KISS PÉTER
KISS PÉTER
KISS PÉTER foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt a törvénymódosítás javaslatáról szólnék, engedjék meg nekem, hogy a kormány ezzel kapcsolatos két fő törekvéséről is szólhassak, hiszen ezt a fórumot összefüggésben a törvénymódosítás szándékával szeretném felhasználni arra, hogy törekvéseink e területet érintő részét bemutassam.
Úgy gondoljuk, hogy a jólét és a nagyobb teljesítmény érdekében jelentős lépéseket kell tennünk közösen a kiszolgáltatottság ellen, Magyarország versenyképességének javítása érdekében egy időben. A kiszolgáltatottság ellen párbeszéddel, a munka világa egyensúlyával, a szegénység, az anyagi kiszolgáltatottság csökkentésével, és nyilván olyan kormányzati eszközökkel kell lépnünk ezen célok érdekében, ahol is a kormány példája abban a körben, ahol ő a munkáltató, befolyásolja az egész munka világát, ahol a szabályozás, amire a kormány maga is kezdeményezéseket tesz, kiegyenlíti a munkavállalók hátrányát, tehát egyensúlyt teremt a munka világában, és ahol a szegénység ellen, a szuverenitás korlátozása ellen új munkahelyek teremtésével, az anyagi jólét körülményeinek megteremtésével lép, tehát csökkenti az anyagi és egzisztenciális kényszereket. Úgy gondolom, hogy a kiszolgáltatottság ellen tehát három területen is van teendője egy kormányzatnak: a személyes példa, a szabályozás és az új munkahelyek teremtése ez a három terület.
A mai magyar versenyképesség javítása pedig, úgy ítélem meg, nemcsak munkáltatói érdek, hanem minden itt élő embernek, a munkavállalóknak is érdeke. Nyilván olyan gazdaságban vannak stabil munkahelyek, amely fejlődő, foglalkoztatását növelő és bérszínvonalában is az Európai Unióhoz közelítő. Az ilyen munkahelyek körében kisebb a kiszolgáltatottság, hiszen a javuló versenyképessége teremt fedezetet a munkáltatóknak egyik oldalról több új munkahely létrehozására, másik oldalról pedig az európai bérek utolérése programjának a megvalósítására. Ezért tehát a kormány e körben egy kiszámítható, stabil és vonzó gazdasági környezet kialakításával tud lépni, nyilvánvaló módon hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy Magyarország tőkevonzó képessége is erősödjön.
A másik oldalról hozzá tud járulni ahhoz a maga kezdeményezéseivel is, hogy a hazai munkaerőforrás jobb állapotban legyen, hogy azt a térségi előnyünket, amit az itt élő emberek szaktudása, kultúrája jelentett, különösen a privatizáció első időszakában, a kilencvenes évek elején, megőrizhessük. Ehhez pedig arra van szükség, hogy az egy életen át tartó tanulás intézményeit mindenki számára elérhetővé tegyük, hogy általánossá tegyük a felnőttképzést, tehát a munkaerőpiacon az esély megőrzését anyagi helyzettől, a munkavállalók egyéni anyagi helyzetétől és lehetőségeitől függetlenül is biztosítsuk a munkavállalók milliói számára.
Harmadik helyen a versenyképességet jelentős mértékben befolyásoló tényezők, a járulékok, az adóterhek, szóval a bérköltségek vannak, amelyek megjelennek ma óriási arányban a béreken. Szó esett itt a Házban más alkalommal is arról, és most is felhívom rá a figyelmet, hogy bizony Magyarországon a bérterhek, a bérköltségek aránya a bérekhez képest a szomszédos országokhoz képest is kirívóan magas. Ez az első 12 év terméke, az átalakulás következménye Magyarországon. Egyetlenegy kormánynak nem sikerült még ebben áttörést hoznia.
Mi most kísérletet teszünk arra, hogy az egészségügyi hozzájárulás fix összegének három lépcsőben való nullára csökkentésével, megszüntetésével, az egyszerűsített vállalkozási adó bevezetésével, az alkalmi munkavállalás közterheinek a jelentős mérséklésével és a személyi jövedelemadó-terhek átrendezésével, csökkentésével kedvezőbb gazdasági környezetet biztosítsunk, hogy a bérterhek kisebb mértékűek legyenek, és ezen keresztül is javuljon a munkáltatók versenyképessége, hiszen ez önmagában is hozzájárul a jóléthez és a nagyobb teljesítményhez. Ez a két fő törekvésünk mind a munkaadók, mind a munkavállalók széles körének ma Magyarországon élvezi a támogatását.
