DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER miniszterelnök-jelölt: Köszönöm a szót, elnök asszony. Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani az észrevételekért, melyeknek többsége jobbító szándékú volt. Az indulatok csak néhány megszólaláson jöttek át; azt gondolom, hogy ez is érthető.
Köszönetet szeretnék mondani akkor is, ha néhány kérdést külön tisztáznom kell, mert úgy gondolom, hogy a jobbító szándék ellenére is tévedésen alapult, és köszönetet kell mondanom azoknak különösképpen, akik valóban konstruktív szándékkal, segítőkészen azt fogalmazták meg, mit kell tennie a következő kormánynak azért, hogy valóban eleget tudjunk tenni a feladatainknak. Köszönetet fogok mondani ebben az értelemben szükségképpen azon ellenzéki képviselőtársaimnak is, akik ilyen szellemben szóltak hozzá; úgy gondolom, ez a lovagiasság, és ez az, ami ebben a Házban jár.
Három típusú felvetéssel találkozhattunk a vita során. Az egyik kiegészítő-magyarázó jellegű észrevételeket fogalmazott meg; a másik csoport olyan, amit érdemes megszívlelni, amelyeken érdemes, úgy gondolom, gondolkodni és a cselekedetbe beépíteni; és végül elhangzott néhány olyan észrevétel is, ami az ismerethiányon alapult, a felületes olvasáson vagy adott esetben sajnos szándékos félremagyarázás alapján. No, kezdjük az első csoporttal, a kiegészítő-magyarázó észrevételekkel.
Szeretnék mindenekelőtt és első helyen köszönetet mondani Kóródi Máriának, aki egy nagyon fontos kérdéskörrel, a környezetvédelem, természetvédelem kérdéseivel foglalkozott részletesen.
Igaza van, nehéz örökséget visz magával a következő kormány, fordulat szükséges a környezetvédelem területén, és szükségesek olyan beruházások, amelyek biztosítani fogják azt, hogy azt a lemaradást, ami a környezetvédelemben bekövetkezett, bepótoljuk. Nagyon fontos volt Csehák Juditnak a felszólalása, aki az esélyek és a jóléti fordulat kérdéseivel foglalkozott, a családdal kapcsolatos tennivalókkal, meggyőződéssel és részletes érvekkel. És a kiegészítő és magyarázó észrevételek között szeretném kiemelni az oktatással kapcsolatban elhangzott gondolatokat Magyar Bálint és Hiller István részéről, akik valóban jól kiegészítették nemcsak a programot, nemcsak az előadói beszédet, hanem egymást is.
A második csoport az észrevételek között olyan, elsősorban ellenzéki észrevételek voltak, amelyeket, úgy vélem, tényleg érdemes megszívlelni. Ilyennek vélem azt a felvetést, amelyet Horváth Balázs képviselő úr mondott el, és amely arra vonatkozott, hogy a szervezett bűnözés elleni koordinációs központot tartsuk meg, építsünk rá, és ez egy olyan intézmény, amely segíti az összehangolást a kormányzati szervek között annak érdekében, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatban fel tudjunk lépni.
(10.10)
Figyelemre méltónak tartom Harrach Péter képviselő úr felvetéseit, amit a népesség fogyásával kapcsolatban mondott. Hozzá kell tennem, hogy sajnos ebben nem voltak sikeresek az előző kormány tagjai sem. 2001-ben 600-zal csökkent a születések száma és 4600-zal kevesebb házasságkötésre került sor. A megoldás tehát marad a most hivatalba lépő kormányra.
Hosszú folyamatról van szó. Nem képzelem és nem gondolom azt, hogy ilyen lényeges kérdéseket, folyamatokat, mint a népesség növekedése Magyarországon vagy a népességcsökkenés megállítása, egyik percről a másikra könnyedén meg lehetne oldani, de úgy vélem, ha készek vagyunk arra, hogy ezekben a kérdésekben a tisztelt ellenzéki képviselőtársaimmal együtt dolgozzunk, akkor talán lehet fokozatosan a megoldás felé lépni.
Ezért fogalmazta meg a programunk azt, hogy a családi pótlék emelésére szükség van. Szeretném megerősíteni itt most önök előtt és az ország nyilvánossága előtt, hogy 2003-ban a 20 százalékos családipótlék-emelésre sor fog kerülni. A gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében pedig a 30 százalékos családipótlék-emelést tervezzük jövőre.
