FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kissé elkalandozva az önkormányzatok nagyon kritikus helyzetétől és az azt vitató hozzászólásoktól, én egy másik elég kritikus területre szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét, ez pedig a magyar mezőgazdaság.
Ez az utolsó költségvetés, amelyben szabadon gazdálkodhatnánk a magyar mezőgazdaság támogatásában; a későbbiekben, ha minden igaz, kötött lesz, köszönhetően az uniós csatlakozásnak. Sajnálatos azonban, hogy módosító indítványaink egyike sem talált meghallgatásra a különböző bizottsági üléseken. Hozzáteszem, egy olyan tárgyalásmódot talált ki a jelenleg hatalmon lévő baloldal, amely eddig nem volt honos a parlamenti eljárás rendjében, ugyanis erről a több mint 1600 indítványról minden érdemi átvizsgálás nélkül, ad hoc módon kellett dönteni a bizottságoknak. Ezt csak tetézte azzal a kormány, hogy nem volt kormányülés és kormánydöntés a módosító indítványokról, úgyhogy a kormány képviselői nem tudták a kormány álláspontját képviselni, csak úgynevezett szakmai, miniszteriális szinten egyeztetett álláspontot képviselnek, amire - tudomásom szerint - szintén nem volt még példa 1990 óta. Ilyen körülmények között nyugodt szívvel utasították el kormánypárti képviselők az ellenzéki indítványokat, különösen a mezőgazdaság területére vonatkozóan.
Alaphelyzetben le kell szögezni, hogy a költségvetés mezőgazdaságnak szánt összege nem tartalmazza azt a 60 milliárd forintot, amit a kormánypárti többség már ez évben egyszer odaítélt neki. Ezt a 60 milliárd forintot elfelejtve, egy régi bázisalapról tervezte meg a költségvetés számait, tetézve azzal, hogy beleindukált egy olyan, közel 20 milliárd forintos nem létező összeget, amit a SAPARD-pénzek megnyerésére irányzott elő. Ebből következően ez a mezőgazdasági költségvetés fikciókra épült.
Sajnálatos módon az egyes fejezetekhez tartozó indítványokat és azok tartalmi részét minden érdemi vizsgálat nélkül elutasították, ugyanakkor nem tudtak választ adni még azokra az indítványokra sem, amelyeknél a kormány képviselője nem tudta megkifogásolni a költség elvonásának a helyét. Ebből felsorolnék néhányat, ugyanis a költségvetés olyan szerkezetben került benyújtásra, amikor is például az áfatörvény még nem került végső lezárásra. Ennek az egyik következménye az lett, hogy az ásványvizet önök, a kormánytöbbséget alkotó képviselők 25 százalékos áfakörbe javasolták bevonni. Ez meg is történt az önök szavazataival, a mi tiltakozásunk ellenére. Ez az áfanövekmény, amely az ásványvizek áfatöbbletéből származik, több mint 3 milliárd forint lesz.
(16.50)
Ennek a 3 milliárd forintnak a bevételi oldala nincs meg a benyújtott költségvetésben, tehát joggal erre a leendő, de mégis befolyó áfatöbbletre indítványoztunk jó néhány támogatási lehetőséget, és ezek közül nevesítenék kettőt a sok közül.
Az egyik az erdészet további programjának a megvalósítása. Mintegy 1 milliárd forint összeget javasoltunk a továbbiakban, azért, mert előre látva az uniós csatlakozás nehézségeit és az ott majd élni szándékozó gazdák helyzetét, tudjuk, hogy Magyarországnak a termőföldadottságai nem mindenhol egyformák, sok helyen nem lehet versenytársként hatékony és egyben gazdaságos termelést folytatni, nincs más alternatíva, mint az erdősítés, az erdőterületek minél nagyobb felületen való megvalósítása, és ehhez bizony komoly összegek kellenének. Ha azt akarjuk, hogy ne puszta legyen a működés után feladott területekből, ez ma csak az erdősítési programmal valósítható meg. Körülbelül fele ma az erdőnagyság területe Magyarországon, mint az az ideális mennyiség, amelyet Magyarországon ma meg lehetne valósítani.
