DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR
DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR
DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A mezőgazdasági bizottság 2002. június 18-án megtárgyalta a Nemzeti Földalapról szóló T/286. számú törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen számos aggály fogalmazódott meg, ami kisebbségi előadó állítását vonta maga után.
Mi, ellenzéki képviselők, bevallom őszintén, egy kicsit úgy éreztük magunkat, mint abban a híres és ősi mondásban, amelyben az anya búcsúzott a menyasszony lányától, és amely körülbelül így szólt: "Csináld úgy, ahogy ő akarja, de az úgy legyen, ahogy te akarod." Azért volt ez az aggály és ezek a gondolatok részünkről, mert tudomásunk szerint van a Nemzeti Földalapról egy törvény, amely az önök részéről módosításra kerül, és amelyet mi egy nagyon jó törvénynek tartunk. Hiszen annak a Nemzeti Földalapról szóló törvénynek, az eredetinek bizony az volt a célja, hogy avatkozzon be ott, ahol spekulációs földügyletek és a földárak gyors emelkedése miatt ez szükséges, és ezeket a szempontokat ez az új törvényjavaslat nem teljesíti. Ez az új törvényjavaslat egy szűk réteg haszonszerzéséről szól.
Létre van hozva egy úgymond ellenőrző bizottság, de ha elolvassuk, hogy ennek az ellenőrző bizottságnak kik a tagjai, akkor könnyen észrevehetjük, hogy elég egyoldalú ez a bizottság. Ezek az érdekképviseleti szervek nem éppen valós érdekképviseleti szervek, és azok az emberek, akik ott ülnek, nem éppen a társadalom teljes egészét jelenítik meg.
Ugyanakkor azok a birtokhasznosítási tanácsok, amelyek mint új elnevezés, megjelennek a Nemzeti Földalap-törvényben, ha figyelmesen elolvassuk a törvényt, pusztán ajánlási - tehát nem döntési - helyzetben vannak. Sőt, maga a törvény megemlít egy teljesen nonszensz dolgot, hogy amennyiben ezek a birtokhasznosítási tanácsok nem léteznek ott, helyileg, akkor abszolút nem akadálya ez a döntésnek. Ez nagyon érdekes. (Dr. Kis Zoltán nevet.) Ugyanakkor ezeknek a birtokhasznosító tanácsoknak a költségét érdekes módon ki állja? A Nemzeti Földalap állja, ami valahol egy alá-, fölérendeltségi viszonyt is létrehozhat.
Aggályos a nyilvánosság szempontjából, hiszen a törvénytervezet azt írja elő, hogy a Magyar Közlönyben kell megjelennie ezeknek a földpályázatoknak, illetve az adott önkormányzati helyiségekben kifüggesztett táblákon lehet majd megnézni, hogy hol vannak eladó földek. Abban a körzetben, ahol képviselő vagyok - 64 településnek vagyok az országgyűlési képviselője -, kétlem, hogy minden állampolgár megtudhatja azt, hogy hol van eladó föld, vagy egyáltalán hol lehet erre pályázni.
Ugyanakkor ebbe a Nemzeti Földalap-törvénytervezetbe bekerült egymillió hektárnyi erdőterület, és azt mondom, ha Nemzeti Földalapról beszélünk, nyugodtan létre lehetett volna hozni egy nemzeti erdőalapot is. Ugyanakkor ez a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat mélyen hallgat arról a majd' 300 ezer hektárnyi, bizony - bármilyen furcsa, amit mondok - szövetkezeti tulajdonban lévő földterület majdani sorsáról, hiszen tudjuk, hogy a kormányok adtak bizony pénzt ezeknek a területeknek a megvásárlására.
Úgy gondoljuk, hogy ezeket a szempontokat figyelembe véve ez a törvényjavaslat általános vitára nem alkalmas. Bár kisebbségben maradtunk a szavazásnál, ezt fenntartjuk a továbbiakban is, és reméljük, hogy majd elmondhatjuk a felszólásainkban.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