Pont azért, hogy a népességcsökkenést megállítsuk, hogy ennek érdekében tegyünk, kívánjuk bevezetni az iskoláztatással kapcsolatos olyan segítséget a lakosság körében, amely valóban a nagycsaládosok, a nehéz helyzetben lévő nagycsaládosok problémáin könnyít. Ezért fogjuk a tizenharmadik havi családi pótlékot kifizetni minden év augusztusában. Ezért kívánjuk segíteni az otthonteremtést a fiatalok számára a szociális bérlakások építésének a növelésével, általában a bérlakások számának a növelésével, kedvezőbb hitelfelvételekkel, az elfogadott hitelfelvételi feltételek megtartásával és egyidejűleg olyan szocpolkedvezményi rendszer kialakításával, amely könnyíti a fiatalok lehetőségét, hogy hozzá tudjanak jutni a lakásokhoz.
Talán még egyet szeretnék ehhez hozzátenni, ami úgy gondolom, szintén nem közömbös. Annak a pártján vagyunk, hogy valóban a teljesítmények alapján a fiatalok minél jobb jövedelemhez juthassanak, és ezáltal ne okozzon számukra gondot az, hogy a fölvett hiteleket törleszteni kell.
Ezt a fölsorolt gondolatsort úgy kívánjuk érvényesíteni, hogy közben a családtámogatás mai előnyeit megtartjuk. Hangsúlyozom még egyszer: a családtámogatás mai előnyeit fenn fogjuk tartani.
Nagyon bízom abban, hogy a megfogalmazott közös cél, a lakosságfogyás megállítása, a lakosság növekedése Magyarországon oda fog vezetni, hogy közösen, ellenzék és kormánypárt hajlandó ezekben a kérdésekben lépni. Nagyon bízom abban, hogy az ilyen típusú törvényjavaslatokat mind a száznapos program keretében, mind pedig a 2003. évi költségvetés kialakítása során szíveskednek majd az ellenzéki képviselők is támogatni. Ehhez tehát valóban konstruktív ellenzéki együttműködést várunk, hiszen ez nemzeti sorskérdés.
Külön köszönöm Lezsák Sándor úrnak a korrekt, tárgyszerű felszólalását. Láthatóan azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyek valóban az ország sorsát érintik, mind a Tisza környéke, a Duna-Tisza köze vízgazdálkodási és árvízproblémáinak a megoldása terén, mind pedig olyan fontos kérdésekben, mint az óvodai és iskolai elhelyezés, ahol az ő szavai szerint valóban olyan iskolafejlesztés szükséges, ami biztosítja azt, hogy a gyermekek közel lehessenek az iskolához.
Számítok Fónagy képviselő úr ígéretére is. Ő ugyanis - emlékeztetem a tisztelt képviselőket - azt mondta el, hogy a vasútnál megoldatlanul maradt problémákhoz szakmai együttműködést ajánl és ígér. Remélem, hogy ez nemcsak személyes ajánlata, hanem a mögötte álló politikai erők ígérete is. Én így értelmezem, és számítok rá.
(10.20)
Egyetértek Gémesi György képviselő úr azon felvetéseivel, ami a közigazgatási reform fő mondanivalóját határozta meg, ami nem áll távol azoktól a törekvésektől, amelyeket a kormányprogramban mi is megfogalmaztunk. És szeretném megnyugtatni Németh Zsolt képviselő urat, hogy azok a kedvező folyamatok, amelyek a külpolitikában elindultak, amelyek közé sorolta ő a szegedi folyamatot, nos, ezeket tovább fogjuk vinni, és a kedvezménytörvény szándékainak a megvalósítását segíteni fogjuk, és nem csorbítjuk.
Ide, ebbe a felvetéskörbe szeretném sorolni azokat a gondolatokat, amelyeket Farkas Flórián fogalmazott meg annak érdekében, hogy a legitim cigány szervezetek hangot kapjanak, szót kapjanak és beleszólási lehetőséget kapjanak azoknak a kérdéseknek a megoldásába, amelyek a magyar cigányság gondjainak a könnyítését célozzák. Azt gondolom, hogy ez természetes, vállalható és vállalandó. És ilyen szempontból nagyra értékelem azokat a felvetéseket is, amelyek ezt a kérdést szélesebbre nyitva felvetették azt - például Szászfalvi képviselő úr -, hogy a Magyarországon élő kisebbségek részvételét a parlament munkájában a jövőben meg kell oldani.
