BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először fordul elő, hogy ha ellenzéki képviselő után szólalhatok meg a Házban, akkor úgy érzem, mintha nem is ugyanazt az anyagot olvastuk volna.
Annyira sarkosan ellenséges volt mindaz, amit erről a módosításról mondott előttem ellenzéki képviselőtársnőm, hogy kifejezetten bánt, hogy szinte semmit nem talált benne, amit támogatásra érdemesnek tartana, pedig azt gondolom, hogy ebben a törvényben, ebben a nagy volumenű csomagban nagyon sok olyan dolog van, amit lehet és kell támogatni. Mint ahogy igen, vannak benne olyan dolgok is, amiket én magam is kritikával nézek, kritikával fogadok és megpróbálok rajta változtatni. Azt gondolom, hogy sokkal többre jutnánk a Házban, hogyha higgadtabban, nyugodtabban, sokkal inkább a szakmai szempontokat szem előtt tartva tudnánk szót váltani ilyen kérdésekről.
Először szeretném felsorolni talán fontossági sorrendben azokat a kérdéseket, amelyek itt helyt kaptak ebben a törvénycsomagban, amit én magam nagyon fontosnak tartok, jónak és támogatandónak, még akkor is, hogyha esetleg valamilyen részletét még javítani javasolok magam is.
Fontossági sorrendben szerintem az első és legfontosabb ebben a csomagban a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetése, tehát az a része a javaslatnak, amely a társadalombiztosítási törvény módosítására irányul, mert hogy egy kis leltárt is csináljak itt a mondanivalóm elején mindjárt, ez a 88 szakasz a következőképpen oszlik meg: 37 paragrafus a szociális törvényt módosítja, 19 a gyermekvédelmi törvényt, 3 a családok támogatásáról szóló törvényt, 5 a fogyatékos személyek jogairól szóló törvényt, 17 módosító paragrafus a társadalombiztosítás hatályos törvényéhez kapcsolható, további 7 szakasz pedig a zárórendelkezések műfajába tartozik, erről is szeretnék majd a végén külön szólni.
Tehát ami a tb-törvény módosítását illeti, abban valóban néhány nagyon markáns, nagyon fontos gondolat van teljesen szinkronban azzal, amit a szocialisták ígértek, már a választások során is, illetve a második száznapos programjukban ígéretként elhangzott ez a tizenharmadik havi nyugdíj, és a kormány kereste és megtalálta a módját annak, hogy ezt fokozatosan bevezesse. Ehhez, úgy tűnik, a legkisebb konfliktussal járó megoldás az, hogyha a hónapot elosztjuk négyfelé, és évenként plusz egy-egy héttel több ellátást kapnak majd a nyugdíjasok, tehát az első évben jövőre plusz egy heti nyugdíjrész kerül folyósításra. 2004-ben kétheti, 2005-ben háromheti és 2006-ra ott van a teljes egyhavi nyugdíj-kiegészítés.
Azt gondolom, hogy ezt örömmel kell fogadnunk. Ebben az országban több millió nyugdíjas él. Ha valami kérdés számomra ezzel a javaslattal kapcsolatban, az éppen az, hogy miért is nem kaphatják ezt a pluszellátást, támogatást azok is, akik abban a bizonyos nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesülnek - kérdeztem ezt a bizottsági ülésen, kérdezem most is. Tudom, hogy anyagi fedezet kell hozzá, de arra gondolok, hogy azok, akik ezt a nyugdíjszerű rendszeres ellátást kapják, forintban lényegesen kisebb ellátást kapnak átlagosan, mint azok, akik saját jogon vagy özvegyi nyugdíjjal kiegészítve nyugdíjasok, következésképp attól tartok, hogy a tizenharmadik havi bevezetése is kicsit nyitja az ollót a nyugdíjas-társadalmon belül, relatíve kicsit rosszabb helyzetben fogják érezni magukat azok, akik rendszeres nyugdíjszerű ellátásban részesülnek. Ha már bevezetésre kerül a tizenharmadik havi nyugdíj, akkor ezt javaslatként, megfontolásként vetem fel, hogy gondolkodni kellene azon, keresni kellene a megoldását annak, hogy a legrosszabb helyzetben lévők is valamilyen kiegészítő ellátáshoz hozzájussanak.
