DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök-jelölt Úr! Kedves Képviselőtársaim! Mintegy két évvel ezelőtt egy törvényjavaslatot nyújtottam be az Országházban, amelynek a célja az volt, hogy a választási ciklusokon átnyúló jelentősebb fejlesztési projektek kapjanak külön elbírálást a magyar parlamentben. Az alkotmánynak arra a pontjára hivatkoztam, amely egyébként előírja, hogy a parlamentnek el kellene fogadni egy középtávú társadalmi-gazdasági fejlesztési tervet.
Ezt a törvényjavaslatot az akkori kormánytöbbség az alkotmányügyi bizottságban demokrácia- és alkotmányellenesnek minősítette. Azt mondta: a demokrácia lényege, hogy minden négy évben új választás van, új kormány áll föl, új program van, tehát nem szabad így megkötni a következő kormány kezét. Meg kell mondanom őszintén, annak ellenére, hogy hála Istennek a választás a mi kezünkbe adta a kormányzás lehetőségét - de hát igen, ez a demokrácia lényege -, továbbra sem értek egyet ezzel az alkotmányügyi bizottsági határozattal.
A nagy probléma az, hogy az előző kormány, amely a "A jövő elkezdődött" című programját összeállította és a jövőről beszélt nagyon sokszor, a legfontosabb tervet, a legfontosabb programot, az úgynevezett nemzeti fejlesztési tervet lényegében véve épphogy elkezdte, kidolgozni nem tudta, stratégiáját nem alkotta meg. Ez pillanatnyilag olyan terhet ró a most kormányra lépő miniszterekre, vezetésre, hogy mintegy egy-másfél éves késést kell ledolgozni az előttünk álló körülbelül nyolc hónapban. Erre több éve felhívta a figyelmet az Európai Bizottság országjelentése, négyszemközti beszélgetésekben az itt lévő nagykövetek, ennek ellenére semmi nem történt. Most, május végére készült el ennek a nemzeti fejlesztési tervnek a helyzetelemzése egyeztetésre, nemhogy a stratégiája nem készült el.
Csak hogy tudják, kedves képviselőtársaim, mi az, ami nem készült el: ez az a terv, amelynek tartalmaznia kell az európai uniós csatlakozásunkra - tehát várhatóan 2004 elejére - az összes olyan programot, amelyhez az Európai Unió valamilyen módon támogatást nyújt. Ez a terv az alapja az úgynevezett közösségi támogatási keretnek. Ha ennyi még volumenében nem elégséges, hadd mondjam el, hogy a magyar nemzeti költségvetés fejlesztési-beruházási részének több mint 30 százalékát jelenti társfinanszírozásként egy ugyanilyen nagyságrendű európai támogatási pénz - pillanatnyilag ez van veszélyeztetve. Ez a veszélyeztetés nemcsak arra terjed ki, hogy esetleg ezek a pénzeszközök később jönnek, hanem a csatlakozást veszélyeztetik, mert ez az alapja annak a csatlakozási dokumentumnak, amelyet a magyar kormánynak remélhetőleg két éven belül alá kell írnia.
Tehát akkor, amikor Boros Imre miniszter úr a programra hivatkozva azt mondta, hogy veszélyben látom a megvalósítást, azt kell mondanom, hogy ezt a veszélyt bizony, kedves képviselőtársaim, az előző kormány magatartása idézte elő.
Azokra a kritikákra vonatkozóan pedig, amelyek azt mondják, hogy ez a program esetlegesen nehezen valósítható meg vagy nehezen vonhatók le belőle konkrét következtetések, hadd mondjam, hogy az előző kormány jövő évezredről szóló kormányprogramjának egyetlenegy mondata, egyetlenegy kijelentése a közigazgatás korszerűsítése vagy a területfejlesztés területén nem valósult meg, gyakorlatilag ellentétes folyamatok indultak el. Tehát mindaz a kritika, amit önök itt most megfogalmaznak azzal szemben, elsődlegesen akkor volna érvényes, ha önök bármikor, bármilyen módon a saját programjukat elolvasták vagy betartották volna vagy eszközrendszert rendeltek volna hozzá.
Ennek a nemzeti fejlesztési tervnek egyetlenegy lényegi fejezetének a megvalósítása sem indult meg, holott öt olyan fő program van, amit önök előirányoztak volna: a gazdaság élénkítése, az infrastruktúra fejlesztése, a humánerőforrások fejlesztése, a területfejlesztés mint olyan, és természetszerűleg megjelenik a környezetvédelem, mint nagyon-nagyon jelentős program. Az új kormány nemcsak azzal fejezi ki ennek a tervnek a fontosságát, hogy beszél róla, hanem azzal is, hogy létrehozza azt az önálló szervezeti egységet, amit két éve az Európai Unió kér, amely ennek a tervnek a koordinációját fogja jelenteni, természetszerűleg az egyes ágazatok, minisztériumok felelősségének teljes megtartása mellett.
Utolsó szóként csak némi politikát belevive hadd mondjam el: Deutsch Tamás úrnak üzenem, hogy sajnos csak tíz percet töltött itt ma a teremben, de mondott egy-két olyan dolgot, ami örökre emlékezetes lesz számomra. (Révész Máriusz: Idézet volt!) Azt szeretném mondani, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt úr számára a vidék nem azt jelenti, amit Deutsch Tamás mondott, hanem azt, hogy nem neki csókolnak kezet, hanem ő csókolt kezet a munkában megfáradt öregeknek, mint láttuk azt a fényképeken; valamint ezenkívül számára a vidék azt az egyszerű kis mondatot is jelenti, hogy ő azért fog vidékre menni, hogy hallgassa a vidék szavát, és nem azért, hogy állandóan őt hallgassa a vidék. Ezt üzenem Deutsch Tamás úrnak. Ha még más idézeteket keresne, tudok neki mondani.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
