LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Ha szükséges, akkor a részletes vitára úgy felkészülök, hogy például Göndör képviselő úrnak az elmúlt négy esztendőben itt, a Házban a salátatörvények ellen elmondott idézeteinek jegyzékét a Ház színe elé bocsátom.
Azt is megértem - és gondolom, nincs vita köztünk, Göndör képviselő úr -, hogy az ügyeletes ellenzék mindig elmondja a salátatörvényekkel kapcsolatban azokat az aggályokat, amelyeket a parlamenti folyosón is egyetértően fogadunk, azonban ezeknek a számát szeretnénk csökkenteni, s van néhány olyan törvénymódosítási elem, amelyet valóban nagyon kritikus megfogalmazás vagy kritikus vélemény illethet.
Például ez a törvényjavaslat megszüntetné a jogtanácsosi irodákat, és a jogtanácsosok további működését ügyvédi munkaközösségek keretében és az ügyvédi kamara ellenőrzése alatt tartaná lehetségesnek. Véleményem szerint nagyon eltér egymástól az ügyvédi és a jogtanácsosi hivatás, emiatt nem lesz szerencsés a kényszerházasság - ez egy dolog. De egy külső szemlélő - és ez most nagyon lényeges a salátatörvénnyel kapcsolatban, tisztelt Göndör képviselő úr -, aki nem ismeri az úgynevezett salátatörvényekben olykor a véletlen játéka szerint egymás mellé kerülő és eltérő témájú paragrafusokat, akár azt is hihetné, hogy a terrorizmus, valamint a pénzmosás elleni küzdelem és éberség jegyében azért kell megszüntetni a jogtanácsosi irodákat Magyarországon, mert ebben a harcban a rossz oldalán állnak. Ez nyilván téves felfogás, de okozhatja ezt az észrevételt. Ismétlem, nem szerencsés éppen ebben a törvényjavaslatban határozni a jogtanácsosi irodák megszüntetéséről, amely elhatározásnak egyébként amúgy is kétes a szakmai megalapozottsága.
Tisztelt Ház! Hatályát veszti a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény is, aminek a legtöbb előírását ez a törvényjavaslat megismétli. Megismétli az értékhatárokra vonatkozó előírásokat is, azaz az elmúlt nyolc év áremelkedései figyelembevételével ebben a törvényjavaslatban a forint vásárlóértékére vetített értékhatárok háromszor szigorúbbak, mint nyolc évvel ezelőtt voltak. Nem vitatkozom ezzel a szigorodással, mert véleményem szerint is lehet, hogy ez indokolt. Azt azonban túlzásnak tartom, hogy a játékkaszinóknak minden ügyféltől, azaz még a legkisebb tétekben játszó ügyfeleitől is meg kellene kérdeznie a lakcímét, a családi és utónevét - tessék, tisztelt kormánypárti képviselők, végiggondolni életszerűen ezt a helyzetet! A névváltoztatás esetén az előző nevét meg kell kérdezni, nők esetében a leánykori, a családi és utónevét is, a születési helyét és idejét, az állampolgárságát vagy több állampolgárságát, az anyja leánykori család- és utónevét, továbbá az azonosító okmánya típusát és számát. A szenvedélyes szerencsevadászokat természetesen nem tarthatják vissza az ilyen nagy adminisztrációval járó előírások, de egyrészt a betérő vendégeket, a kis tétekben játszó kíváncsi turistákat bizonyosan elriasztják - életszerűen próbáljuk ezt megoldani, ne pedig ilyen túlzónak tűnő törvénymódosító döntésekkel!
Egyébként a törvény-előterjesztés jegyében begyűjtött adatokat a törvényben felsorolt intézmények tíz évig kötelesek megőrizni, hasonlóan a rendőrség is. Az előterjesztés azonban csak a megőrzési kötelezettség idejét limitálja tíz évben, azt nem szabályozza, hány esztendő elmúltával kellene megsemmisíteni ezeket az adatokat. Fel kell hogy hívjam a tisztelt Ház figyelmét egy ellentmondásra, egy olyan adatkezelői, úgy is lehet fogalmazni, skizofrén gondolkodásra, ami nagy vívmánynak tünteti fel, hogy életkorra, képzettségre, családi állapotra, foglalkozásra vonatkozó adatokat szinte ellenőrizhetetlenül, anonim módon kérdeznek s hónapokon belül megsemmisítenek, miközben ennek a törvénytervezetnek a szellemében akár évtizedekig megmaradhatnak a pénzváltásainkról, készpénzfelvételekről, az ingatlanvásárlásokról vagy egy kíváncsi turista kaszinólátogatásairól, a lakcímváltozásokról feljegyzett információk. Egyáltalán nem vagyok az adatgyűjtések értelmét megkérdőjelező, szigorú adatvédelem híve, de személyi adatokat ennyire lazán kezelő előterjesztés helyeslője sem.
Tisztelt Ház! E tervezet értelmében hatályát vesztené a terrorizmus elleni küzdelemről és a pénzmosás megakadályozásáról szóló 2001. évi LXXXIII. törvény 2. §-a is. Ez a paragrafus korábban a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatályát kiterjesztette a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi képviseletére, illetve az ingatlanközvetítői, nemesfém ékszer- és nemesfém díszműáru-forgalmazó tevékenységet folytató, a kulturális javakat árverésen vagy bizományosi minőségben értékesítő pénzügyi szolgáltató szervezetekre, valamint az ügyvédi letétet kezelő ügyvédekre, s a pénz, értéktárgy, illetőleg értékpapír bizalmi őrzését végző közjegyzőkre és a könyvvizsgálókra, egyéni vállalkozás esetén annak alkalmazottjaira és segítő családtagjaira, továbbá a vámhatóságra.
(11.50)
Ezeknek a felsorolt szervezeteknek egy része szerepel ugyan a törvény-előterjesztésben, de egy további részüket, például a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi képviseleteit - és ez az én gondom - nem találtam meg a törvénytervezetben. Remélem - s nyilván erről van szó -, azért nem találtam meg, mert időközben más törvények vették át ezt a feladatot, de erre nézve a törvénytervezet indoklása nem adott részemre semmilyen iránymutatást.
Tisztelt Ház! Nagyon röviden ennyiben kívántam bővíteni a Herényi Károly frakcióvezető úr által elmondott indokokat, illetve véleményt, amit most megerősítek. Nagyon bízom abban, hogy a tárca felülvizsgálja azokat az észrevételeket, amelyeket a Magyar Demokrata Fórum részéről megfogalmazunk, és ennek alapján a részletes vita talán már számunkra is könnyebb megoldásokat, döntést fog jelenteni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)
