SÓS TAMÁS
SÓS TAMÁS
SÓS TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársak! Hozzászólásom mottóját úgy fogalmaznám meg, hogy a munkavállalók jogait erősítő szabályozásra van szükség.
Úgy gondolom, hogy egy első és jelentős lépést tesz az új parlament, illetve a Medgyessy-kormány. Én üzenet értékűnek tartom, hogy az első száz napban foglalkozunk a munka törvénykönyve változtatásával. Szemben az ellenzéki oldalon megfogalmazottakkal, én itt elsősorban a munkavállalók érdekeit igyekszem kiolvasni ebből, és nem egy szűk kör érdekeinek a kiszolgálását, és úgy érzem, hogy ezek a megfogalmazások sokszor lelkiismeret-furdalást fogalmaznak meg a másik oldalról, és hamisan csengenek azok a mondatok, amelyeket megfogalmaztak. A munka világa vonatkozásában fontos, hogy kiszámítható, átlátható, betartható jogszabályok, következetes számonkérés világa legyen.
A benyújtott képviselői indítványunk a munka törvénykönyve egyensúlyának helyreállítását, a munkaadók, munkavállalók közti párbeszéd erősítését szolgálják. A munkavállalók, mint ahogy itt ma már többször elhangzott, és számos példát tudunk felsorolni, nagyon kiszolgáltatott, bizonytalan helyzetben vannak - ezen változtatni szükséges. Az új kormány elkötelezett a munkavállalók irányában. Ha az elmúlt négy esztendőt nézzük a felelősségi viszonyok vonatkozásában, és összehasonlítanánk az Európai Unió más államaival ezt a munka törvénykönyvét a felelősség kérdésében, akkor, úgy gondolom, állam, munkáltató, munkavállaló vonatkozásában van elmaradásunk. Biztos, hogy a példák sokaságát lehetne sorolni, de legyen egy példa:
Napjainkban, ha valakivel kötnek egy határozott idejű munkaszerződést, a munkáltató például öt évig havonta hosszabbíthatja meg a munkavállaló munkaviszonyát, ezáltal folyamatosan kiszolgáltatottá teszi, és például végkielégítés nélkül elküldheti a munkavállalót. Kiszámolták, hogy a mai napig közel 370 milliárd forinttal tartoznak a munkáltatók munkabérrel a munkavállalók felé országosan, büntetlenül. Ezért is fontos, úgy gondolom, hogy továbbvigyük ezeket a gondolatokat, amelyek most itt megfogalmazódnak, és keressük azokat a megoldásokat, hogy a munkáltatók vonatkozásában erősítsük a munka törvénykönyve szerepét, és ne a bíróságokon rendeződjenek a munkavállalók dolgai, ugyanakkor ők sokszor nem is fordulnak oda.
Az utóbbi négy év során a munka világának - de az egész társadalomnak - a természetes értékrendje felborult, az elosztásból kiszorultak azok, akik megtermelték a javakat, a szociális háló sem működött. A munkavállalói szakszervezeti jogok folyamatos megnyirbálása, a munka törvénykönyve gyakori változása oda vezetett, hogy a szakszervezetek veszítettek társadalmi szerepükből, az érdekegyeztetés kiüresedett. A munkahelyeken teljes a kiszolgáltatottság. Kevés helyen működik a kollektív szerződés intézménye, pedig fontos szabályozó szerepet kellene hogy betöltsön. Jelenleg a vállalkozási szférában a kollektív szerződések aránya nem haladja meg a 40 százalékot. Tartós munkabékét csak erős felek tudnak kötni a munkavállalók, munkáltatók vonatkozásában. Ezért is, úgy gondolom, fontos, hogy a szakszervezetek szerepe erősödjön, törvényi lehetőségei pedig bővüljenek.
A mostani módosítás a változás útján egy fontos, jelzés értékű lépés, mérsékelni kívánjuk a munkavállalók kiszolgáltatottságát, javítani kívánjuk a pozícióikat. A munkavállalók jogait erősíti a módosításban szereplő végkielégítés, az utazási idő elismerése, a pihenőnapok, valamint a kirendelés, helyettesítés, átirányítás tekintetében.
A munka törvénykönyve elmúlt évi módosítása során a munkavállaló munkaszerződésétől való eltérő foglalkoztatás, átirányítás, kiküldés, kirendelés, általa történő kölcsönadás lehetőségét az Orbán-kormány egyoldalúan, az érdekegyeztetés során kialkudott lehetőségnél sokkal tágabban, gyakorlatilag korlátozás nélkül biztosította, a kollektív szerződés szabályozásának utólagos megteremtésével. Ezáltal törvényesen előfordulhat, hogy a munkavállalót akár egész évben a munkaszerződése módosítása, illetve beleegyezése nélkül munkaszerződéstől eltérő munkakörben vagy más munkáltatónál foglalkoztatják. Ez teljességgel ellentmond a munkaszerződés tartalmának, a szerződő felek megállapodási szabadságának; a munkavállalót teljességgel kiszolgáltatottá teszi. Indokolt ezért a javasolt módon, az eltérő foglalkoztatás lehetőségét megtartva, annak időtartamát a kollektív szerződésben történő esetleges szabályozás esetén is maximálni. Ez munkáltatói érdeket nem sért, a maximált időtartamon túli munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás is lehetséges marad, ugyanis ahhoz már a munkavállaló egyetértése lesz szükséges.
A munkavállalók érdeke, hogy a munka törvénykönyve valós védelmet nyújtson, a törvényességi maximumot rögzítse, növelje a munkavállalók és a szakszervezetek jogait. A következőkben a vállalatok megítélésében erőteljes szerepet kell kapnia annak, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezzék. A munka világa egy közös tér, amely a szereplők, a munkavállalók, a munkaadók és a kormány együttműködésére épül. Helyre kell állítani az elmúlt négy évben megbomlott egyensúlyt, és folytatni a megszakadt párbeszédet.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
