BALOGH LÁSZLÓ
BALOGH LÁSZLÓ
BALOGH LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt kuratóriumi Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Remélem, egyet tudunk érteni Pető Iván képviselő úrral, hogy amivel itt befejezte az előbbi fölszólalását, azt a követelményt nemcsak a közszolgálati rádióval szemben fogalmazta meg, hanem a média egészével szemben; merthogy ő csak a közszolgálati rádiót említette, hogy milyen követelményeknek kellene eleget tenni a pártatlanság és egyebek ügyében. Ezt csak remélem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy a kuratóriumi elnökségekről szóló kicsinyes és méltatlan álvita helyett valami másról beszéljek. A Magyar Demokrata Fórum nevében, engedjék meg, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány előttünk fekvő öt beszámolója ürügyén a magyar közszolgálati rádiózásról beszéljek.
Átolvasva a beszámoló vaskos dokumentumait, az embert óhatatlanul magával ragadja a gondolat, hogy az elmúlt öt év mennyi keserves erőfeszítése, küszködése árán tudott a Magyar Rádió és az ott dolgozó szakembergárda megmaradni, értéket teremteni, és mindamellett szolgálni a közérdeket.
A Magyar Rádióban, akárcsak a többi közmédiumban, egyszerre jelentkeztek a rendszerváltás, az információs társadalom és a globalizáció kihívásai. Idehaza is kialakult a duális médiarendszer, megjelentek a kereskedelmi rádiók és televíziók, a közszolgálati rádiónak ma már több mint másfélszáz kereskedelmi rádióval kell versenyeznie, ami a szakmai kihívásokon túl komoly pénzügyi gondokat is jelent. A reklámbevételek csökkenése, a médiapiaci bérek robbanásszerű növekedése okozta munkaerő-elvándorlás az egymást követő elnököknek és rádiós vezetőknek komoly problémát okozott és okoz ma is.
Az idén már 76 éves Magyar Rádiónak egy nagy, robusztus szocialista nagyvállalatból kellett egy karcsúbb, rugalmasabb, színesebb, egyszóval modernebb, a mai kor kihívásainak jobban megfelelő intézménnyé válnia. Ez az átalakulás nemcsak a műsorokat és a műsorpolitikát érintette, hanem a Rádió egész belső struktúráját, foglalkoztatás- és szociálpolitikai rendszerét.
A Magyar Demokrata Fórum nagy örömmel vette, hogy a Rádió mindenkori vezetősége kiemelkedő figyelemmel és gondoskodással fordult e nagy múltú intézmény értékmegőrzése, felbecsülhetetlen kincseket tartalmazó archívuma megmentése felé. A hangarchívum, amely őrzi számunkra az idén 200 éve született Kossuth Lajos hangját, vagy Bartók és Kodály eredeti, saját játszású műveit, nemcsak a miénk, de unokáink kincse is. Olyan kincs, amelyre vigyázni nemcsak feladatunk, de kötelességünk is.
Az MDF ugyancsak örömmel tapasztalta, hogy a Rádió miként a múltjával, legalább oly figyelemmel foglalkozik jövőjével is. Az új kihívásoknak megfelelően a Magyar Rádió egy integrált közmédiummá vált. Ma már több egy, úgymond, egyszerű rádiónál, hiszen egyszerre hírügynökség, internetadatbank és hírújság, lemez- és lapkiadó társaság, zenei és kulturális műsorszervező, és még hosszan lehetne sorolni tevékenységének szerteágazó elemeit.
Továbbmegyek: a Rádió, mint a múltban is, folytatja nemes hagyományát, és technikai vonatkozásban is úttörő szerepet tölt be. Évek óta folynak a kísérleti adások a lassan az Európai Unióban is kötelezően bevezetendő digitális rádiózás hazai meghonosítására.
Miközben én már a jövőről beszélek, a Rádió bizonyos elemei sokszor még a múltban kénytelenek élni. Évek óta folytatunk küzdelmet, magam is az MDF nevében a kulturális bizottság ülésén többször szorgalmaztam, hogy a Kossuth adó végre kapjon rövidhullámú, azaz nyugati URH-sávot, de mindeddig eredmény nélkül. Most ismét elhangzott az ígéret az ORTT részéről, hogy lehetőség nyílik az URH-sugárzásra. Úgy gondolom, a magyar adófizető polgárok és azok a műsorkészítők, akik a nemzeti főadón hallható színvonalas műsorokat előállítják, megérdemlik, hogy azok jó minőségben, érthetően és élvezhetően jussanak el a hallgatókhoz. Hiába van a Rádió falára kiírva, hogy "A hallgató a király", ha a 4-es és 6-os villamos felsővezetéke érthetetlen recsegéssé változtatja a Kossuth rádió adásait. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell, mégpedig úgy, hogy a középhullámú adást párhuzamosan meg kell tartani, sőt fejleszteni kell.
