DR. CSEHÁK JUDIT
DR. CSEHÁK JUDIT
DR. CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm, hogy megtisztelnek a figyelmükkel, és semmi esetre sem szeretném büntetni a lelkes jelenlevőket egy hosszú expozéval, azonban mentegetőznöm kell, hiszen a törvényjavaslat igen sokrétű, részletes, nem tekinthetek el az érdemi indoklástól.
Az önök előtt fekvő javaslat elsőként terjedelmével, majd az emberek életkörülményeit közvetlenül érintő rendelkezések, intézkedések sokaságával hívja fel magára a figyelmet. A kormányprogram jóléti fejezetének megvalósítását szolgálja a többsége. A javaslatban foglalt új rendelkezések többsége a gyermekekre, a gyermeket nevelő családokra, az idősekre és a fogyatékkal élő embertársainkra koncentrál. Lényegében ez alkotja a törvényjavaslat gerincét. Az alkotmánybírósági határozatokból, ombudsmani ajánlásokból, továbbá az egyes területek szabályozásának pontosításából, hiányosságainak kiküszöbölésével adódó javaslatok ebben a törvényjavaslatban - szemben az egészségügyi törvényjavaslati csomaggal - már kisebbségben vannak. A következő évben bevezetni javasolt intézkedések költségvetési fedezete biztosított.
Tisztelt Képviselőtársaim! A családok, a gyermekek, az idősek, a fogyatékos személyek szociális biztonságát hivatott erősíteni és megszilárdítani a törvényjavaslat egésze. Az elfogadni javasolt új megoldásokat, illetve a már meglévők korrekcióját széles körben egyeztettük a szakmai érdekképviseletekkel, civil szervezetekkel és az egyházak képviselőivel. Az első egyeztetések után maradtak ugyan fenn még jelentős véleménykülönbségek, de a benyújtott törvényjavaslat esetében a legfőbb kérdésekben már valamennyiükkel sikerült konszenzusra jutnunk. A megtárgyalásra kerülő törvényjavaslat tehát nem kizárólag a kormány, hanem az érintett érdekképviseletek többségének a támogatását is élvezi.
Elsőként a szociális szolgáltatásokat érintő javaslatokról szeretnék szólni.
(19.30)
A szociális szolgáltatások területén az új rendelkezések több részterületet érintenek, az alapellátástól a szakellátáson át az ellátottak jogaira vonatkozó rendelkezésekig, illetve több ellátotti csoportra tartalmaz a törvénymódosítás speciális szabályokat, az időskorú személyek, a fogyatékos személyek, a hajléktalanok vagy a szenvedélybetegek, illetve a pszichiátriai betegek ellátása tekintetében is. Ennek megfelelően a javaslat fő célja: az ellátás korszerűsítésével kapcsolatos változtatások, valamint a szociális szolgáltatásoknál pontosító rendelkezések életbe léptetése, azért, hogy a fenntartók és az intézmények feladatellátása még hatékonyabbá, kevésbé bürokratikussá és zökkenőmentesebbé váljon.
A javaslat az alapellátás feladatainak bővítése érdekében új szolgáltatási formaként nevesíti - és ennek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni - a jelzőrendszeres házigondozást mint a házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatását. Ez az időskorú, illetve fogyatékos személyek részére biztosítja azt, hogy saját lakókörnyezetükben, a szolgáltatás igénybevételének segítségével fenntarthatók legyenek a biztonságos életvitel feltételei. Ezzel próbálja ösztönözni az alapellátás erősítését annak érdekében, hogy az érintettek önrendelkezésen alapuló életvitele minél hosszabb ideig fenntartható legyen, és ezáltal megelőzzük a bentlakásos intézménybe bekerülés esélyét, illetve szükségességét.
Javaslatunk nevesíti a szociálpolitikai tanács intézményét, amely kifejezetten a szociálpolitikai döntésekkel kapcsolatos érdekegyeztető fórum szerepét lesz hivatott betölteni.
