GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sokan vagyunk e hazában, akik hisszük, hogy a részvénytársaságok elsősorban gazdasági tevékenységek végzésére jönnek létre, nem pedig az állampolgárok és különböző cégek zaklatására és megfigyelésére. A Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nél azonban ez utóbbi eset forgott fenn. Mint utóbb kiderült, az új munkatársak, ügyfelek és többek között a bankról leleplező cikkeket közlő újságíró vizsgálatára, bankbiztonsági szempontból állami szervezetek nem nyújtanak lehetőséget, olyan szervezetek azonban léteznek, melyek ilyen jogosítvánnyal rendelkezve magánnyomozói tevékenységet folytatva ezt a feladatot elláthatják.
A megfigyelések konkrét feladatait a pénzintézet tulajdonában álló Defend Kft. végezte el, mely többségi állami tulajdonban van, és a régi vezetés páncélszekrényeiben őrzött szigorúan titkos dokumentumokból arra lehet következtetni, hogy a pénzintézet nem csupán a bankvilágban bevett módon saját ügyfélhálózatát ellenőriztette, hanem olyan személyeket, cégeket is figyeltetett, amelyek semmilyen kapcsolatban nem álltak a pénzintézettel. Találtak továbbá olyan papírokat is, amelyek alapján azt lehet valószínűsíteni, hogy hozzáférésük volt a Nemzetbiztonsági Hivatal adatbázisához és még az APEH nyilvántartását is szemmel tarthatták. És ha ez még nem lenne elég: egyes források szerint titkos adatok is kikerültek a banktól. Így lett az MFB az ország bankja, az a bank, amely igazán közel fért mindannyiunkhoz.
A közhasznú társaság - mint elnevezése is mutatja - olyan társaság, mely közhasznú tevékenységet rendszeresen végez jogi személyként, olyan tevékenységet folytat, ami a társadalom közös szükségleteinek kielégítését célozza és nem célja a nyereségszerzés. Hogy jön ez a Magyar Fejlesztési Bankhoz? Ha a Millenáris Kht.-t tekintjük, feltételezhető, hogy a jelenlegi ellenzék számára nem világos a gazdasági társaságokról szóló törvény szóhasználata. A Millenáris Kht. kapcsán ugyanis annyi visszaélésről, irreális költekezésről kaptunk hírt, hogy azt nehéz lenne mind felsorolni. Az MFB talán nem figyelte meg, de mi mindannyian megfigyeltük, hogy a Millenáris Park Kht.-t létrehozó Miniszterelnöki Hivatal a kht. számára sem költségvetést, sem konkrét koncepciót nem készített.
Vajon milyen módon szolgálja az a társadalom közös szükségleteinek kielégítését, hogy a haletető 120 ezer forintos fizetést kap, vagy hogy az ügyvezető igazgatót elbocsátásakor tízmilliós hallgatási díjjal kenyerezik le? Vajon mi titkolnivalója van egy olyan intézménynek, amely a legnemesebb célokat tűzi ki maga elé? Hogyan történhetett meg, hogy miközben több százmillió forintot fordítottak az ajándék órákra, az eddigi 395 ezer látogatót nem segítette megfelelő tájékoztató anyag, katalógus vagy éppen idegen nyelvű felirat?
Mi a kapcsolat tehát egy részvénytársaság és egy közhasznú társaság között? Hogy kerülnek ezek ide most egymás mellé?
Orbán Viktor nemrégiben kijelentette: Magyarország államformája sokak szerint részvénytársaság. A volt kormányfő megnyilvánulása nyilván nem helytálló, hiszen Magyarország államformája egyrészt köztársaság, másrészt pedig az előző kormányzat már többször szolgáltatott indokot arra, hogy okkal feltételezhessük, nincsenek tisztában a gazdasági társaságok jellegével, működésével és az ezekre a társaságokra vonatkozó jogszabályokkal sem. Pontosítok: könnyen lehet, hogy alaposan tisztában vannak ezekkel a szabályokkal, az azonban biztos, hogy nem engedik zavartatni magukat ezektől a szabályoktól.
Mindezek alapján úgy gondolom, nem szerencsés, ha a volt miniszterelnök könnyelmű kijelentéseket tesz az ország államformájára vonatkozóan, hiszen látható, az előző kormányzat a közhasznot sem tudta elkülöníteni a pénzszórástól, a banki ügyleteket sem tudta elkülöníteni a kémkedéstől, így azt sem várhatjuk el a jelenleg ellenzékben ülőktől, hogy a köztársaságot meg tudják különböztetni egy részvénytársaságtól.
Köszönöm szépen. (Derültség és taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