A vidéki hallgatók többségének, különösen az idősebbeknek, szép, klasszikus, azonban csak középhullám vételére alkalmas készüléke van. Ugyanez érvényes a határokon túl élő honfitársainkra is. Ezért az MDF határozott álláspontja szerint nemcsak hogy nem szabad a középhullámú sugárzást feladni, hanem érdemes - itt utalok az Európai Unió határokon átnyúló televíziós irányelveire - a sugárzás erősségét növelni, és a Rádió idegen nyelvű, határainkon átnyúló adásainak a számát és műsoridejét is bővíteni. Ugyanez igaz a Nyugatra és a tengeren túlra az Európai Unió nagy nyelvein sugárzott adásokra. Reméljük, a Külügyminisztérium illetékesei végre meg tudnak egyezni, és támogatni fogják a Rádió e nemzet- és külpolitikai misszióját.
A Magyar Demokrata Fórum megelégedéssel vette tudomásul, hogy a regionális és a nemzetiségi adások rendben, a kisebbségek és a vidéken élők megelégedésére folynak. Az ország nem csak Budapestből áll; fontos, hogy a vidéki emberek értesüljenek saját régiójuk, szűkebb pátriájuk ügyeiről. Ugyanez elmondható a nemzetiségi adásokkal kapcsolatban is. Magyarország akkor egészséges, akkor gyarapszik, ha nemzetiségeink, akikkel évszázadok óta együtt élünk, otthon érzik magukat e hazában. Ezért fontos, hogy a közszolgálati rádió lehetőséget nyújtson kultúrájuk, nyelvük ápolására, önszerveződésük elősegítésére.
Helyes iránynak tartjuk, hogy a Rádió egyre többet foglalkozik az emberek mindennapjaival, számos és színvonalas a nyugdíjasoknak és az otthon lévő kismamáknak szóló műsor, megerősödött a környezetvédelmi arculat, és az európai uniós felkészítő műsorok is elindultak.
(12.30)
Az adók profiltisztítását követően a Petőfin egy valóban kiegyensúlyozott, értékeket felvonultató, színes, de politikamentes, sok zenére, sportra, életmóddal és egészséggel kapcsolatos műsorokra épülő új arculatot láttunk kibontakoztatni.
Érdemes kiemelni a Bartók rádiót is, hiszen egyedülállóan magas színvonalú kultúraközvetítő missziójának kezdenek végre beérni a termései. Az elmúlt években a lassan emelkedő hallgatottság mellett egyre növekszik a fiatal hallgatók száma is, ami több mint örvendetes.
A Rádió zenei együttesei kiemelt szerepet töltenek be a magyar kulturális életben. Egyetlen együttes sem tűz a műsorára annyi kortárs zenei művet, mint a Rádió Szimfonikus Zenekara. Bemutatók hosszú sora, stúdiófelvételek és hanglemezek dokumentálják ezt a tevékenységet, ami a legteljesebb mértékben összhangban van a médiatörvény közszolgálati elvárásaival.
A Magyar Demokrata Fórum örömmel figyeli a Rádión belüli művészeti tevékenység felértékelődését. Az új gyártású irodalmi műsorok, hangjátékok, színházi közvetítések sajnálatos módon elsőként estek áldozatul a rendszerváltásnak és a kényszerű pénzügyi megszorításoknak. Mára ismét kezdenek erősödni, még mindig sok az ismétlés, de már egyre több igényes, szép, új produkció hallható.
Ezek után elérkeztünk a nemzeti főadó, a Kossuth rádió értékeléséhez. Az a tény, hogy a Kossuth, szemben minden más médiummal, túlélve a kereskedelmi rádiók nyomását, továbbra is őrzi vezető helyét a hallgatottság tekintetében, már önmagában érdemes lenne az elismerésre. Azonban a Kossuth nemcsak hallgatottságban, de véleményformálásban is képes volt megtartani első számú pozícióját.