Kiemelkedő jelentőségűek a javaslatban szereplő, a hajléktalan személyek ellátásával kapcsolatos változtatásokra vonatkozó rendelkezések. A javaslat speciális alapellátási feladatként fogalmazza meg az utcai szociális munkát, amelynek keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek folyamatos figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásuk kezdeményezését. E szabályok körébe tartozik az éjjeli menedékhelyek és az átmeneti szállások szakmai feladatainak különválasztása. Az éjjeli menedékhely szempontjából lényeges, hogy annak feladata nemcsak a hajléktalan személyek ellátása, hanem a szociális törvény 7. §-ában foglalt, krízishelyzetben történő elhelyezés törvényi kötelezettségének az érvényre juttatása is. Új rendelkezés, hogy az utcai szociális munka, a nappali melegedő és az éjjeli menedékhely szolgáltatásainak megszervezése a 10 ezer fő feletti lakosságszámú települések esetében egységesen ellátási kötelezettségként kerül megfogalmazásra.
A törvényjavaslat, összhangban a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló '98. évi XXVI. törvény módosításával, kibővíti a nappali intézmények, illetve lakóotthonok körét az autista személyek részére létrehozható szolgáltatási formával. Ezzel lehetővé válik az ő speciális igényeikhez alkalmazkodó szolgáltatási struktúra létrehozása is, amely figyelemmel van mentális állapotukra, készségeikre és képességeikre.
Tisztelt Országgyűlés! A jóléti fordulat első és határozott lépéseit megtettük, most többek között a pénzbeni szociális ellátások további fejlesztésére teszünk javaslatot ebben a törvénycsomagban. A szociális törvényben szabályozott önkormányzati pénzbeni ellátások rendszere az elmúlt évek során számos alkalommal változott, minden bizonnyal azzal a szándékkal, hogy az ellátások jobban kövessék a szükségleteket, és a támogatások eljussanak az igazán rászorulókhoz - az eredménnyel sajnos mégsem lehetünk elégedettek. Jó lenne azt mondani, hogy az a lakosság javuló szociális helyzetének köszönhető, hogy kevesebben jutnak bizonyos ellátásokhoz, így a lakásfenntartási támogatáshoz, de nem ez a helyzet: a szociológiai vizsgálatok a szegénység szélesedésére és mélyülésére is figyelmeztetnek. Ezért tehát a törvényt olyan irányba szükséges módosítani, hogy a rendelkezések alkalmasak legyenek a folyamatok megfékezésére.
A pénzbeni és a természetbeni ellátásokra vonatkozó javaslataink lényege, hogy a rászorulók számára teremtsük meg a támogatáshoz való hozzájutás garanciáját. Ezt a célkitűzést szolgálja többek között az az intézkedés, amely meghatározza, hogy az önkormányzatok a rendeletalkotásuk során milyen jövedelmi feltételeket írhatnak elő az egyes ellátásokra való jogosultság meghatározásakor. Ezáltal a legnehezebb helyzetben lévők nem szorulhatnak ki az ellátásokból, bárhol lakjanak is az országban.
Szintén a rászorultak érdekét szolgáló intézkedésként említhetem a család, a háztartás és a közeli hozzátartozó fogalmának a pontosítását is. A módosítás eredményeként azok is jogosulttá válhatnak a szociális ellátásra, akik eddig azért nem kaphatták azt meg, mert például együtt élnek az átlagos nyugdíjjal rendelkező szülőjükkel. E méltánytalanságot orvosolja a tervezett intézkedés.
Az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy a közcélú munka gyakorlata messze túlnőtte a bevezetését megalapozó kormányzati szándékot. Ma már nem arról van szó, hogy a közcélú munka felajánlásával a segélykérelmezők munkavállalási hajlandóságát teszteljük, hanem a tartós munkanélküliség kezelésében kapott fontos szerepet ez a foglalkoztatási forma. Ezért fontos a lehetőségeinek bővítése úgy, hogy az önkormányzatok szabadabb és sokszínűbb módon tudják szervezni ezt a foglalkoztatási formát.
Az előzőekben érintett fontos módosításokon túl természetesen a szociális törvényt még számos ponton szükséges változtatni. Ezeket a módosításokat a részletes vita keretében módunk lesz alaposan áttekinteni. Összességében annyit szeretnék előre jelezni, hogy ezek az intézkedések az egyértelmű végrehajtás és a jogbiztonság növelését szolgálják.