Végül ebbe a gondolatkörbe tartozik, hogy szeretném megköszönni Rogán Antal képviselő úrnak is a felvetését. (Zaj.) Nagyra értékelem, hogy ez esetben nem archeológiai ismereteit kívánta terjeszteni a parlamentben (Derültség.), hanem egy olyan megoldást vetett fel az internethasználat oldaláról, ami megfontolandó, amin érdemes gondolkodni. Örömömön még az sem csökkent, hogy egyébként ez egy olyan probléma megoldását célozza, mely problémát az szülte, hogy egy olyan törvényt fogadott el a többség az elmúlt hónapokban, ami ezt a gondot fölvetette.
Azt gondolom, a megoldás a lényeg, az a lényeg, hogy közösen keressük azt, hogy a magyar fiatalság a legkorszerűbb informatikai eszközöket megfelelő módon tudja használni, és ezért én azt tudom mondani, hogy azt a felvetést nagyon alaposan meg fogjuk nézni, meg fogjuk vizsgálni, és látok lehetőséget arra, hogy ilyen megoldást javasoljunk a parlamentnek.
Az észrevételek között sok olyan volt, ami hiányolt bizonyos témákat. Megértem a hiányérzetüket, tisztelt képviselőtársaim, bár csak a rend kedvéért jegyzem meg, hogy az önök előtt heverő program terjedelmét tekintve épp a kétszerese annak, mint amit a Fidesz négy évvel ezelőtt beterjesztett. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Tartalom!) A számokat illetően pedig, képviselő urak és hölgyek, a számokat illetően körülbelül ötször annyi számot tartalmaz, mint az önök programja. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Az mind oldalszám!) Nos, én azt tudom ígérni, hogy ennek ellenére és ezt figyelembe véve a következő évek költségvetésében évenként vissza fogunk térni azokra a felvetésekre, azokra a hiányérzetekre, amelyeket önök itt megfogalmaztak, és ami egyébként szerepel verbálisan a programunkban, és amelyekre vonatkozóan elhangzottak vállalások a kampány idején is.
Természetesen hozzá kell tennem, hogy volt egy harmadik csoportja is a képviselői megszólalásoknak; én úgy fogalmaznék, hogy megfogadták egyik képviselőtársuk tanácsát, és radírral olvastak. Először nem értettem ezt a felvetést, hogy mit jelent az, hogy radírral olvasni, ugyanis az elhangzott mesében vagy történetben az volt, hogy a bölcs író ember, miután elolvasta az igencsak közepes képességű fiatal írónak a munkáját, elmondta, hogy ő ezt radírral olvasta. Egy apró különbség van, és erre szeretném felhívni a figyelmet, hogy radírral olvasta a bölcs író: elolvasta, és aztán radírt használt. Önök valószínűleg előbb radíroztak, és utána olvasták volna el (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.), és ezek után nem kell csodálkozni, hogy nem volt ott semmi sem, mert hiszen önök már gondolataikban kiradírozták azt, ami ott lett volna. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.)
Szeretném tájékoztatni önöket, emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy mind a programban, mind pedig az előadói beszédben részletesen foglalkoztunk olyan kérdésekkel, amelyeket mi is fontosnak tartunk, és amelyeket önök hiányoltak. Így a mezőgazdasági családi támogatások fennmaradásával, sőt kiterjesztésével. Foglalkoztunk és továbbra is működtetni kívánjuk a családi támogatásoknak azokat a formáit, amelyeket a parlamenti, az előző parlamenti többség elfogadott, és amit egyébként mi is helyeslünk és támogatunk.
Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy a határon túli magyarok jövőjének a kérdése nekünk ugyanúgy a szívünkön van, mint ahogy önöknek. És azt is szeretném elmondani, hogy az inflációellenes politika legalább annyira a gazdaságpolitika központi kérdése lesz, mint ahogyan volt az elmúlt négy évben.
