DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Két témakörben nyújtottunk be többen is módosító indítványokat; az egyik az önkormányzati kör - erről már egy komoly vita folyt a napirendi pont tárgyalása elején -, a másik pedig a rendészet körében benyújtott módosító indítványok.
(17.10)
Először az önkormányzati körről szeretnék beszélni. Ugyanazt tudnám elmondani, amit Gémesi György már korábban elmondott a benyújtott módosító indítványunk kapcsán, ezt inkább megerősíteni szeretném azzal, hogy az elmondottak - bármilyen kormánypárti opponáló vélemény is történt ez ügyben - azt támasztják alá, számokkal is alátámaszthatóan, hogy az önkormányzati körben az önkormányzati béremelésre nem elegendő az szja-többlet, illetve a gépjárműadó-többlet a normatíva felett.
Ráadásul az az ígéret, amelyet korábban a belügyminiszter asszony, illetve maga a miniszterelnök úr is elmondott, amely szerint az önkormányzatok gazdasági önállóságának szélesítésével bővítik azok mozgásterét - ebben az esetben ez nem bővül, tisztelt hölgyeim és uraim, hanem szűkül.
Konkrétabban, szeretném elmondani, hogy a 2002. évben a BM-fejezetben az önkormányzati támogatás összege 537 milliárd forint - a kerek összeget mondom -, a tervezett összeg 720 milliárd forint ebben a költségvetésben, ez 34 százalékos növekményt tesz ki. Azonban, ha mindkét évben a személyi jövedelemadót és a normatív támogatást is egybevonjuk, akkor ez a növekmény mindösszesen már csak 23,5 százalékos nagyságrendet mutat a 34 százalék helyett, és ez a bérfinanszírozás esetében - mint ahogy már el is mondtam - látszik leginkább, azaz a dologi kiadásokra nulla forint marad, és nem ismerjük még a leendő energiahordozók emelésének a hatását sem. Tehát ezt is figyelembe véve a helyzet talán rosszabb, mint amiről beszéltünk eddig.
Tiszteletre méltónak tartom Gulyás képviselő úr Don Quijote-i harcát az önkormányzatokért, de ezek csak szépségflastromok, amikről ő beszélt. Fontos kérdés, amiről ő beszélt, de alapvetően nem javítja az önkormányzatok helyzetét.
Fontos az adóerő-képességgel kapcsolatos módosító indítvány. Valóban el lehet azon gondolkodni, hogy a 100 százalékos elvonás sok, avagy kevés, de továbbra is azt mondjuk mi magunk is, hogy a 80 százalékos elvonás is rendkívül jelentős. Itt marad egy 20 százalékos lauf, ami alapján a prosperáló önkormányzatok továbbra is prosperálhatnak. Nem is ezekről szeretnék beszélni, hanem azokról a kistelepülési önkormányzatokról, amelyek kapcsán a Keller László által többször - ma még be nem adott, de - felmutatott módosító indítvány, amelynek a tartalmát egyébként nem ismerjük, lenne arra hivatott, hogy azoknak az önkormányzatoknak a helyzetét javítsa, amelyek ezzel a költségvetéssel lehetetlen helyzetbe kerülnek.
Miért mondom ezt? Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 3000-et meghaladó helyi önkormányzatokból közel egyharmad került eddig az önhikis körbe - mindenki tudja, hogy az önhiki az az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzat. Ma az önkormányzati szövetségek, tehát nem az ellenzéki képviselők, nem az ellenzéki polgármesterek, hanem azok az önkormányzati szövetségek, amelyekben az önök polgármesterei most az új választások során többséget szereztek, ezek a szövetségek mondják azt, hogy mintegy 700-zal növekszik azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek önhikis körbe kerülnek.
Ez azt jelenti, tisztelt Országgyűlés, hogy minden második önkormányzat önhikis körbe kerül. Ráadásul rendkívül szigorú szabályok kerültek megállapításra abban az esetben, ha alapvetően ezek az önkormányzatok, a kis önkormányzatok igénybe veszik a normatív támogatást, és ezt úgy veszik igénybe, hogy meghaladnak bizonyos százalékos határt, és ebben az esetben büntetőkamattal, a jegybanki alapkamat kétszeresével kell a felvett vagy átadott normatív támogatást visszafizetniük. Még hátrányosabb helyzetbe fognak kerülni ezáltal ezek az önkormányzatok.