A munka törvénykönyvéről: a munka törvénykönyve többek között az a szabályozás, amelyikkel befolyásolni lehet a kiszolgáltatottság elleni fellépést és a versenyképességet is. Ez a mostani módosítás a mi megítélésünk szerint egy fontos üzenet. Üzenet a munka világa minden szereplője számára, hogy mi egy olyan munka világát szeretnénk Magyarországon elősegíteni, amelyikben egyensúly van a partnerek között, ahol a megbomlott és a rövid távú túlsúlyra való törekvésből következő egyensúlyhiányt képesek vagyunk szabályozási eszközökkel is helyreállítani, ahol a munkavállalói pozíciókat a munkaadók irányába ki akarjuk egyenlíteni, mert úgy gondoljuk, ma Magyarországon nagyobb a kívánatosnál a munkavállalók háttérbe szorítottsága, jelentős a kiszolgáltatottság. Könnyen megkapja ma egy munkavállaló, ha véleményt mond, és ha volna, a munkakönyvét. Könnyen megkapja, hogy nem kötelező itt dolgozni, mert olyan a kiszolgáltatottság a munkahelyeken.
Ennek - mint ahogy már korábban is utaltam rá - nemcsak szabályozási, de szabályozásbeli okai is vannak. Nemcsak piaci okai vannak, hanem van oka a munkáltatói magatartásban és a kormányzati példamutatásban is. De az okai elsősorban munkaerő-piaci természetűek, hiszen ott, abban az országban, ahol csak minden második ember, 54-55 százaléka a munkavállalóknak tud dolgozni, elhelyezkedni, ha valaki elveszíti a munkahelyét, jelentős egzisztenciális, anyagi nehézségek közé kerül, ezért bizony megfélemlíthető, ezen eszközzel anyagi, egzisztenciális értelemben háttérbe szorítható. Ezért ha ezen segíteni akarunk, kitörési pont a munkahelyek teremtése. Ha a munkavállalói pozíciókat ki akarjuk egyenlíteni, akkor új munkahelyek teremtésével kell kitörési pontokat Magyarországon teremteni.
Az üzenetek között a következő, hogy mindannyiunk számára a hosszú távon is érvényesülő versenyképesség a fontos, szemben a rövid távon konfliktusra építő haszonszerzéssel. Fogalmazhatnám másképp is: azt szeretnénk, ha Magyarországon, aki ide jön befektetni, az a hosszú távú haszon reményében, a sűrű apró fillér reményében jönne ide, és természetesen a munkabékére, az együttműködésre építené a hosszú távú versenyképességét.
(14.30)
Nem jó az, ha akár a szabályozásban, akár a kormányzati magatartásban olyan üzeneteket is fel lehet fedezni, amelyek, úgymond, azok számára is vonzerőt jelentenek, akik ma délkelet-ázsiai módon gondolnak Magyarországon foglalkoztatni, nem pedig az Európai Unióban is megkövetelt, az európai szociális víziónak, elgondolásoknak is alkalmas módon. A kiszolgáltatottság ellen tehát a versenyképességgel és a nagyobb gazdasági teljesítmény feltételeivel szeretnénk fellépni, úgy, hogy mindez tükröződjék a munkaerőpiacon, a kormányzati magatartásban és a szabályozásban is.
A kormány az első ülésén felvette a párbeszéd fonalát, hiszen döntöttünk arról, hogy három találkozót kezdeményezve útjára indítjuk a párbeszéd intézményeiről szóló párbeszédet, hiszen úgy gondoljuk, hogy az országos párbeszéd fórumait is az érintettekkel való párbeszédben kell felépíteni.
A három találkozó egyikére már sor került. A közszolgálat szakszervezeteivel találkozott miniszterelnök úr, hiszen a példamutatáshoz hozzátartozik, hogy ott, ahol a kormány a munkáltató, maga kezdeményezze, tegye meg az első lépéseket, és párbeszédben próbálja kialakítani a stabil viszonyokat a közszolgáltatásban, a közszolgálatban. A már lezajlott találkozó az első száz nap programjáról, a szeptember 1-jével megvalósuló 50 százalékos béremelésről és annak módjáról szólt, és egyetértésre vezetett. Egyetértésre vezetett abban is, hogy elhatároztuk, közösen hozzuk létre a közszolgálat egészére vonatkozó érdekegyeztető tanácsot, az érdekegyeztetés közszolgálati országos fórumát, úgy, hogy eközben fenntartjuk az elmúlt négy évben kialakult ágazati, szektorális egyeztetési formákat mind a köztisztviselők, mind a szolgálati jogviszonyban lévők, mind a közalkalmazottak körében.