Volt néhány hiányérzetem is, és ezt nem tagadhatom. Hiányérzetem volt például a tekintetben, hogy ellenzéki képviselőtársaim a korrupció elleni fellépést támogató szavakat egyáltalán nem fogalmaztak meg. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Te sem!) Nagy kár. Elvártam volna, hogy miután ez a téma igen jelentős szerepet kapott mind az anyagban, mind a vitában, a kormánypárti képviselők - mármint a jövendő kormánypárti képviselők - felvetéseiben és az én előadói beszédemben is, nagyon örültem volna annak, ha csatlakoztak volna ezekhez a szándékokhoz és törekvésekhez, mert ez megnyugtatott volna a tekintetben, hogy önök komolyan gondolják, hogy ebben a kérdésben Magyarország valóban a nemzetközi mércéknek megfelelő ország kell legyen.
Sajnálom, hogy nem csatlakoztak Kuncze Gábor és Fodor Gábor ilyen irányú felvetéseihez (Derültség a Fidesz és az MDF soraiban.), mert bizony igencsak jól jött volna, és talán még azt is hozzáteszem, hogy akkor nem vetődne fel a hallgatókban, az emberekben a kérdés, hogy vajon miért nem csatlakoztak ezekhez a gondolatokhoz. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mert hiteltelen!)
Volt hajlam néhány képviselőtársam felszólalásában arra is, hogy az elmúlt időszaknak bizonyos emlékeit kitörölje. Így például megértem azt, hogy egyik képviselőtársunk elfeledkezett arról, hogy a választás éjszakáján mi hangzott el a 15 millió magyarral kapcsolatban. Megértem persze, hiszen gondolom, legszívesebben nem is gondol vissza erre az éjszakára. Ebből következően feltehetően ezért nem akart a részleteire sem emlékezni. Nos, én segítek felidézni egy kicsit ezt a kérdést. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.)
Elmondtam többször, most is elmondom és megismétlem: nem szeretnék egy megosztott ország miniszterelnökeként dolgozni. Ezért említettem azt, hogy sem politikai szempontból, sem az esélyek szempontjából nem tartanám jónak azt, ha egy megosztott országban élnénk. Ezért mondtam azt, hogy nem szeretnék kétszer ötmillió magyar miniszterelnöke lenni. Elmondtam azt is, tisztelt képviselőtársaim, hogy közigazgatási értelemben és közjogi értelemben természetesen 10 millió magyar miniszterelnöke leszek. Nem lehetek más. És azt is elmondtam, hogy a felelősségtudatom és a felelősségérzésem 15 millió magyarral kapcsolatban áll fenn. (Nagy taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
(10.30)
Beszédemben azt is elmondtam az elmúlt hét péntekén, hogy nemcsak megőrizzük azokat a támogatásokat, amelyeket a határon túli magyarok kapnak, hanem igyekszünk azoknak az értékét növelni is, és hosszú távú érdekeik alapján is fogunk gondolkodni, nem csak rövid távú érdekeik alapján.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjenek meg nekem egy nagyon szubjektív történetet! Azért is meg kell tennem ezt, mert úgy vélem, hogy talán ebből a Házból néha valahol elvész az az emberi hang, ami bizony igen-igen jól jönne. Nos, önök közül többen tudják azt, hogy az én családom Erdélyből jött. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Csak te nem!) Azt is tudják talán, s ha nem, akkor most elmondom, hogy édesanyám és édesapám Kolozsvárt éltek, és édesanyám - ahogyan azt annak idején mondták - a kolozsvári vármegyeházánál dolgozott. Amikor felcserepedő (Derültség a Fidesz soraiban.) gyerek lettem, megkérdeztem az anyámat, hogy vajon hogy élte ő meg azt, amikor Erdélyt, Erdély egy részét a negyvenes évek elején Magyarországhoz visszacsatolták. Nos, azt mondta édesanyám: nagyon örültem neki, nagyon jó érzés volt, egy dolgot azonban nehezen tudtam megemészteni. Nehezen tudtam megérteni azt, hogy az anyaországból fiatal emberek eljöttek a kolozsvári vármegyeházára, odaültek velem szemben egy fotöjbe, és elmondták nekem azt, hogy hogyan kell Erdélyben magyarnak lenni. Tudja, Pokorni képviselő úr, ez jutott nekem az eszembe akkor, amikor ezt a kérdést fölvetette, és azért jutott az eszembe, mert úgy vélem, tényleg nem kell megmagyarázni sem nekem, sem sokunknak, hogy mit jelent a kisebbségi lét Erdélyben, és nem kell megmagyarázni azt sem, hogy ez fontos mindannyiunk számára. (Nagy taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