Ami az özvegyinyugdíj-emelést illeti, a 30 százalékra tett ígéret szintén nem egyik évről a másikra, egy lépcsőben, hanem várhatóan két lépcsőben fog megvalósulni; én biztos vagyok benne, hogy be fogja tartani a kormány az ígéretét. Itt inkább az ütött szöget a fejembe, hogy vajon mi a magyarázata annak, hogy az özvegyinyugdíj-emelést is éppen novemberre javasolja a törvénytervezet, ugyanúgy novemberre, mint ahogy az emlegetett tizenharmadik havi nyugdíjrész bevezetését. Azt gondolom, hogy ez az időzítés szerencsétlen, jobb lenne, ha ezt a két emelést, illetve két juttatást időben kicsit el lehetne tolni egymástól.
Végül a harmadik témakör, ami a nyugdíjjal kapcsolatban kérdésként felmerült bennem, az az, hogy a gyermekek szolgálati időnek számítsanak - fogalmazódik meg a javaslatban. Ami persze öröm, de nekem az jut eszembe, hogy a gyermekek sokak számára eddig is szolgálati időnek számítódtak, hiszen például, aki gyest igénybe tudott venni, az azokat az éveket szolgálati időnek beszámíthatta, betudta a nyugdíjrendszer, következésképp most nem tudom, van egy kis zavar a fejemben, hogy mit jelent ez a mostani paragrafus: azt-e, hogy esetleg valaki ugyanarra a gyermekre duplán kap szolgálati időt?
(20.50)
A korábbi szabályozással az volt a probléma, hogy a gyes bevezetését megelőző időszakra, egészen pontosan a '47 előtti időszakra szolgálati időt nem kaptak az anyák. Tehát volt egy lyuk a rendszerben, volt egy réteg, aki nem kapott szolgálati időt a gyermeke után. Ezt is inkább kérdésként fogalmazom meg, és remélem, hogy majd bizottsági ülésen módunk lesz tisztázni, hogy hogyan is alakult a szabályozás.
A másik nagyobb blokk ebben a törvénycsomagban a fogyatékos személyek jogait érintő javaslatcsomag, amivel nekem megint csak személy szerint nincs sok bajom, én örülök ennek a javaslatnak. Tudom, hogy ez a javaslat úgy lett kidolgozva, hogy a nagy országos fogyatékosszervezetekkel folyamatos egyeztetés zajlott, és hogy a végeredmény megnyugtató, a nagy szervezetek el tudták fogadni azokat a teljesen szakmai szövegpontosításokat, aminek viszont az a praktikus következménye, hogy a fogyatékossági támogatást lényegesen több ember fogja tudni igénybe venni a jövőben, mint tehette eddig. Én visszaemlékszem arra, hogy négy évvel ezelőtt, amikor a Fidesz módosította ezt a törvényt és határozta meg a fogyatékossági támogatásra való jogosultság részletes szabályait már '98 őszén, akkor milyen éles vitám volt velük, mert túlzottan szigorították azokat a feltételeket, amelyek mentén jogosulttá válhatott valaki. Tehát én a magam részéről támogatom ezt a javaslatcsomagot. Kicsit sajnálom, hogy nem sikerült a támogatás összegén emelni, mint ahogy tudom, hogy volt ilyen terve a tárcának, de a jelenlegi anyagi kondíciók mellett nyilvánvalóan erre nem nyílt lehetőség. Örülök annak az egy szakasznak is, amelyik megemlíti az információs társadalom által kínált lehetőségeket abból a szempontból, hogy hogyan lehet ezen az úton is az esélyegyenlőséget kicsit erősíteni, javítani.
