DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A magyar Országgyűlés a T/1552. számú törvényjavaslattal új törvényt kíván alkotni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról.
Az új törvény megalkotásának szükségessége vitathatatlan. Elsődleges oka a törvényalkotásnak nem az, hogy Magyarország felkerült a Financial Action Task Force listájára pénzmosási szempontból együtt nem működő országként még 2001 nyarán, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ennek okai az úgynevezett bemutatóra szóló betétkönyvek voltak. Időközben ezt a kifogást korrigáltuk: megszüntettük a bemutatóra szóló betétkönyveket mint befektetési lehetőségeket.
Az új törvény megalkotásában elsősorban az vezessen bennünket, hogy a pénzmosás mint tevékenység vitathatatlan összefüggésben van a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel. Ma pedig - a tavaly szeptember 11-ei események után - bátran állíthatjuk, hogy a terrorizmus, valamint a szervezett bűnözés jelenti a legnagyobb biztonsági kockázatot az egész világ számára. A terrorizmushoz, különösen a világot átszövő hálózatokat működtető terrorizmushoz pénz, sok pénz kell, a szervezett bűnözés pedig, jól tudjuk, éppen a pénzről szól.
Tehát az, hogy a gyanús pénzmozgásokat követni tudjuk, mindannyiunk érdeke. Meg kell akadályoznunk, hogy a terrorizmus pénzforrásokhoz jusson, és meg kell akadályoznunk, hogy a bűncselekményekből származó pénz tisztára mosva kifehéredjék, azaz kvázi legálissá váljék. A gyanús pénzmozgásokat felgöngyölítve eljuthatunk a bűnözőkig, illetve a terrorista cselekmények mögött álló szellemi és anyagi erőforrásokig.
Ebben a küzdelemben mindannyiunknak részt kell vennünk, és tudomásul kell vennünk, hogy mindez kényelmetlenséggel jár mind az átlagpolgár, mind az érintett szolgáltatásokat nyújtók számára. Kényelmetlenséggel jár, hiszen az adatfelvétel és a szükséges nyilatkozatok beszerzése lassítja az ügymenetet, és további munkaterhet jelent a szolgáltatást nyújtók számára. Állampolgári oldalról is sértő lehet, hogy feltételezik azokról, akik mondjuk lakást, gépkocsit vagy valamely nagyobb értékű ingóságot vásárolnak, hogy pénzük bűnözésből származik. Úgy vélem azonban, hogy azokat a kötelezettségeket, amelyeket ez a készülő törvény ró ránk, vállalnunk kell, és a törvény céljaival a társadalom egyetért.
Tisztelt Ház! Nézzük magát a törvényt! Jelen kodifikálás legfőbb formai indoka az, hogy az úgynevezett terrortörvény - amely tartalmazza a hatályos pénzmosásról szóló törvény módosítását - előírja, hogy a kormány 2002. november 30-áig terjessze az Országgyűlés elé a jogi szakmákat szabályozó pénzmosás elleni szabályokat. A viszonylag rövid, 21 szakaszból álló törvény meglepő módon a következő alcímekkel tagolódik: Értelmező rendelkezések; Az ügyvédekre és közjegyzőkre vonatkozó rendelkezések; Záró- és átmeneti rendelkezések. Ezzel a technikával az új törvény középső, tényleges tartalmi részét nem jelöli semmilyen megkülönböztetés, nincs megfelelően taglalva, ezért javasolom, hogy a javaslat 3-7. §-a kapjon Azonosítási kötelezettség alcímet, a 8-13. § pedig Bejelentési kötelezettség és egyéb eljárási szabályok alcímet. Ezzel kapcsolatban módosító indítványomat benyújtottam.
Az új törvény tartalmaz értelmező rendelkezéseket, amelyek pontosítják az ügyfél, az üzleti kapcsolat, az azonosítás, a bejelentési kötelezettség, a könyvviteli tevékenység, az adótanácsadói, adószakértői, az okleveles adószakértői, valamint az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység fogalmát. Meghatározásra kerül az is, hogy kit kell érteni tényleges tulajdonos alatt. A törvény meghatározza azokat a szerveket, amelyek az állami és szakmai felügyeletet látják el. A törvény második szerkezeti egysége foglalkozik az azonosítási kötelezettséggel. Pontosan meghatározásra kerül az, hogy mikor, milyen esetekben és kit kell azonosítani, milyen adatokat kell felvenni és milyen azonosító okmányok alapján.
Változás az előző szabályokhoz képest az, hogy nemcsak az ügyfelet, hanem az ügyfél nevében a szolgáltatónál eljáró alkalmazottját, a rendelkezésre jogosultat is azonosítani kell. Rendelkezik a törvény - nagyon helyesen - az úgynevezett alvószámlák esetén követendő eljárásról is. Ezentúl szigorúbb szabályozás fog vonatkozni a kaszinókra, ugyanis azonosítaniuk kell az ügyfeleiket a kaszinó területére való belépéskor is, függetlenül az ügyfél által elköltött pénzösszegtől. Ez talán kicsit szigorú szabályozásnak tűnik, de amennyiben megfelel a nemzetközi normáknak vagy az ajánlásnak, akkor javasolom bent hagyni a szövegben.
Viszont enyhébb szabályozás fog vonatkozni a biztosítókra, hiszen a kisebb összegű élet- és nyugdíjbiztosításokat, illetve a csoportos biztosításokat kiveszi a törvény a bejelentési kötelezettség alól; a csoportos biztosításoknál elég a szerződést kötő személyt azonosítani.