Szeretnék visszatérni egy olyan kérdéskörre, ami itt többször előkerült a vita során, és ez a gazdaság és a gazdaságpolitika. Dávid Ibolya képviselő asszony azt mondta, hogy ebben a gazdaságpolitikában kevés a szociáldemokrata és sok a liberális elem. Nem mondta, de én hozzáteszem: és nem sok benne a konzervatív elem sem. Nos, én meg azt szeretném mondani, hogy nincs jobboldali vagy baloldali gazdaságpolitika, kedves képviselő asszony. (Moraj a Fidesz és az MDF soraiban.) Van jó és van rossz gazdaságpolitika. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Jézusom!) A szociálpolitikában van baloldali és van jobboldali. Van professzionális gazdaságpolitika, és van nem hozzáértő gazdaságpolitika. Nincs más. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
Meglepett viszont Varga Mihály képviselő úr felvetése, mert őszintén szólva azt hittem, hogy a Pénzügyminisztériumban eltöltött elmúlt négy évet jobban fogja hasznosítani. (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Demeter Ervin: Elegáns!) Nos, azért gondolom, hogy meglepő volt az, amit mondott, mert a tényeket nem sikerült úgy bemutatni, hogy az a teljes képet tükrözze. A képviselő úr elmulasztotta elmondani azt, hogy 2000 első negyedéve óta a gazdasági növekedés üteme fokozatosan csökken. Úgy csökken, hogy abban az időben nem volt még dekonjunktúra az Egyesült Államokban, sem Nyugat-Európában, és nem volt a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás sem. Oda jutottunk el ma, hogy a gazdasági növekedés üteme 3 százalék alatt van valamelyest.
Nem szólt arról sem a képviselő úr, hogy az infláció csökkentésében elért eredmény lehetett volna sokkal nagyobb is, ha nem lett volna olyan szándéka a kormánynak, hogy tudatosan alátervezi az inflációt, mert ezzel ellenőrizhetetlen vagy kevésbé ellenőrizhető jövedelmekhez juthat az állam. (Dr. Jánosi György: Úgy van!) Kérem szépen, ez a fajta tudatos alábecslése az inflációnak, amit önök tettek, egyrészt csökkentette a közkiadások értékét (Közbeszólás a Fidesz soraiból.), és tessék megkérdezni az önkormányzatokat, hogyan élték meg azt, hogy ilyen mértékben alábecsülték az inflációt, és bizony érdemes azon is elgondolkodni, hogy vajon mennyire erősítette a vállalkozói bizalmat, hogy két évben egymás után jelentős hányadban alábecsülték az infláció mértékét.
Elfelejtett arról is szólni, tisztelt képviselő úr, hogy csökkent a foglalkoztatottak száma az elmúlt 12 hónapban, méghozzá 80 ezer fővel. Tényszerű, még lehetne talán magyarázatot is találni rá, de illik beszélni róla. (Glattfelder Béla: Ilyen adat nincs is!) Nem szólt sajnos arról sem, hogy az ipari termelés stagnál, most már hosszabb ideje stagnál. Nem szólt arról, hogy '95 óta először az export mennyisége csökkent. És nem szólt, most legalábbis a beszédében a parlamentben nem szólt, bár korábban - hozzá kell tennem a tisztesség kedvéért - elmondta, hogy bizony a költségvetés hiánya érezhetően nőtt. Nem szólt arról a képviselőtársam, hogy az utóbbi hetekben milyen nagyságrendű elkötelezettséget vállalt a távozó kormány, viszont - elnézést a kifejezésért - cinikus módon megkérdezte: miből lesz nekünk forrásunk arra, hogy mindazt, amit ígértünk, teljesítsük? Ez nem volt elegáns, képviselő úr! (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
Megígérhetem az ország nyilvánossága előtt önöknek és mindannyiuknak, hogy természetesen el fogjuk készíteni a leltárt a gazdaság helyzetéről, és közzé fogjuk tenni. Én ma ígéreteimben mást nem tehetek, mint abból indulok ki, hogy az ország állapotáról a kormány igazat mondott. Ha pedig így van, akkor megvannak a források, tisztelt képviselőtársaim, arra, hogy azokat a vállalásokat, amiket tettünk, meg is valósítsuk.