A másik indítvány, amely szintén nagyon hangsúlyos, az uniós közelséghez kapcsolódik, ez pedig a gazdák Európai Unióról való ismereteinek a felkészítése, az Európai Unióban alkalmazott jogrend, helyzet, támogatási formák, kötöttségek, kötelezettségek, kvóták, és minden, ami a gazdákat testközelből fogja érinteni, mert ma nem tudja megmondani egyetlenegy gazdálkodó sem, hogy ha ő búzatermelő, ha kukoricatermelő, ha élőállat-tenyésztéssel foglalkozik, ha szántóföldi növényekkel, ha szőlő-gyümölccsel, ha kertészettel, ha fóliázással, vajon milyen szabályok lesznek majd érvényesek rá az Unióban, milyen támogatásban részesülhet, és ez milyen kötöttségekkel fog járni. Ehhez a programhoz 2 milliárd forintot javasoltam elkülöníteni. Hangsúlyozom, egy olyan területről próbáltam a pénzt megtalálni - és állítom, hogy meg is találtam -, amelyre a Pénzügyminisztérium képviselője nem tudott érdemi ellenjavaslatot mondani, mert ez az az áfanövekmény, ami az ásványvizek 25 százalékos adónövekményéből fog adódni. Mondom, ez nincs benne a költségvetésben, de önökhöz be fog folyni ez a pénz.
És itt eljutunk a legsúlyosabb kérdéshez, az Unióhoz. Ha jól tudom, ma vagy holnap nyilvánosságra kerülnek a kvótarendszerek, hogy Magyarország mekkora kvótát fog kapni különféle termékek területén. Ez információink szerint elég negatív hír lesz. A másik közismert dolog az a 25 százalékos támogatás, amelyet az Unió javasolt. Valamikor persze önök azt mondták, hogy rosszul tárgyalt az Orbán-kormány, azért kaptunk 25 százalékot, ami nem volt igaz, mert az Unió egyoldalú kijelentése volt; most viszont, amikor önöknek kellene tárgyalni, önök meg képtelenek erről a 25 százalékról elmozdítani ezt a támogatást. Tehát a Magyar Demokrata Fórum kardinális javaslata, hogy a magyar mezőgazdasági támogatás továbbra is maradjon fenn mindaddig, amíg az uniós támogatással együttesen el nem érjük az úgynevezett százszázalékos szintet, ami az uniós támogatási szintre vonatkozik.
Összegezve, ha azt a helyzetet nézzük, hogy közel egy év múlva tagjai lehetünk az Uniónak, tehát az utolsó szabadon gazdálkodható költségvetés a 2003-as lesz, a magyar mezőgazdaság roppant kiéheztetett és kiélezett helyzetben lesz tagja az Uniónak, ezért véleményem szerint kikerülhetetlen, hogy a kormány, ha időben észrevette ezt a helyzetet, indítványaink döntő többségét elfogadja, amelyek mind az európai uniós helyzetre való tekintettel kerültek be a javaslataink sorába. De egyben van egy sokkal nagyobb léptékű kérdés: ez a költségvetés nem ad választ arra a helyzetre, hogy mi történik az úgynevezett 25 százalékos támogatottság esetére, és nem ad választ arra a helyzetre, hogy mi történik azokkal a nagyon szűk kvótákkal, amelyeket várhatóan Magyarország ma, holnap, holnapután meg fog tudni, hogy milyen, és ebben a helyzetben hogyan kezeli le a magyar mezőgazdaság jövőjét.
Szanyi Tibor államtitkár úr azt nyilatkozta: 500 ezer körül várja azt a létszámot, akik el fogják hagyni a mezőgazdaságot. A mai egyik azonnali kérdésemben jeleztem az államtitkár úrnak, hogy bölcselete hamarosan valósággá fog válni, amennyiben nem hajlandók önök a mezőgazdasági fejezet drasztikus, nagymértékű további támogatására.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