Ebben a részben szabályozza a javaslat a tényleges tulajdonos megállapítására vonatkozó szabályokat. Azt hiszem, nem kell sokat taglalni azt, hogy ennek mekkora jelentősége van nemcsak a pénzmosás elleni harcban, hanem a szervezett bűnözés ellen folytatott harcban is.
A törvényjavaslat következő egysége a bejelentési kötelezettségről rendelkezik. A bejelentésre a szolgáltató alkalmazottja kötelezett a kijelölt személy felé, meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő bejelentőlapon.
Talán emlékeznek tisztelt képviselőtársaim azokra a jóindulatú cikkekre, amelyek az úgynevezett téglatörvényről szóltak. Sokan kifogásolták, hogy a könyvelőkre, adótanácsadókra és könyvvizsgálókra is kiterjesztették a bejelentési kötelezettségeket. Ezáltal az ilyen szolgáltatók - úgymond - besúgókká válnának, akiknek árulkodniuk kell az ügyfeleikre. Azután itt, a parlamentben a nyáron egy könnyed politikai vitában sikerült összekevernünk ezeket a fogalmakat, úgyhogy ma már Magyarországon senki sem tudja pontosan, mit takarnak a besúgó, spicli, tégla és ügynök kifejezések, sőt, már különbséget sem tudunk tenni köztük. De nyugtassuk meg az ilyen szolgáltatókat: nem kell a kollégáikról rendszeresen jelentést készíteniük, és azt sem várjuk el tőlük, hogy megküzdjenek a KGB-vel a nemzeti érdekeinkért, egyszerűen csak azt szeretnénk, hogy ők is bekapcsolódjanak a pénzmosás elleni küzdelembe.
A törvényjavaslat külön fejezetet szentel a közjegyzőkre és ügyvédekre vonatkozó speciális szabályoknak. A javaslat különbséget tesz a klasszikus ügyvédi tevékenység és a speciális ügyvédi tevékenység között. Ez utóbbi speciális - jellemzően adótanácsadói, üzletviteli tanácsadási, ingatlanközvetítési és a többi - tevékenység esetén az ügyvéd nem ügyvédként, hanem adótanácsadóként, ingatlanközvetítőként tartozik a jelen törvény hatálya alá. Egyéb esetekben pedig terheli az ügyvédet az azonosítási és bejelentési kötelezettség, ha pénz, értéktárgy letéti kezelését végzi, ha az ügyvédi tevékenység gazdasági társaságban vagyonrész vételére, eladására irányul, vagy ingatlan vételében, eladásában működik közre, ugyanígy gazdasági társaság alapításakor vagy megszüntetésekor is. Ugyanezen szabályok vonatkoznak a közjegyzőkre is, kiegészítve a bizalmi őrzés végzésével, mint tevékenységgel.
Nem terheli bejelentési kötelezettség az ügyvédet, ha pénzmosásra utaló információ, büntetőeljárásban történő védelem, illetve bíróság előtti képviselet ellátása, előkészítése során jutott a tudomására. Azt hiszem, ez itt egy lényeges pontosítás a korábbi szabályozáshoz képest, amikor valóban félreérthető volt az ügyvédekre vonatkozó szabályozás. A javaslat rendelkezik arról is, hogy az ügyvéd és a közjegyző bejelentési kötelezettsége nem tekinthető a külön rájuk vonatkozó törvényben írt titoktartási kötelezettség megsértésének.
Tisztelt Ház! Azzal kezdtem beszédemet, hogy a jelen törvény alkalmas lehet arra, hogy megakadályozzuk a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés mögötti pénzmozgásokat. Alkalmas lehet arra, hogy ezen pénzmozgások követésével eljussunk azok forrásaihoz, a terrorista és bűnöző szervezetekhez. Önmagában azonban ez a törvény nem elég, hiszen ki ne hallott volna azokról a könyvelésük szerint rendkívül népszerű, nagy forgalmat bonyolító éttermekről, amelyek étlapján mindössze egyetlen leves szerepel, vagy a folyamatosan telt ház előtt szovjet filmeket vetítő mozikról, amelyek rendkívül komoly forgalmat bonyolítanak le.
Tehát arról van szó, hogy a jelen törvénnyel a pénzmosásnak csak egy területét tudjuk szabályozni, és a bűnüldöző szervek, az adóhatóság feladata az, hogy lezárja az egyéb pénzmosási lehetőségeket is.
(11.00)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ne legyenek illúzióink, nem utoljára kerül ez a téma a Magyar Országgyűlés asztalára, hiszen a bűnözők jellemzően mindig a bűnüldözők előtt járnak egy gondolattal. Az élet a pénzmosás új technikáit, új területeit fogja produkálni. A lényeg azonban az, hogy a Magyar Országgyűlés, a kormány és az egész társadalom elszánt legyen abban a kérdésben, hogy nem engedi meg, hogy a terrorizmus anyagi forrásokhoz jusson, illetve abban, hogy megakadályozza a bűncselekményből származó pénzek visszakerülését a legális szférába.
Jelen állapotában a törvényjavaslat tartalmazza azokat a nemzetközi és hazai tapasztalatokat, amelyek eddig felhalmozódtak a pénzmosás elleni küzdelemben, megfelel azoknak az előírásoknak, amelyeket a nemzetközi közösség elvárhat tőlünk.
Mindezek alapján a törvényjavaslatot a részletes vita lefolytatása után az Országgyűlésnek elfogadásra javaslom, megtisztelő figyelmüket köszönve. (Taps.)