Tudom, hogy az ellátórendszer korszerűsítése mit sem ér, ha nem rendeljük hozzá a megfelelő forrásokat. A szociális törvény, összhangban a benyújtott költségvetési törvényjavaslattal, az ellátások finanszírozását illetően is komoly előrelépést tartalmaz. Egyfelől bővül azon támogatások köre, amelyekhez a központi költségvetés közvetlen forrásokat biztosít; ilyen például a normatív alapon járó ápolási díj és az adósságcsökkentési támogatás. Másfelől pedig minden, úgynevezett osztott finanszírozással fedezett ellátás esetében emelkedik a központi forrás aránya, 75 százalékról 90 százalékra. Azt várjuk ezektől az intézkedésektől, hogy az alapvető szociális ellátásokhoz minden arra jogosult hozzájut majd, függetlenül attól, hogy lakóhelyüknek milyen a költségvetési pozíciója.
A kormány második száznapos programjának a vállalása az, hogy 2002. december elejétől a nyugdíjas nagyszülők a gyerekgondozási segélyre nyugdíjuk igénybevétele mellett is jogosultak lesznek. Az Országgyűlés részére a törvényjavaslatban foglalt intézkedés ennek az ígéretnek a valóra váltását tartalmazza. Az előző kormány idején meghozott, jelenleg hatályos szabályozás szerint ugyanis a szülők a gyerekgondozási segélyre való jogukat csak olyan nagyszülőknek adhatják át, akik nem rendelkeznek a jogszabályban meghatározott típusú, a megélhetés alapjául szolgáló jövedelemmel. Mivel azonban a nagyszülők többsége nyugdíjas, ezért ennek az igénybevételére eddig nem volt lehetőségük, mindössze háromszázan vették igénybe a korábbi rendelkezések alapján ezt az ellátást.
A kormány a törvényjavaslat előkészítésekor arról döntött, hogy nem egy látszatintézkedést szeretnénk beterjeszteni, lehetővé kívánjuk tehát tenni, hogy a gyerekgondozási segélyt ne csak a nagyszülők, hanem a nyugdíjjal vagy nyugdíjszerű ellátással rendelkező szülők is igénybe vehessék. Tekintettel arra, hogy a családi élethelyzetek rendkívül sokfélék, amit adott esetben a legtökéletesebb jogszabályok sem tudnak nyomon követni, szükséges, hogy a gyerekgondozási segély megállapításával összefüggő méltányossági jogkör is szélesedjen. A módosítás eredményeként mintegy 20 ezer fővel bővülhet a családi körben gondozott kisgyerekek száma, amihez a költségvetés a szükséges többletforrást, a 2,5 milliárd forintot biztosítani fogja.
A fogyatékos személyek ellátásáról rendelkező törvénymódosítások során több tízezer, a társadalmi együttélésben jelentősen akadályozott olyan fogyatékos ember sorsáról döntünk, akiknek veleszületett vagy szerzett súlyos fogyatékossága van. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló '98. évi XXVI. törvény elfogadása óriási előrelépést jelentett ezen embertársaink hátrányainak a mérséklése, illetve társadalmi esélyegyenlőségük megalapozása irányába.
Az esélyegyenlőségi törvény egyik fontos eleme a súlyosan fogyatékos személyek szociális integrációját elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeni juttatás, a fogyatékossági támogatás bevezetése, amelyet immár egy esztendeje, 2001 júliusa óta folyósítanak az érintettek részére. A súlyosan fogyatékos emberek számára alanyi jogon járó támogatás azt a célt szolgálja, hogy egy biztonságos ellátórendszer alakuljon ki. A végrehajtási tapasztalatok ismeretében elmondható, hogy néhány elemében korrekcióra van szükség, és ezt a korrekciót az érintettek, illetve érdek-képviseleti szerveik visszajelzései alapján javasoljuk bevezetni.
A javaslat módosítja az esélyegyenlőségi törvénynek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot meghatározó rendelkezéseit.
(19.40)
Ennek keretében a hallási fogyatékosokra, az autistákra, illetve a mozgásszervi fogyatékosokra vonatkozó jogosultsági feltételek kerülnek újraszabályozásra.
A javaslat olyan jogkiterjesztést tartalmaz, amelynek révén lehetővé válik, hogy a támogatás az érintett fogyatékos emberek szélesebb köre számára váljon elérhetővé, hozzájárulva ezzel társadalmi integrációjuk javításához. Ezzel a jelenlegi mintegy 53 ezer ember köre jövőre újabb 50 ezerrel bővülhet, és ehhez a 2003. évre több mint 7 milliárd forintot biztosítottunk a költségvetésben.
