SIMICSKÓ ISTVÁN
SIMICSKÓ ISTVÁN
SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint az közismert, a Fidesz-Magyar Polgári Párt 2001 őszén tette közzé "A jövő elkezdődött" című vitairatát. Ebben összegeztük a polgári Magyarország eredményeit, rögzítettük a valós helyzetet, és megjelöltük jövőbeni terveinket. Az volt a célunk, hogy a magyar társadalom legszélesebb körben ismerhesse meg, ismerje meg az abban foglaltakat, bővíthessék azt új javaslatokkal, olyanokkal, amelyek hozzájárulnak hazánk sorsának jobbításához.
A szocialista-szabad demokrata kormányprogram bizonyítja, hogy célunkat legalább részben elértük, ők bizonyosan elolvasták vitairatunkat, és vettek is át belőle, itt-ott szó szerint is. Egy rövid idézettel hadd prezentáljam mindezt. A vitairatunk így szól: "A biztonságpolitika akkor helyes irányvonalú, amikor a társadalom, az emberek nem beszélnek róla, mert a mindennapok természetes velejárója a félelem nélküli élet." A napokban elkészült kormányprogramban ebből annyi maradt, hogy "a biztonságpolitika a félelem nélküli élet". Örülünk annak, hogy merítettek a mi programunkból, de ezt az örömöt felhőzi, hogy felemás módon vették át gondolatainkat, és éppen a legfontosabb részeket, a konkrétumokat, a lényegi összefüggéseket hagyták el.
A honvédelmi miniszterjelölt úr tegnap úgy fogalmazott, hogy kiszámíthatóságot ígérnek, de mivel nincsenek határidők a programban, nincsenek megnevezve a többletforrások a kitűzött feladatokra, ezek nem a kiszámíthatóságot, hanem a kiszámíthatatlanságot, a bizonytalanságot gerjesztik a biztonságpolitika szereplői irányában. Hogy még néhány példát említsek, a kormányprogramban arról van szó többek között, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány támogatja a NATO megújítását, megújulását. Tudjuk azt, hogy komoly vita van a NATO megújításáról manapság, viszont arról nem szól a kormányprogram, hogy ez a megújítás milyen irányú lesz, illetve az MSZP-SZDSZ-kormány milyen irányban támogatja a NATO megújítását magát: a katonai jelentősége, jellege erősödjön a NATO-nak, a politikai testületi jellege erősödjön a NATO-nak, vagy pedig a terrorizmus elleni küzdelemnek legyen a legfőbb hordozója a NATO, ezekre nem ad választ a kormányprogram, azt kell hogy mondjam, és nem érződik belőle, nagyon-nagyon fontosnak tartom, hogy a nemzeti érdekeink megfogalmazása mentén erősítsük meg a NATO megújításának szándékát. Szerintem ez a legfontosabb számunkra.
A haderőreformról szóló országgyűlési határozat három szakaszban jelöli meg a Magyar Honvédség fejlesztését. Mi megkezdtük az ütemterv szerinti végrehajtását, első lépésként elindítottuk a laktanya-rekonstrukciós programot, a hivatásos állomány számára a lakásépítési programot. Jelentős mértékben, évről évre növeltük a honvédelem költségvetését. Eddig nem látott mértékben emeltük a katonák illetményét, javadalmazását, mintegy 50 és 70 százalék között. Átlátható, kiszámítható életpályamodellt állítottunk eléjük, mert tudjuk, hogy a haderő legfontosabb alkotóeleme az ember, a katona maga, aki, mint esküjében fogadja, akár élete feláldozásával is megvédi hazánkat. Folytatni kell tehát a személyi állomány élet- és munkakörülményeinek javítását, de ehhez konkrét feladatokat kell megoldani. Nem tűnik ki sajnos a kormányprogramból, hogy a szocialista kormány milyen lépéseket akar tenni ezen célok folytatása és elérése érdekében.
A másik soron lévő, kulcsfontosságú feladat a kiképzés korszerűsítése, a kiképzés színvonalának emelése. A beterjesztett kormányprogram erre sem tér ki, mint ahogy egy szót sem szól a tartalékos képzés fontosságáról. Szól azonban a lakosság széles rétegeinek a katonai és polgári veszélyhelyzetekre történő felkészítéséről; ez rendkívüli helyességgel állítható, hogy ezt így kell tenni, ez helyes. Nem említi viszont ennek a nélkülözhetetlen szervezeti keretét, amit több dokumentumban, országgyűlési határozatban és a nemzeti biztonsági stratégiában is megfogalmaztunk. A szervezeti keretet az önök által is felvállalt programhoz a nemzetőrség adhatja meg. Jelenleg a Honvédelmi Minisztériumban a nemzetőrség működési rendjének, konkrét feladatainak, szervezeti felépítésének kidolgozása folyik. Fontos dolog ez, hiszen a magyar emberek igazán megérdemlik, hogy a harmadik évezred végére tényleg félelem nélkül, biztonságban élhessenek, és ennek egyik fontos eszköze lenne a nemzetőrség maga, amit sajnos önök, a jövendőbeli politikai államtitkár éppen fölösleges pótszervnek nevez.
Bízunk abban, hogy a Szocialista Párt tartja magát a 2000 júniusában rendezett parlamenti honvédelmi vitanap alkalmából kifejtett álláspontjához, és nem enged, mint ahogy akkor sem engedett, a szabad demokraták nyomásának, a sorkatonai szolgálat azonnali megszüntetésére vonatkozó indítványának, és csak megfelelő jogi, költségvetési, technikai és más feltételek bekövetkeztekor teszik meg ezt a lépést. Ne engedjenek a kalandor, felelőtlen politizálásnak, ne tegyék kockára hazánk biztonságát!
(13.40)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés felhatalmazásával megkezdett tényleges haderőreform folyamata 2010-ig végiggondolt, világos, egyértelmű, ütemtervszerű feladatokat ró a soron következő kormányokra. Azt is mondhatnám: 2000-ben az Országgyűlés nemcsak hogy kijelölte a Magyar Honvédség átalakításának, fejlesztésének útját, hanem felfestette a felező- és záróvonalakat, kitette az irányító, eligazítást segítő táblákat is, igen könnyű helyzetbe hozva a következő végrehajtó hatalmat.
Tisztelt Országgyűlés! Az ütemterv sajátja, hogy az egymásra épülő folyamatok időben követik egymást, logikus sorrendben teszik mindezt. Ha felcseréljük, összekuszáljuk a sorrendet, megvalósíthatatlan lesz a haderőreform.
Bár a katonák még jól emlékeznek az 1994 és '98 közötti, önök által megkezdett haderőreform tragikus következményeire, és tudjuk, hogy a politika annak is művészete, hogyan lehet a régi bort új üvegbe tölteni, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Magyar Honvédség reformja nem lehet rövid távú pártpolitikai kapkodás áldozata, mert ezzel Magyarország biztonságát teszik kockára.
Végezetül azzal zárnám: nem olyan régen 11 éves kislányommal a Parlamentben jártunk, és behoztam az ülésterembe is. Azt mondta nekem: a Parlament maga nagyon csodálatos épület, de olyan furcsa hely, papa. Feláll egy ember, beszél, senki sem figyel oda, aztán senki nem ért vele egyet. Remélem, a biztonságpolitika területe kivételt fog képezni, hiszen Magyarország biztonságának ügye mindannyiunk közös felelőssége.
A Fidesz képviselőcsoportja ennek szellemében politizált az elmúlt négy évben, és ezt fogja tenni a jövőben is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
