DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A történettudósok között közmegegyezés van arról, hogy a történelem eseményeit csak hosszú idő elteltével lehet sine ira et studio, vagyis harag és részrehajlás nélkül, mai szóval tárgyilagosan, elfogulatlanul megítélni. Történészi szemmel tehát a rendszerváltoztatás kezdetei, 1989-1990 óta eltelt több mint egy évtized nem elegendő időtávlat az elfogulatlan megítéléshez. Mégis ma már világosan lehet látni azokat az eseményeket, amelyeket mérföldkőnek tekinthetünk a rendszerváltás történelmi folyamatában.
Ilyen mérföldkő az a nap, amelyen az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarország területét. A már korábban kivívott politikai függetlenség után hazánk 1991. június 19-én vált katonailag is függetlenné. Magyarország függetlensége ezzel az eseménnyel vált teljessé. Ettől az időponttól tekinthetjük a Magyar Köztársaságot teljesen cselekvőképesnek politikai, társadalmi, gazdasági viszonyai, illetve nemzetközi kapcsolatai alakításában.
Június 19-e beleilleszkedik abba a történelmi eseménysorba, amelyet 1989. október 23-a, a Magyar Köztársaság kikiáltásának napja, 1990. március 25-e, az első szabad országgyűlési választások időpontja, vagy 1999. március 12-e, a NATO-ba való belépés napja jelent, és majdan jelenteni fog az Európai Unióhoz való csatlakozásunk napja is.
Hazánk teljes, katonai értelemben is tényleges függetlenné válásának dátuma olyan kiemelkedő esemény, amelynek évfordulója érdemes arra, hogy az Országgyűlés e napot a magyar függetlenség napjává nyilvánítsa. Jelentősége indokolttá teszi, hogy a törvény nemzeti ünnepeink - március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a - sorába emelje ezt az évfordulót.
A kormány tervei között szerepel a magyar függetlenség napjának munkaszüneti nappá nyilvánítása is. Erre azonban a munka törvénykönyve szerint csak az Országos Munkaügyi Tanács egyetértése esetén tehet javaslatot, ezért a kormány egyeztetést kezdeményez a kérdésben az Országos Munkaügyi Tanáccsal. Az egyetértő álláspont kialakulása esetén a munka törvénykönyvének következő módosítása alkalmával be kívánjuk vezetni az új munkaszüneti napot is.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról szóló 2001. évi XVII. törvényt, mert e törvény ugyanezen napot nemzeti emléknapként határozta meg. A törvényjavaslat június 19-ét nemzeti emléknap helyett nemzeti ünneppé nyilvánítja “a magyar függetlenség napja” elnevezéssel, így a két törvény közötti ellentmondás csak a 2001. évi XVII. törvény hatályon kívül helyezésével oldható fel.
Tisztelt Országgyűlés! Június 19-ének a magyar függetlenség napjává nyilvánítása kiemeli közelmúltunk ezen emlékezetes eseményének jelentőségét, nemzeti ünnepeink közé emelése pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a teljes függetlenség elnyerésének évfordulóját, a rendszerváltó erők közös erőfeszítéseinek eredményét minél szélesebb körben megünnepeljük. Az új nemzeti ünnep esélyt ad arra, hogy e nap ne csak a politika magánünnepe legyen, hanem a társadalom széles rétegeiben tudatosítsa e nap jelentőségét, és lehetőséget biztosítson a társadalom kis köreinek az ünneplésre.
E gondolatok jegyében tisztelettel kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
