DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt emlékező Honfitársaim! Az '56-os szervezetek képviselőitől megrendítő levelet kaptam. Az aláírók: Vasvári Vilmos elnök, Politikai Foglyok Országos Szövetsége; Regéczy Nagy László elnök, Történelmi Igazságtétel Bizottság; Sinkovics Gyula elnök, '56-os Szövetség; Bocskay T. József, Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség. Kérésüknek megfelelően felolvasom soraikat.
"Tisztelt Elnök Asszony! Miután a Magyar Országgyűlés nem tette lehetővé, hogy egy általunk kijelölt sorstársunk nevünkben szóljon a parlament és az ország nyilvánossága előtt, kérjük önt, hogy szavainkat és gondolatainkat tolmácsolni szíveskedjen.
Már tizenkettedik alkalommal ünnepelhetjük nyíltan és szabadon mint kiemelkedő nemzeti ünnepünket, október 23-át. Annyi évtized kényszerű hallgatása után ismételten emlékeztetnünk kell mindenkit a magyar szabadságért folytatott hősi küzdelemre. A mi generációnk a véres kommunista terror után, ha rövid időre is, de megismerhette a szabadság mámorát. Egy ország emelhette ismét magasra a nemzeti méltóság zászlaját.
De megéltük az idegen hatalom és hazai kiszolgálóik véres bosszúját. Bitófára küldött bajtársaink emléke, a hosszú börtönévek megaláztatásai és az emelt fővel viselt nehéz sorsunk feljogosít minket a kiáltásra; kiáltásra azért, hogy vigyázzunk nemzeti értékeinkre és érdekeinkre. Akiket a választás az ország kormányzásának szerepébe juttatott, csak ezen érdekek s értékek szolgálatára kaptak felhatalmazást. Ha erről az útról letérnek, velünk is szembe találják magukat." - írják az '56-osok.
Majd így folytatják: "Mi megszenvedtünk ezért a szabadságért, és történelmi jussunk, hogy felemelhessük szavunkat. Barátainkra és sorstársainkra gondolunk ezen a napon, az akasztófák áldozataira, és azokra is, akiket a kérlelhetetlen idő elragadott közülünk. De vagyunk és élünk, erős elszántsággal és tiszta hittel, s szolgáljuk az örök magyarságot, mely vértanúk kiontott vérétől annyiszor kapott új erőre annyi balsors és balszerencse után. Isten áldását kérjük hazánkra, és minden jó szándékú magyarra!" (Taps.)
Amikor e levelet elolvastam, tartalma megrendített. Megrendített, mert annyi szenvedés és annyi méltánytalanság után is a nemzet iránti aggodalom és felelősségérzet sugárzik e sorokból. Kiemelkedő megtiszteltetésnek érzem, hogy az Országgyűlés és a közvélemény számára tolmácsolhatom 1956 hőseinek és meghurcoltjainak felelősségteljes gondolatát.
Büszkeséggel tölt el, hogy annak a politikai generációnak vagyok a tagja, amelynek apái vállalták és véghezvitték '56 októberének csodáját. Októberének, hiszen 1956-nak két politikai hagyománya van: október 23-a a szabadság, a nemzeti függetlenség, az önfeláldozás, a demokrácia jelképe, míg november 4-e a hazaárulást, a megtorlást és a diktatúrát jelenti. A XX. század e szégyenteljes kommunista diktatúrája végérvényesen elbukott, a XX. század is befejeződött. De felelőssége minden, magát demokratának nevező erőnek elutasítania e diktatúrát, és egyben kötelessége megvetni, elítélni a diktatúra bűneinek elkövetőit is.
Tisztelt Országgyűlés! Emlékező Honfitársaink! Kedves Vendégeink! A következő gondolatot küldte közénk Wittner Mária; idézem: "Ami történt, nem lehet elfelejteni, mint ahogy kufár üzletet sem lehet csinálni emberi életekből és szenvedésekből, csak szívből jövő bűnbánat követhet egy megbocsájtást."
"Ha nincs 1956 - írja Pongrátz Gergely -, akkor nincs Magyar Köztársaság 1989-ben, és nincs békés rendszerváltozás sem. Én úgy érzem - fogalmaz Pongrátz Gergely -, a baloldal azokat a bűnöket nem tudja nekünk, '56-osoknak megbocsájtani, melyeket éppen ők követtek el ellenünk 1956-ban és azt követően."
Tisztelt Képviselőtársaim! 1956 hőseinek adósai vagyunk. Tiszteljük meg azokat, akiknek a forradalomban és a szabadságharcban, és ezzel a magyar demokratikus jövő megalapozásában becsületes, dicső szerep jutott. Minden évben e napon kötelességünk megemlékezni holtakról és élőkről, a forradalom felemelő és lesújtó pillanatairól. De kötelességünk '56 tanulságát a jövőnk szolgálatába is állítani. Sorsot vállaló időben ugyanis kötelező az együttes gondolkodás, az egyeztetés a választási ciklusokon átmutató és túlmutató nemzeti értékek és érdekek mentén. A lehetséges megoldás keresése politikai és erkölcsi kötelességünk.
Ezekben a hónapokban és a következő esztendőkben számolhatunk európai kapcsolataink gyökeres változásával és fordulatával. Minden józan politikus számára egyértelmű, hogy ebben a helyzetben különösen szükségünk van egymásra. Szükségünk van Európára, és nélkülünk Európa sem teljes. Ahol ma tartunk, az a nemzet egésze áldozatos erőfeszítésének az eredménye.
1990. október 23-án ugyanezen a helyen Antall József miniszterelnök úr olyan igazságot fogalmazott meg, amely ma éppen olyan érvényes, mint akkor volt. Idézem: "1956 olyan nemzeti mitológia, mely erőt, eszmét, erkölcsöt ad, és egyben történelmi tanulság és racionális elemzés tárgya is, amely arra int, hogy a köztünk feszülő ellentétek, a köztünk meglévő indulatok ellenére alapvető kérdésekben egy nagy nemzeti egységnek kell érvényesülnie. 1956 közös eszmeisége erre kötelez bennünket. Hiszem azt, hogy nem élnek önpusztító vágyak e népben, és ha nem élnek, akkor egy új korszak erőt adó hitével, eszméinkhez hűen, politikai hitvallásunkhoz híven, egymás nézeteit tiszteletben tartva meg kell kísérelnünk az Országgyűlésben, a kormányban, az önkormányzatokban együtt dolgozni, és küzdeni az ínség ellen azért, hogy a közöny, ma a megosztottság bacilusa, ne roncsolja szét e népet, e nemzetet."
(11.20)
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Honfitársaim! Az elszakított nemzetrészeken élő honfitársaimat külön szeretettel is köszöntöm. E Ház falai között ezen az emléknapon gondoljunk mindazokra a honfitársainkra is, akik a Kárpát-medencében, a Duna-delta poklában szenvedték meg azt, amit a sorsuk, a történelem rájuk szabott, és '56-os kiállásuk, helytállásuk a szabadságért, magyarságukért álljon példaként előttünk!
'56-osok leveléből idézett szavakkal szeretnék elköszönni önöktől: Isten áldását kérjük hazánkra és minden jó szándékú magyar honfitársunkra.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Hosszan tartó taps. - A képviselői helyére tartva kezet fog dr. Medgyessy Péterrel, dr. Szili Katalinnal és dr. Mádl Ferenccel.)