Ha még ezt a kérdést tovább taglalom, csupán két mondatot kívánok hozzátenni. Az egyik az, hogy a források abból lesznek, hogy visszaállítjuk a magyar gazdaságot a növekedési pályára. (Dr. Répássy Róbert: Növekedési pályán van.) Ehhez is idő kell természetesen, nem egyik percről a másikra történik, és azt tudom ígérni, hogy az adófizetők pénzével nagyon-nagyon gondosan fogunk bánni. Olyannyira gondosan, hogy ki fogjuk írni azokat a közbeszerzési pályázatokat, amelyek segítségével valószínűleg jelentős összegeket lehet megtakarítani a kiadások területén. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
Végül engedjenek meg néhány szót a stílusról, hölgyeim és uraim. (Moraj a Fidesz soraiban.) Tudtam, hogy ez fájni fog önöknek, de mégis el kell mondjam. (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.) Nos, tisztelt képviselőtársaim... - és ezt a mondanivalómat elsősorban Pokorni képviselő úrhoz fogom adresszálni. (Zaj a Fidesz soraiban.) Tisztelt Képviselő Úr! Én azt ajánlom, ne fárassza magát; nem kívánok a stílusomon változtatni, még rossz hangvételű, indulatos hozzászólások esetén sem. Nem sajátom átvenni mások modorát. Maradok érvelő, higgadt és a partnereket tisztelő. (Gyürk András: Ahogy a Gál J. megírta! - Derültség a Fidesz soraiban.)
(10.40)
Azt ajánlom, tisztelt képviselő úr, tegye meg azt, hogy ne csak Sigmund Freudot olvassa (Derültség és zaj a Fidesz padsoraiból.), bár megértem, hogy időnként igénye van rá. (Derültség és taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.) Azt javaslom, hogy vegye a kezébe néha Hegel műveit is, a görög filozófusokat, és akkor... (Moraj a Fidesz padsoraiból. - Várhegyi Attila: Ez a stílus! - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Lehet tanulni belőle! - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Igen, lehet belőle tanulni, lehet. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.) Akkor talán meg fogja érteni azt, hogy miért ölti vitairat képét ez a program: ugyanis a haladás úgy valósul meg, hogy van egy tézis, van egy antitézis, és van egy szintézis. (Derültség és moraj a Fidesz padsoraiból. - Közbeszólások ugyanonnan: Húúú! - Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.) Egy olyan szintézis, amelyik a nemzet érdekeit szolgálja. (Folyamatos zaj a Fidesz padsoraiból.) Nem lehet tehát elkerülni, hogy olyan viták legyenek, amiben bizony egy program nemcsak dicsőíti az elődöket, hanem bizony vitatkozik is velük.
Végül, befejezésem... (Derültség a Fidesz padsoraiból.) befejezésképpen hadd mondjam el azt, hogy milyen kormányzati filozófiát szeretnék követni. Azért... (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Dialektikust...) Igen, a dialektika egyébként nem szégyen, azt lehet vállalni (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Csak a marxista!), azt csak a tudatlanok gondolják, hogy a dialektika rossz. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
Tisztelt Képviselőtársaim! A következő négy évben a szándékom az, hogy - minden eddigi törekvésükkel szemben, sokszor - betemessem azokat az árkokat, amelyek a társadalomban keletkeztek. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Várjuk!) Az a szándékom, hogy ne bomoljanak fel, mondom: ne bomoljanak fel baráti társaságok azért, mert különböző politikai nézeteket képviselő emberek ülnek együtt. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Mi eddig is jól választottunk!) Az a szándékom, hogy az iskolában tanuljanak, a munkahelyeken dolgozzanak, a templomokban imádkozzanak, az utcákon közlekedjenek (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban. - Dr. Répássy Róbert: És épül a szocializmus!), az európai stílusú politizálás színhelye pedig legyen a parlament, bármilyen meglepő is! (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
Köszönöm, hogy meghallgatták a válaszomat, és kérem, hogy fogadják el. (Nagy taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