Helyes a bejárónormatíva kiterjesztése, ez a kistérségi központok, magyarul, a kisvárosok helyzetét javítja. Ugyancsak úgy gondolom, hogy az intézményfenntartói társulások is, pontosabban az intézményfenntartói társulásokra való ösztönzés, amely anyagiakban jelentkezik, helyes, és támogatni kell. Mint ahogy az elején elmondtam, nem kerülnek jó helyzetbe az önkormányzatok, még ezekkel a módosító indítványokkal sem, hanem az előző éveknél rosszabb helyzetbe kerülnek.
Az adóerő-képességről sok vita folyt. Márton Attila, Keller László szólt ebben, és Gulyás József is felszólalásában elmondta a szabad demokraták álláspontját. A 10 ezer fő alatti települések esetében szeretném elmondani, hogy a személyi jövedelemadó-bevétel és az iparűzési adóerő-képesség, amennyiben nem éri el a 28 750 forintot, e szintig kiegészítik. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok ebben az esetben az szja helyben maradó részének az 5-ről 10 százalékra való emelését nem érzik meg, gyakorlatilag ez beépül a rendszerbe, tehát többletforrást ilyen módon nem kapnak.
A másik témakör, amit szeretnék elmondani, az a rendészeti bizottságban is - legalábbis a nagy vonalak tekintetében - egyöntetű álláspontot képviselt, hogy tarthatatlan az a helyzet, amely ebben a költségvetésben megjelenik, azaz a megyei főkapitányságok helyzetében olyan állapotot idéz elő, amely szerint irreális bevételeket követelnek meg a megyei főkapitányságoktól. Tudjuk, hogy eddig is nehéz helyzetben voltak a bevételeket illetően, de még erre is ráfejelt ez a költségvetés. Ugyancsak problematikus ezekben a fejezetekben, tehát ezeknél a főkapitányságoknál, pontosabban: címeknél a dologi kiadások rendkívül alacsonyan tartott mivolta.
Egy példát szeretnék ezzel kapcsolatosan elmondani. Tudvalévő az, hogy Gulyás József és Gál Zoltán képviselőtársaink minden megyei főkapitánysággal kapcsolatosan módosító indítványt nyújtottak be. Én magam is 32 módosító indítványt nyújtottam be ehhez; azért 32 és nem 19, mert meg kellett találni a "lábát" is, a forrást ezeknek a főkapitányságoknak.
Veszprém megyét szeretném példaként, mint ahogy mondtam, elmondani. Gulyás és Gál képviselő urak a bevételek esetében nem nyújtottak be módosító indítványt, hogy ez az irreális bevétel levételre kerüljön, viszont 148,5 millió forint támogatást nyújtanak be a dologi kiadásokhoz. Ezzel szemben Veszprém megyében a benyújtott javaslat a '99-es árszintet jelenti, és 220 millió forint szükséges ahhoz, hogy az alapszintű működésre elegendő legyen. Tehát 148 és 220 között közel 80 millió forint a hiány. A bevételek tekintetében pedig az irreális bevételekből való levétel mintegy 90-100 millió forint kell hogy legyen, ezt még az állampolgárok megsarcolásával sem tudják elérni a rendőr-főkapitányságok, ha bírságban és egyéb bevételekben kívánják behozni ezeket az irreális bevételeket. Ugyanez a helyzet az összes főkapitányságnál.
Tehát a kormánypárti módosító indítványok javítják, de nem oldják meg a helyzetet, ezért én szeretném a Pénzügyminisztérium államtitkárának a figyelmét felhívni, illetve a kormánypárti képviselők figyelmét felhívni, hogy támogassák a főkapitányságokkal kapcsolatos módosító indítványokat, mert ezek fogják megoldani a helyzetet, ebben az esetben kerülnek a rendőr-főkapitányságok abba a helyzetbe, hogy el tudják végezni egyáltalán a feladataikat.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
