SÁGI JÓZSEF
SÁGI JÓZSEF
SÁGI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa természetesen a kormánytöbbség álláspontját tükrözi akkor, amikor azt mondja, hogy nem javasolja elfogadásra az ORTT beszámolóját.
Mi ezt helytelen lépésnek tartjuk, több szempontból is. Ha megnézzük a beszámoló indoklását, ha meglátjuk, hogy a bizottság milyen indoklással próbálja ezt illegitimmé tenni, akkor azt láthatjuk, hogy itt többszörös logikai bukfenc van. A bizottsági javaslat helyesen megállapítja, hogy az ORTT a törvénynek megfelelően határidőre benyújtotta a beszámolóját; azt is leírja, hogy megfelelő tartalommal és formában került az Országgyűlés elé; majd a végén, az indoklás második részében hiányosságokat próbál beleírni - szerintem ez logikai bukfenc.
Igazából Szabó Zoltán képviselő úr mondta ki az igazságot, amikor az előbb megpróbált érvelni amellett, miért is nem javasolja a kormánypárti többség a beszámoló elfogadását. Sejtéseink szerint azért, mert így próbál visszamenőlegesen, afféle boszorkányüldözéssel az ORTT-n bosszút állni, a 2002-es tevékenysége kapcsán - éppen Szabó Zoltán képviselő úr mondta -, ami szerintem az ORTT-hez nem is kapcsolódik, próbálja valamilyen módon megbosszulni. Továbbmegyek: vagy talán nem az elnök asszonnyal van a gondjuk önöknek? Erős a gyanúm, hogy mind a kettő benne van.
Tisztelt Képviselőtársaim! A határozati javaslat indoklása a kormányzati erődemonstráció részeként nemcsak hamis és megalapozatlan, de azt a gyanút is keltheti, hogy a magyarországi médiahelyzet betegségéről az ORTT tehet. Pedig ha a tényeket nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a testület a felajzott magyarországi médiakörülményekhez képest higgadtan, rendben végezte a munkáját. Nem kívánom önöket untatni statisztikákkal, számsorok hosszú felolvasásával, ezért csak ízelítőül olvasok be néhány adatot, amelyek azt bizonyítják, hogy az ORTT igenis rendben tette a dolgát az elmúlt esztendőkben, így 2001-ben is.
Az országos sugárzású, négy nagy televíziós társasággal szemben számtalan esetben állapított meg jogsértést, így például 2001-ben az MTM-SBS-sel, a TV2-vel szemben 21 esetben, a Magyar RTL-lel szemben 24 esetben, a Magyar Televízió esetében 58-szor, a Duna Televízió esetében 12-szer. Az arányok hasonlóak 2001-ben is.
(14.20)
De az ORTT az országos rádiós műsorszolgáltatókkal szemben is számos esetben fellépett. Lássuk itt, mondjuk, 2001-et: a Magyar Rádió esetében 19, a Sláger Rádió esetében 8, a Danubius Rádió esetében pedig 4 alkalommal. Ezek azt mutatják, hogy igenis mindenkivel szemben fellépett. És ezek csak a legnagyobb műsorszolgáltatókkal szembeni fellépések statisztikái. Nem szóltam még és nem is fogok szólni arról a több száz vidéki vezetékes, budapesti körzeti, budapesti helyi vezetékes és az elmúlt években megszűnt néhány műsorszolgáltatóval szemben megállapított jogsértésről és azok következményeiről.
A mostani kormánypártok az elmúlt ciklusban még ellenzékként folyamatosan támadták az ORTT-t azért, hogy teret enged olyan műsoroknak, amelyek szerintük gyűlöletkeltésre alkalmasak. Nos, most tekintsünk el attól, hogy miként értelmezzük a sajtó- és szólásszabadságot; tekintsünk el attól is, hogy milyen törvényes lehetőségek vannak ennek korlátozására! Ehelyett vessünk pillantást csupán két problémakörre, két olyan területre, amely az elmúlt időszakban és várhatóan a közeljövőben is a figyelem középpontjában fog állni. Az egyik eset a szélsőségesnek megítélt politikai adások minősítése, a másik eset a kiskorúak számára ártalmas televíziós tartalmak megítélése.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy 2000. decemberi ORTT-határozat elrendelte a Kossuth rádió által sugárzott Vasárnapi újság című műsorfolyamnak monitoringszolgálat általi vizsgálatát. A célvizsgálat pontos szempontsort készített el, amelynek alapján a testület ezt követően többször egyértelműen elmarasztalta a műsort. Ennek illusztrálására kérem, engedjék meg, hogy csak egyet idézzek a sok közül. A határozat így szól, 1. pont: a testület a rádió- és televíziótörvényben foglaltak folyamatos megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Majd alatta 2. pontban ugyancsak egy másik indok: az alábbi megfogalmazott szankciót alkalmazza a műsorszolgáltatóval szemben. Mi ez kérem, ha nem reagálás? Persze, hogy reagáltak, csak önök próbálják elhitetni mindenkivel, hogy az ORTT becsukott szemmel cselekedett.
Mint említettem, 2000 utolsó hónapjában kezdte el a műsorfigyelő osztály a köz-műsorszolgáltatók havi rendszerességű ellenőrzését. A köz-műsorszolgáltatók egyik fő jellemzője, hogy műsorszolgáltatásuk többségét közszolgálati műsorszámok teszik ki. A közszolgálati műsorszolgáltató és a köz-műsorszolgáltató közötti különbség, hogy az utóbbiak fenntartása nem közpénzekből történik, azaz olyan magánadókról van szó, amelyek a közszolgálatihoz állnak közelebb műsorstruktúrájukat tekintve.
