FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési törvényjavaslathoz számos módosító javaslatot nyújtottam be. Mindjárt azzal a témakörrel kezdeném, amelyiket néhány perccel ezelőtt is érintettünk, a falugáz ügyével. Két éve foglalkozunk az Országgyűlésben, pontosabban még többet a gazdasági bizottságban ezzel a problémával. Bizonyára ismert önök előtt, hogy két évvel ezelőtt a falugáz - ami egyébként a vezetékes PB-gázt takarja - ára jelentősen megnőtt, és az ára ma körülbelül háromszorosan haladja meg a földgázét. A kistelepülések lakossága - hiszen arról van szó, hogy ők ennek a falugáznak a fogyasztói - nem érti, hogy amikor az állam több millió embernél nagyvonalúan támogatja a földgáz árát, akkor pont az ő esetükben ezt a támogatást nem tudja megtenni.
Az előző kormány a gazdasági bizottság kezdeményezése révén számos megoldást dolgozott ki ennek a helyzetnek a rendezésére. Az egyik megoldás a mi törvényjavaslatunknak megfelelően az volt, hogy itt is egy árkompenzációra kerüljön sor. Többen ma azt mondják, hogy ez az árkompenzáció törvénytelen. De, kedves képviselőtársaim, akkor mi történik ma több millió ember esetében a földgáznál, ha ez nem az? Mi úgy gondoltuk, hogy ezt meg lehetne oldani, és ez adná a legkevesebb problémát, hiszen beruházásra ebben az esetben egyáltalán nem lenne szükség, és a földgáz sorsát követné a vezetékes PB-gáz is.
A gazdasági bizottság nem ezt a javaslatot fogadta el, hanem azt mondja, korábban azt mondta, hogy ahol lehet, be kell vezetni a földgázt. Mi ezzel a javaslattal is egyetértettünk, megjegyzem, hogy a települések egy részénél a földgáz bevezetése nem gazdaságos, az 1 millió forintot is meghaladná egy ingatlannál a vezetékhálózat kiépítése. Ezért bizonyára más megoldást kellene alkalmazni.
Az előző kormány a Széchenyi-tervbe is beillesztette ezt a pályázati lehetőséget, de tudni kell hozzá, azért nem pályázták meg a kistelepülések, mert mindössze 50 százalékos támogatást biztosított volna a magyar állam, és ezek a kis, többnyire forráshiányos, rendkívül nehéz sorsú települések ezt egyszerűen képtelenek voltak megpályázni. Máig húzódik ez a probléma.
Az új kormány esetében is többféle kezdeményezést tettünk. Kezdeményeztük a megoldást a Gazdasági Minisztériumnál és a Pénzügyminisztériumnál. Mindkét minisztérium egymásra mutogat, és a megoldás késik. Mi azért nyújtottunk be, pontosabban én nyújtottam be a módosító javaslatot, mert úgy gondoltuk, hogy ezzel is segíteni lehet a kormány munkáját. Az a javaslatom lényege, hogy módosítani kell a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényt, és mintegy 200 millió forint összegben az idei fűtési szezonban támogatni kell azt a lakosságot, amelyik most háromszoros áron veszi igénybe - most persze kevésbé veszik ezt igénybe, mert nem fűtenek ezzel a rendszerrel a legtöbben, az önkormányzatok viszont kénytelenek -, tehát az ő esetükben kompenzációt kell alkalmazni.
A Gazdasági Minisztériumot jelöltük meg a kompenzáció egyik forrásának, megmondom őszintén, azért, mert úgy gondoljuk, hogy annak az oka, hogy két év alatt nem történt megoldás ezen a téren, elsősorban a gazdasági tárca környékén keresendő. Hiszen számos előterjesztés készült, de valamennyi előterjesztés megfelelő torzítással állt össze, és így rendre elmaradt az érdemi megoldás. Mi ezért gondoltuk, ezért gondoltam, hogy a javaslat megoldását a gazdasági tárca környékén kell keresni.
Én arra kérem a képviselőtársaimat, hogy vagy ezt az indítványt, vagy pedig egy következő indítványt, amelyik más tárca esetében határozza meg ennek az árkiegészítésnek a forrását, támogassák. Azt gondolom, hogy nem feltétlenül tekinthető jónak ez a megoldásunk, de akkor azt kérem a kormánytól, hogy amennyiben jobb elképzelést lát ennek a problémának a megoldására, akkor a költségvetés következő vitájában még van lehetőség ennek a kérdésnek a rendezésére.
Ezen túl még számos módosító javaslatot nyújtottunk be. Szolnok megyei képviselőtársaimmal együtt nyújtottam be a közép-Tisza-vidéki árvízvédelemmel kapcsolatos módosító javaslatot, ahol a mostani, a tervezetben szereplő 606 millió forintos normatívát 200 millió forinttal szeretnénk megemelni. Úgy gondoljuk, hogy ha a kormány valóban komolyan gondolja a programnak megfelelően, hogy 2004-ben megoldja az árvízvédelem kérdését, akkor erre a támogatásra feltétlenül szükség van. Noha tudjuk, hogy a Felső-Tisza vidékén jelentős beruházások folynak, úgy gondoljuk, hogy ebből a Közép-Tisza vidéke sem maradhat ki, ezért szintén kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító javaslatukat legyenek szívesek támogatni.
Szeretnék még szólni arról a módosító javaslatunkról, amit most adunk be, ez a hegyközségek támogatását tartalmazza. Ismert képviselőtársaim előtt, hogy az az intézményrendszer, amit ma a hegyközségek működtetnek, nem megfelelő, illetve a hegyközségek saját forrásaikat teljesen felélve látják el - véleményem szerint ezzel együtt is hiányosan - ezeket a feladatokat. Nem biztos, hogy az a forrás, amit mi ide át szeretnénk csoportosítani, megoldaná azt a kérésüket, hogy a hegybírót főállásban foglalkoztassák, de úgy gondoljuk, hogy ezen a helyzeten feltétlenül változtatni kellene.
(14.10)
Még egy módosító javaslatról szeretnék szólni, amit pedig a települési hulladék-közszolgáltatás fejlesztésének a kiegészítésére nyújtottunk be. Néhány évvel ezelőtt, amikor az Országgyűlésben a hulladékgazdálkodási törvényt megszavaztuk, elmondtuk, hogy nemcsak ahhoz kell támogatást adni a településeknek, hogy a hulladékgazdálkodásra rá tudjanak állni, fejleszteni tudják az eszközeiket, hanem arra is szükség van, hogy az állam, különösen a hátrányos helyzetű térségekben, a korszerű rendszerek működtetéséhez is hozzájáruljon. Ezért mi azt javasoljuk - hangsúlyozni szeretném, a kétéves költségvetés során 2000-ben is javasoltuk, de akkor nem támogatta a kormány, reméljük, most támogatni fogja -, hogy ne csak a fejlesztéshez járuljon hozzá az állam, hanem ilyen esetekben a működtetéshez is adjon támogatást.
Kérem képviselőtársaimat, hogy az indítványainkat támogassák. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