Azt már kevéssé értem, hogy az Országos Fogyatékosügyi Tanács létszámát miért kell ilyen intenzív ütemben növelni. Minden testületnek van egy optimális nagyságrendje, egy olyan méret, ami mellett még hatékonyan tud működni. Ha túlnő egy testület létszámban, akkor félő, hogy az a hatékonyság rovására megy. Az eredeti javaslathoz képest is megemelte már négy évvel ezelőtt a Fidesz a tanács létszámát 18-ra, most ez a javaslat tovább emeli 22 főre. Kérdés, hogy tényleg nagyon indokolt-e ez. Annak viszont örülök, hogy az eddigi megoldással szemben most ez a javaslat nevesíti, hogy társelnöke is lesz az eddigi elnöknek, aki rendszerint a szociális és családügyi miniszter volt eddig, a társelnök pedig a civil szféra képviseletéből kerül ki.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatással kapcsolatban egy egyszerű visszakeresztelésről van szó, erre nem akarok sok időt fordítani, úgyis vészesen fogy az időm. Itt a legnagyobb gondom, és ez tényleg fajsúlyos gond, hogy amikor a gyermekvédelmi törvény bevezette ezt az ellátást, akkor egy automatizmushoz volt kötve, hogy hogyan is fog ez az ellátás évenként emelkedni. Akkor az öregségi nyugdíjminimum 20 százalékában volt kifejezve az ellátás összege. Most, a visszakeresztelés után a tárca nem tett javaslatot arra, hogy megint csak automatikus legyen ennek az ellátási formának az emelkedése, ha nincs jobb ötlet, hát akkor a nyugdíjminimum mértékében. Azt gondolom, hogy ezt mindenképpen meg kellene tenni. A bizottsági ülésen az volt a válasz, hogy most a nyugdíjminimum 20 százalékánál lényegesen többet emelünk, illetve annál az emelésnél, ami a jövő évre várható, a 8,4 százalék, de azt gondolom, hogy a jövő év utánra is el lehetne és el kellene tervezni, lesz is ilyen módosító indítványunk, javaslatunk, hogy fejezzük ki a nyugdíjminimum 25 százalékára, és aztán tartsuk magunkat ehhez.
Most rátérnék arra, amit a szociális törvénnyel kapcsolatban gondolok, és ez az igazán kritikus része annak, amit meg akarok fogalmazni. Ebben a javaslatcsomagban, ami tehát 37 paragrafus a szociális törvény módosítása, van egy csomó jó részlet, ezt szeretném előrebocsátani. Ilyen jó részletnek tartom, hogy utal a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra; jó részletnek tartom, hogy az utcai szociális munkát nevesíti; hogy gondoskodik arról, hogy harminc napon belül az önkormányzat köteles legyen a köztemetést elrendelni; jónak tartom a szociálpolitikai tanács felállítását, és azt is, hogy létrejön egy országos szociálpolitikai szakértői névjegyzék. Azt gondolom, hogy ezek mind jó dolgok. Jó az is, hogy úgy fogalmaz a törvényjavaslat, hogy a pszichiátriai betegek közösségi ellátásáért, a szenvedélybetegek közösségi ellátásáért és az utcai szociális munka keretében végzett ellátásért térítési díj nem állapítható meg. Tehát van ebben egy csomó jó részlet.
Aztán van benne jó néhány kérdőjeles dolog számomra, és ami gondot okoz: helyes-e, jó-e, ha úgy egységesítjük a szociális törvényben az ellátáshoz való hozzájutás feltételrendszerét, ahogy ezt megteszi a javaslat az ápolási díjnál, a lakásfenntartási támogatásnál, átmeneti segélynél, temetési segélynél, közgyógynál, tehát mindenhol szinte, hogy a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető, egy főre számított havi családijövedelem-határt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülélő esetén annak 150 százalékánál alacsonyabb nem lehet. Lehet, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyeknek a helyi rendeletében most alacsonyabb ez az összeg. De történetesen Pesten, és azt remélem, hogy országszerte sok helyen, vannak olyan önkormányzatok is, ahol ez az összeghatár lényegesen magasabb, következésképp félő, hogy a jogosultságtól többen elesnek, ha az önkormányzatok érzékelik, hogy itt van lehetőség visszavenni a jogosultsági körből. (Az elnök jelzi az idő leteltét.)
És problémát okoz nekem is jó néhány definíciós kérdés. Egy befejező gondolatot engedjen meg, elnök asszony, mert most tartok a mondanivalóm lényegénél. Szóval azt gondolom, hogy a szociális törvény, úgy, ahogy van, mára már rossz, áttekinthetetlen. Hat oldalon keresztül tartalmaz záró rendelkezéseket ez a mostani csomag. Én arra ösztönözném, bátorítanám a tárcát, hogy tökélje el, hogy alkot egy új (Az elnök jelzi az idő leteltét.) szociális törvényt; most ünnepeljük a tizedik születésnapot - ez a törvény sajnos elöregedett.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
