LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Bántónak vélem Göndör István képviselőtársam utolsó gondolatában azt a mondatot, hogy akarjuk vagy nem akarjuk, és hogy ki kell mondani. Tisztelt Göndör Képviselő Úr! Az elmúlt nyolc esztendőben minden alkalommal igenis kellő szakmai súllyal és háttérrel állt föl a Magyar Demokrata Fórum, és megtett mindent annak érdekében, hogy minél jobb törvények szülessenek. Nem tudom, miért kellene mindig bizonygatnunk azt, hogy igenis minden lehetőséggel küzdeni akarunk mindenfajta csalás, szélhámosság, gazemberség, pénzügyi banditizmus ellen. Ez az egyik.
A másik: én csodálkozom azon, hogy a kormányoldal csodálkozik az MDF szigorú szemléletén, amivel fogadta ezt a törvényjavaslatot. Éppen az elmúlt nyolc esztendő bizonyítja, hogy megvan az a kellő szakmai háttér, amelyik alapján most nagyon határozottan mondjuk, miért tartjuk bizonyos elemeit ennek a törvényjavaslatnak enyhének vagy rosszul megfogalmazottnak, vagy alkalmatlannak. És hogy bár érvekkel próbáljuk bizonyítani, de módosító indítványok formájában nem fogalmazzuk meg, ennek okát mindössze az elmúlt hónapok rossz tapasztalatai jelentik. Abban reménykedünk, és én is abban reménykedem, hogy miután fölállok és elmondom az érveimet, vagy folytatom azt a gondolatsort, amit frakcióvezető úr a vezérszónoklatában elkezdett, a tárca ezeket elemzi, és ennek alapján bizottsági üléseken elkészíti azokat a módosító indítványokat, amelyeket ezekből alkalmasnak tart.
Végezetül, ismereteim szerint a bizottsági üléseken nem támogatta a Magyar Demokrata Fórum e törvényjavaslatot, tehát nem okozhatott meglepetést az MDF elutasító magatartása. Köszönöm a figyelmüket.