Hogyan lehetséges ez? A válasz egyszerű: a Kossuth, akárcsak az egész Magyar Rádió, kiegyensúlyozott és tárgyilagos. A napi több mint hét óra hírműsor dacára a Kossuth Rádióban elhangzott műsorok elleni panaszok száma elenyésző. Itt szeretném megjegyezni kormánypárti felszólaló képviselőtársaimnak, hogy pár ORTT-s értékelést nevesítettek. Csak szeretném felhívni a figyelmüket, hogy az ORTT jelenleg több mint 500 műsorszolgáltatóval áll perben. Ezekhez az adatokhoz képest a Rádiót és különösen a Kossuth rádiót érintő panaszok száma elenyésző. Az ORTT jelentései szerint számottevő kihágás a Rádióban az elmúlt öt évben nem történt, miközben a közélet árokásástól, az abban talált sár dobálásától és néha sajnos szélsőséges politikai vitáktól volt hangos.
Az 1996-ban megszületett médiatörvényt szinte születése óta kritizálják. Azonban az ott felállított közszolgálati követelményeknek a Magyar Demokrata Fórum szerint a Magyar Rádió minden tekintetben megfelelt.
Ejtsünk néhány szót a jövőről is! Bár az előttünk fekvő beszámolók az elmúlt öt évet ölelik fel, de vissza-visszatérő elemük a Rádió jövőjéről való gondolkodás. Ha valóban versenyképes, a közt a maga teljességében szolgáló Magyar Rádiót szeretnénk, akkor nem kerülhető el a nagymértékű és hathatós kormányzati segítség. A megkezdett teljes körű digitalizáció befejezése csak állami forrásból fedezhető. Enélkül nemcsak a műsorkészítés vagy a vezetői információs rendszer nem képes korszerűen működni, de nem lehet a XXI. századi rádióhallgatói igényeket sem kielégíteni. Ahogy ma az interneten válogathatunk a minket érdeklő oldalak között, úgy lehetne már holnap az elkészült rádiós műsorok között válogatni, azokat tetszőleges időben és helyen visszakeresni és meghallgatni. Ehhez azonban be kell ruháznunk, különben lemaradunk, és a Rádió nem lesz képes közszolgálati funkciói megfelelő szintű ellátására.
Fontos, hogy a NAVA, a Nemzeti Audiovizuális Archívum segítse és ne gátolja az együttműködő intézmények munkáját, illetve hogy az általuk létrehozott saját információ saját tárolása és visszakeresése, felhasználása és értékesítése elé ne gördüljenek akadályok.
A Magyar Demokrata Fórum mindig támogatta a technikai megújítást logikusan kereső, a Rádió méltó környezetének megváltoztatását célzó terveket. Megítélésünk szerint nem halogatható tovább egy médiapark létrehozása, amelyben a Magyar Rádió is új elhelyezést nyerhetne. Düledező épületei, elöregedett stúdiói éles ellentétben állnak az új kor által támasztott követelményekkel. Reméljük, hogy az új kormány lesz elég bátor és céltudatos, és végre elkezdi a beruházást.
Végül engedjék meg, hogy néhány szóban szóljak a Rádió és a politika viszonyrendszeréről. A Magyar Demokrata Fórum a legélesebben tiltakozik - mint ahogy ezt tette a múltban is - a Rádió függetlenségét veszélyeztető mindenféle kormányzati beavatkozás ellen, legyen az politikai vagy gazdasági nyomásgyakorlás. Éppen ezért nem értünk egyet a közmédia finanszírozási rendszerének önkényes megváltoztatásával, viszont szeretnénk, ha a közszolgálati műsorszolgáltatók hosszú távú, kiszámítható és normatív finanszírozásának jogi kereteit megteremtenénk.
Hölgyeim és Uraim! A Magyar Demokrata Fórum az előttünk fekvő beszámolókat elfogadásra javasolja. És kérem kormánypárti képviselőtársaimat, gondolják át az itt elmondott érveiket; ahol is elsősorban a kuratórium csonkaságára hivatkozva büntetné a Magyar Rádiót azzal, hogy nem fogadja el beszámolóit, amikor a mai nap folyamán előttünk van egy másik beszámoló is, az ORTT-é, ahol folyamatosan teljes volt a testület, és ott sem fogadja el azokat a beszámolókat, amelyek az előző kormány alatt születtek.
Kérem képviselőtársaimat a Magyar Rádió, a közszolgálati Magyar Rádió érdekében, mindannyiunk érdekében, hogy változtassanak véleményükön, és fogadják el a beszámolót.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
