CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnézést kérek, csak szerettem volna befejezni, amit az előbb elkezdtem. Tehát úgy gondolom, hogy a mostani fogalomhasználatban úgy jelenik meg a nagyüzem, hogy a nagyüzem a társas vállalkozásokat, szövetkezeteket jelenti sokak szerint, a kisüzem pedig az egyéni vagy a családi gazdálkodókat.
Ezért mondtam azt, amit Medgyasszay úr is mondott, hogy jó lenne ezeket tisztázni, mert nyilván pró és kontra lehetne ide vagy oda sorolni a különböző üzemméreteket. Talán itt segítségükre lehetne az a - ha jól emlékszem, az előző ciklus elején született - kis- és középvállalkozásokról szóló törvény, ahol ezeket európai uniós normáknak megfelelően próbálja a törvény definiálni - ha jól emlékszem, árbevételkorlátokat, létszámkorlátokat talán mérlegadatokkal kapcsolatos mutatószámok alapján. Ez alapján meggyőződésem, hogy a ma Magyarországon működő mezőgazdasági termelők, vállalkozások 90-95 százaléka a kis- és középüzemi kategóriába esik bele.
Tehát akkor miről is vitatkozunk itt tulajdonképpen? A családi kontra nagyüzem címszó alatt, meggyőződésem, a vita lényege a tulajdon, illetve a bérlő, bérleti jogviszony közötti különbség, és itt van a filozófiai eltérés, a koncepcionális eltérés, ugyanis az a véleményünk - és úgy gondolom, ezt nehezen lehet vitatni -, hogy a tulajdonon, a tulajdonosi szemléleten alapuló mezőgazdasági struktúra stabilabb, mint a bérleten alapuló rendszer.
Tehát itt van az alapvető eltérés, és azért lenne jó tisztázni ezeket a dolgokat, amelyek itt általánosságban vannak megfogalmazva - a racionális földtulajdonosi és -bérleti rendszer kialakulásának elősegítése -, azt kellene megtalálni, hogy hol van az az arány, hol racionális ez, amikor a tulajdon, illetve a bérleti jogviszony közötti arányokat próbáljuk megtalálni, illetve keresni.
Köszönöm szépen.
