizációs mutatókat tudnak majd ebben kimutatni. Nem is tudták még megoldani az állami nyilvántartási rendszerét a várfalaknak vagy a Vár alatt húzódó barlangrendszernek, amelyre eddig az önkormányzatunk több mint 800 millió forintot költött az elmúlt több mint tíz év alatt. Nem kötelező feladat, állami feladat lenne, az önkormányzatunk az államtól átvállalt feladatot látja el egy közveszély-elhárítás érdekében, és ezt követően azt kapjuk a Belügyminisztérium államtitkárától, hogy egyéni leleményességünkre bízza, hogyan fogjuk ehhez megteremteni a pénzt. Hol élünk?! Nem értem! Ez most igazságos rendszer? Lehet, hogy valaki úgy gondolja, hogy így kell majd ezentúl működnünk, leleményes Odüsszeusz módjára, mi sajnos ehhez még nem vagyunk elég leleményesek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az a helyzet, hogy ennek a törvénynek más hibái is vannak, ha már a jogalkotási törvényt néztük az előbb. Van egy ilyen sokszor hivatkozott passzusa a jogalkotási törvénynek, hogy a jogszabályokat a magyar nyelv általános szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni. Hadd ismertessek csak néhány mondatrészt abból a mellékletből, abból az útmutatóból, ami ehhez a jogszabályhoz kapcsolódik: “Az igazgatási kiadási szükségletek számítási módszere kerületenként, illetve a fővárosra konkrétan: a bázisév január 1-jei állandó népesség és a bázisévre tervezett igazgatási létszám x-y koordináta-rendszerben - x=állandó népesség, y=bázisévi igazgatási apparátus létszáma - történő ábrázolása alapján a pontokra a legkisebb négyzetek módszerével történő hatványtrenddel illesztett görbének az egyenletét kell meghatározni. A görbe által meghatározott egyenletbe - yn=axb - kerületenként szükséges az állandó lakosok számát behelyettesíteni. A kerületenként ilyen módon normatívan számított optimális igazgatási apparátusi létszámok alapján kapott megoszlási viszonyszámok szerint kell felosztani az összes kerület és a főváros által együttesen tervezett összes igazgatási kiadásokat, és ezzel határozhatók meg az egyes önkormányzatokra nézve a tárgyévi szükséges igazgatási kiadások.”
Ha valaki ezt a magyar nyelv szabályai szerint közérthetőnek és világosnak tartja…! Szeretném megkérni akkor az államtitkár urat, hogy értelmezze majd nekem a négyzetes hatványszámítás illesztett görbéjének a módszerét, mert én sajnos idáig már nem jutottam.
Az is a problémám ezzel a törvényjavaslattal, hogy ezzel a deficitarányos finanszírozással figyelembe veszik a fővárosi kerületek átlagköltségeit egy-egy feladatmutató tekintetében, már ahol ilyet egyáltalán lehet, a fővárosi önkormányzatnál azonban, miután átlagköltségekről nem beszélhetünk, a fővárosnak egyedül nincs átlaga, a tényköltségeken történik a finanszírozás. Megint egy eltérés, egy apró eltérés, csak számos ilyen van még a törvényben, nem is fogjuk tudni mindet most itt felsorolni, majd a részletes vitára is jut belőle bőven.
Az biztos, hogy ez a jelenlegi rendszer nem igazságos. Lehet mondani, hogy picit jobb, mert törvénybe foglalja, és ezáltal több garancia lesz, de hogy igazságosnak nem mondhatnánk, az majdnem biztos. A jelenlegi szisztémában valójában, ahogy korábban már megfogalmaztam, a hiányok szétosztása történik, de mint láttuk, ez is igazságtalanul.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látjuk, hogy valójában a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, kevés esélyt látunk arra, hogy módosító indítványokkal jobbá tehető. Többen felvetették már, hogy különböző alkotmányossági eljárási problémák miatt a legszerencsésebb lenne, ha a Belügyminisztérium visszavonná ezt, de látjuk, hogy idén erre nem lesz semmi esély. A koalíció minden jel szerint meg fogja szavazni ezt a törvényt, anélkül egyébként, hogy széles konszenzus övezné. Mondjuk, forrásmegosztás-ügyben ez eddig is gyakorlat volt, tehát olyan túl nagy helyzetromlást talán nem jelent majd ez sem. De egyszer végre, talán ezt követően elfogulatlanul kellene a feladatoldalról úgy végigtekinteni a főváros finanszírozási rendszerét, és úgy kellene szabályozni, hogy a főváros rendeletalkotási felhatalmazása nélkül oldja meg a parlament, ne toljuk át ezt a jogkört az egyre az egyenlők közül, hanem valóban, és ez volt, amiről illúzióként beszéltem az elején, és mára látnunk kell, hogy ez az illúzió valóban csak illúzió marad, a parlament határozza meg normatívan, hogyan kell kerületek és főváros között elosztani a támogatási forrásokat, és ne megint a főváros egy, már törvénybe emelt, általuk egyébként korábban használt kidolgozott számítási modell alapján.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
(22.20)