A műsorfigyelés szempontrendszere ugyan a két esetben eltér egymástól, ám a jelentés mégis részletesen taglalja mindegyiket. S hogy mennyire pontos és szakszerű munkát végzett az ORTT, annak bizonyságául engedjék meg, hogy idézzem az egyik határozatukat, amely éppen a Pannon Rádiót sújtotta. Ez meg így szól: a testület a médiatörvény 3. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak egyszeri súlyos megsértése miatt ilyen meg ilyen pont alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, majd utána további pontok következnek, hogy milyen büntetéseket helyez kilátásba.
Tisztelt Képviselőtársaim! Summa summarum megállapíthatjuk: az ORTT 2001. évi jelentése ebből a szempontból is megállja a helyét. Nem torzít, nem hallgat el, nem vádaskodik - közöl. Információkat közöl, felméréseket, határozatokat tesz közzé, vagyis azt tartalmazza a jelentés, amire törvény szerint kötelezik. És ezt önök a bizottsági jelentésben el is ismerik az első mondatukban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedtessék meg az országgyűlési képviselőnek, hogy egy percre kilépve hivatalos szerepéből, háromgyermekes családapaként szubjektíven fogalmazza meg véleményét a televízió szerepéről. Amikor gyermek voltam, nálunk a családban mindennapos volt a beszélgetés, meghitten, a testvéremmel, szüleimmel. Lehetőség nyílt rá, nem volt televízió. Most láthatjuk, hogy a család szerepe háttérbe szorul, az olvasást is háttérbe szorítja a televíziózás, ezzel óhatatlanul a televízió elé nyomjuk a gyerekeket, a fiatalokat, magunkat is.
Sajnos, a kiskorúak védelmével kapcsolatos médiatörvényi rendelkezések még a szakemberek számára is nehezen értelmezhetőek, nem beszélve a nézők nagy tömegének vélekedéséről. Azt kivétel nélkül mindenki megállapítja - lásd az ORTT felmérését -, hogy a kiskorúak hatékony védelme a számukra feltételezhetően ártalmas tartalommal szemben differenciáltabb szabályozást igényelne. Az ORTT-nek nincs más eszköz a kezében, mint hogy felhívja a figyelmet, a törvényalkotó figyelmét arra, miszerint a lakosság elsöprő többsége, 85 százaléka jogi lépéseket vár el felülről a pontosabb szabályozás érdekében.
Mivel a hazai jogszabály a kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas műsorszámok esetében csupán a sugárzás időpontjára vonatkozó korlátokat állapít meg - tegyük hozzá rögtön, az optimális időpontok megjelölése távolról sem esik egybe a nézői elvárásokkal és a műsorszolgáltatók gyakorlatával -, ezért üdvözölni lehetett, hogy az országos és országosnak mondható televíziók 1999. március 15-étől egyhangúlag önkorlátozó intézkedést vezettek be. E szerint a műsorszolgáltatók este 8 óra előtt nem sugároznak életkori korlátozás alá eső, életkori korlátozást igénylő filmeket, este 8 után pedig az ilyen jellegű műsorszámokat jelzéssel látják el, a kis kék háromszög meg a piros karika ezt jelzi. Persze, a műsorszolgáltató maga minősíti a műsorszámokat e két kategória szerint. Üdvözöljük tehát ezt a lépést, bár napjaink televízióját ismerve, nézve, hallva, azért elég furcsa, amilyen műsorok megjelennek mostanában a televíziókban, főleg a kereskedelmi televíziókban.
Tehát mára már nem vitás, hogy a televíziót nevelési tényezőnek kell tekinteni, hiszen sok gyermek több információt, több indítékot és több élményt kap a televíziótól, mint a szüleitől - sajnos. Kétségtelen az a tény is, hogy a tévé hatásaival számolni kell valamennyi nevelési szektorban, de különösen a 6-14 éves gyermekek körében.
Az ORTT jelentése hosszan taglalja a káros hatások kiküszöbölésére irányuló technikákat. Ez nem baj, Szabó Zoltán képviselő úr, nem baj, hogy az ORTT jelentése ilyen hosszan taglalja ezt, ez örömteli, ennek örülni kéne. És ez nemcsak a felnőtt-, hanem a gyermekműsorokra is vonatkozik, amelyekről megállapítható, hogy számos esetben a gyermekekre ártalmas tartalmakat hordoznak. A jelentés egyik következtetése, hogy az eddig megszokottnál jóval nagyobb felelősség hárul a családra azért, hogy kiépítsen bizonyos kulturális szűrőket, amelyek alkalmazásával a gyerekek immúnissá válnak a káros médiatartalmakkal szemben.
Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Amennyiben önök a jelentést nem kívánják elfogadni, akkor ezt a lehetőséget is sutba dobják, akkor önök zöld jelzést adnak az erőszak terjedésének, mert ne legyen illúziónk, az ORTT elszánt, előre eltervezett kormánypárti gyengítése, előre eltervezett és elszánt megtörése után ez a tendencia erősödni fog, be fog következni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy az önök felelőssége. Kérem, hogy döntésükkor ne politikai szempontot, hanem gyermekük, unokáik, családjaik érdekét nézzék. Mi mindig így gondolkodtunk, tegyék meg ezúttal önök is!
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