Találkozóra kerül sor a napokban - és ez a második találkozó - az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói és munkaadói oldalának képviselőivel is. Ennek során mindkét féllel egyeztetni fogjuk a száz nap intézkedéseit, formálisan - az informális és szakmai egyeztetéseket követően - a munka törvénykönyvére vonatkozó távlati elgondolásokat. Természetesen szembe akarunk nézni az elmúlt négy év és az elmúlt tizenkét év örökségével is, hogy honnan kell egy kormányzat stratégiáját érvényre juttatni.
A tárgyalások során az országos érdekegyeztetés új és kibővített tartalmú fórumainak létrehozásáról is tárgyalni fogunk. E tárgyalások fognak keretet biztosítani ahhoz, hogy a partnereket közös fellépésre szólítsuk fel abban az értelemben, hogy teremtsünk a munka törvénykönyve átfogó, a mostani üzeneten túlmutató szabályozására, közös tripartit tárgyalására egy közös menetrendet, étlapot, amely étlap közös végrehajtása, a forgatókönyv közös végrehajtása keretében immáron lehetőségünk lesz az európai jogharmonizációs követelményeket meghaladó, a magyar specifikumoknak is megfelelő új jogi szabályozás kialakítására. Többek között annak megfelelő lépéseket szeretnénk tenni, amely lépések a szakszervezetek új társadalmi szerepét segítik elő Magyarországon.
Ez a mostani módosítás, ahogy az előadói beszédben is szerepelt, a legutóbbi, 2001-es munka törvénykönyve módosításának részleges korrekcióját is tartalmazza azon témákban, amelyek nem elsősorban az európai jogharmonizációt érintették, tehát az akkori módosítás mintegy 90 százalékát, hanem abban a körben, amely vitát váltott ki és megítélésünk szerint egyensúlytalanságot a munka világában.
A mostani javaslat tehát a munkavállalók védelmét hivatott erősíteni, s mint ilyet, támogatom a kormány nevében is. Erősíti a heti két pihenőnap intézményét, közte a vasárnap kiadását, pontosan azért - mint ahogy ez elhangzott már a Házban több alkalommal is -, hogy még inkább teremtsünk védelmet a családok számára a pihenőnapi, hétvégi közös programokra, a családi együttlétre.
Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, álláspontunk is az, hogy ez a szabályozás nem nyitvatartási rendeletként funkcionál. Ez a szabályozás alapszabályában arra irányul, hogy az általános munkarendben védje a vasárnapot és a heti két pihenőnapot, ugyanakkor teremtse meg a szolgáltatások biztosításának hétvégi rendjét is, a hétvégi foglalkoztatás kivételes rendjét, úgy, hogy ez természetszerűleg a munkáltatók számára bejárható, törvényes út maradjon, ugyanakkor a munkavállalók számára honorált legyen az átlagos bérezésen felül.
A mostani módosítás második csoportja visszaadja az érdekvédelemben korábban elkoptatott vagy elvett jogosítványok egy részét, jelzi azt az elgondolást, amivel a kormány maga is egyetért, hogy mindannyian, akik a munka világáért felelősséget érzünk, erős partnerekben vagyunk érdekeltek. Erős partnerekben, mert a velük kötött megállapodásoknak van társadalmi érvénye; mert ők azok, akik képesek érvényre juttatni az általuk képviseltek érdekeit is, akár a munkahelyi érdekvédelemben, akár a munkáltatói érdekképviseletek területén is. Ezek az érdekvédelmi jogosítványok a véleményezési jog erősítését jelentik a szakszervezetek számára, valamint többek között a munkaidő-kedvezmény lehetőségét és annak megváltását.
Itt is megerősítem tehát, ez alkalommal is, hogy mindezek alapján a kormány egyetért a 19 képviselő által benyújtott módosítás szándékával, annak fő törekvéseit szükségesnek ítéli, hosszú távon pedig tripartit érdekegyeztető fórumokon kész arra, hogy ezt a csomagot - irányában fenntartva, újabb részletszabályokkal kiegészítve - továbbfejlessze, a munkajogi szabályozás keretében továbblépjen négy év közös munkája során, hogy háromoldalú alapon az érdekegyeztető tanácsban a következő évek során ne csak az európaihoz, hanem a magyar specifikumokhoz is képesek legyünk hozzácsiszolni folyamatosan a munkajogi szabályozást.
A mihamarabbi érvényre juttatásban is érdekeltek vagyunk, hiszen úgy gondoljuk, hogy akkor csökkenthető a kiszolgáltatottság (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.), akkor csökkenthető a munkahelyeken a munkavállalók háttérbe szorítottsága, ha több eszközzel, de köztük a szabályozás eszközével is üzenünk, üzenünk közösen: egyensúlyt kívánunk a munka világában, versenyképességet a munkaadó számára, mindenki számára nagyobb teljesítményt és európai életkörülményeket.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