A nyugdíjasok jövedelmi viszonyainak javítása érdekében a kormányprogram tartalmazza a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetését. Javaslatunk szerint a 2003-ban esedékes első ütemének a kifizetése a következő év november hónapjában történik meg. A bevezetés első évében valamennyi nyugdíjas a novemberi nyugdíja egynegyedének az összegével azonos összegben fog részesülni. A 13. havi nyugdíj ellátási nemenként jár, társadalombiztosítási ellátásnak minősül, és adómentes.
Fontos kiemelni, hogy valamennyi nyugdíjas számára kedvező intézkedésről van szó, hiszen az új ellátást a saját nyugdíjával arányos mértékben mindenki megkapja. Az intézkedés többletkiadása 2003-ban 33 milliárd forint, és 2003-ban mintegy 2,6 millió ellátott személy lesz jogosult erre az ellátásra. Ennek az átlagos összege az intézkedés első évében 12 600 forint. Ez az ellátás, ez az összeg a nyugdíjba be nem épülő 2,1 százalékos évi nyugdíjemelési többletnek felel meg.
2003 novemberében megkezdődik az özvegyi nyugdíjak emelése is, az első lépésre, az első lépcsőre kerül sor. Az első ütemben a 20 százalékos özvegyi nyugdíjak 25 százalékra történő emelésére kerül sor, az érintettek száma közel 500 ezer fő, az átlagos, egy főre jutó többletjuttatás 2600 forint. Az intézkedés forrása 2003-ban rendelkezésre áll, mintegy 3 milliárd forint.
A nyugdíjemelés módszere nem változik a 2003. évben, és a költségvetési törvényjavaslat 45. §-a szerint 8,4 százalékos nyugdíjemelésre lesz lehetőség a következő évben. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítása a nyugdíj előtt állók számára, a nyugdíjazás előtt állók számára is tartalmaz egy kiemelt jelentőségű intézkedést. A 2009-ig nyugdíjba vonulók részére, a szülő születési évére tekintet nélkül lehetővé tesszük az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításánál a felnevelt gyerekek száma után szolgálati idő hozzászámítását, a gyerekkedvezmény alkalmazását.
Ez azt jelenti, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjhoz előírt 38, illetve a csökkentett, előrehozott nyugdíjhoz előírt 33 év szolgálati időt gyerekenként egy-egy évvel, fogyatékos gyermek esetében felső korlát nélkül gyerekenként másfél évvel csökkenteni lehet. Ez a módosítás évente több ezer személy számára teszi lehetővé, hogy nő esetében 57 évesen, férfi esetében pedig a 60. életév betöltését követően nyugdíjba vonulhasson, változatlan, nem csökkentett nyugdíjösszeggel. A méltányossági nyugdíjemelések nagy száma miatt a törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a nyugdíjbiztosítás területi szerveinek vezetői is megállapíthassanak méltányossági nyugdíjat, illetve engedélyezhessék a nyugdíj felemelését. E javaslat lehetővé teszi, hogy az aktív korú gyerekes özvegyek is részesülhessenek a kivételes nyugdíjemelésben.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat súlyponti kérdése a gyermeki jogok hatékonyabb érvényesítése érdekében a gyermekek kiszámíthatóbb szociális biztonságát elősegítő pénzbeni támogatások újrafogalmazása, a bántalmazott gyerekek hatékonyabb védelme, az otthonából távozni kényszerülő szülő és gyermek fokozott biztonságának a megteremtése, a hatósági és szolgáltató tevékenység következetes szétválasztása, továbbá a kötelezően megfogalmazott önkormányzati feladatok reálisabb végrehajtásának az előmozdítása. A törvényjavaslat terjedelme nem teszi lehetővé számomra, hogy minden kérdésről részletesen szóljak, ezért csak összefoglalóan említettem meg mindezt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a hónapban itt, a Parlament falai között is megemlékeztünk a szociális munka napjáról és a gyermeki jogok napjáról. Szép és igaz szavakkal tettük ezt, ugyanakkor mégis azt gondolom, hogy a most megtárgyalásra kerülő törvényjavaslat elfogadása vihet közelebb bennünket céljaink eléréséhez. Ez alkalommal is arra kérem a képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslat jobbítására irányuló javaslatok kidolgozására és megszövegezésére fordítsák energiájukat. Bizonyos vagyok abban, hogy közös erőfeszítéssel még teljesebbé tehetjük, és embertársaink javát még jobban szolgáló törvényt fogadhatunk el.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
