KÉKKŐI ZOLTÁN
KÉKKŐI ZOLTÁN
KÉKKŐI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom, miről vitatkoztunk eddig. Ha megengedik, fölolvasnám a törvénymódosítást, és a 2. és a 3. módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni.
A Nemzeti Földalapba tartozó állami termőföldvagyon rendeltetése; új pontként került bevezetésre a d) pont, amelyik így szól: "Birtok-összevonási célú, valamint állattenyésztő telepek működését biztosító, önkéntes földcseréhez szükséges termőföld biztosítása." Nem a szomszédos termőföldekről van szó, még egyszer fölolvasom: állattenyésztő telepek működését biztosító földcseréről van szó.
Tehát engedjék meg, hogy az általános hozzászólásomat ezzel kapcsolatban elmondjam. Nézzük, szakmai szempontból mit is takar ez a szakmainak álcázott politikai törvénymódosítási szándék! A kormány ezzel az egyes képviselőtársaim által joggal gumiparagrafusnak aposztrofált módosítással törvényi mentesítést kívánt adni az ugyancsak a jelenlegi kormány által amúgy is fellazított földtörvény és földbirtok-politikai irányelvek alól.
A földterületet követelő szakmai igény egyedül a szarvasmarhatelepek - mint ahogy Pap János képviselőtársam is mondta - és nem az állattenyésztő telepek tömegtakarmány-igényeinek kielégítésére fogalmazódott meg, ott is csupán azokban az esetekben, ahol az üzletrészként kivitt szarvasmarhatelep tulajdonosai nem az üzletrésztulajdonuk mellett kapták meg a tagi részarány-földtulajdonukat, és ezáltal a szarvasmarhatelepek területileg úgynevezett beszorított állapotba kerültek.
(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
A törvénymódosításban - csupán egyféleképpen érthető szándékkal - nem szarvasmarhatelepek termőföld-biztosításáról van szó, hanem állattenyésztő telepekről. Szakmailag ez már több mint csúsztatás. Ugyanis mutasson valaki a világon, az Egyesült Államokat is beleértve - amire Magda Sándor képviselőtársam is hivatkozott - olyan baromfi- vagy sertéstelepet, ahol az abrakszükségletet közvetlenül a telep közelében termelik és dolgozzák fel.
Hogyan is fogalmazódhatna ilyen meg, hiszen akármekkora területet biztosíthatnánk, ha a szója vagy például tőlünk északra a kukorica klimatikus okok miatt meg sem terem? Vagyis a törvénymódosítás - visszahivatkozok arra, amit felolvastam - jogalapot kíván adni például egy Borsod megyei baromfitelep tulajdonosi köre számára egy Baranya megyei állami tulajdonú szójatermelő terület átjátszására, mivel intenzív brojlertelep működtetésének biztosítása igényli a szóját, ezáltal szójatermő területet.
Valószínűleg a törvénymódosítás ezért nem épít be korlátot az állattenyésztő telep közvetlen környezetében fekvő terület vonatkozásában, pontosan definiálva a közvetlen környezet fogalmát.
(10.40)
Nincs pontosítás, így megmaradhat a korlátlan törvényi felhatalmazás, ami a törvénymódosítás célja. Amikor a törvénymódosítást benyújtó kormány szarvasmarhatelep helyett állattenyésztő telepet csempészett a törvénybe, akkor tudja, ebbe bármilyen telep, fatelep, géptelep belefér, csupán az állami földspekuláció előtt néhány jószágot mutatóba kell a telepre állítani. Ez az állami földspekulációs szándék a beavatottak körében már ismert, bizonyság erre a mindennemű mezőgazdasági hasznosítású telep, major külföldiek számára történő kiárusítása a pártklientúra részéről, lásd egy korábbi szocialista agrárminiszter vircsaftját, ugyanis külföldiek számára a telepvásárlásnak nincs jogszabályi akadálya. Így érhető tetten a kormány jelenlegi törvénymódosító szándéka - először állattenyésztő és mindennemű telepek biztosítása a külföldieknek, majd a jelen módosítás által termőföld biztosítása.
Engedjék meg, hogy még egyszer felolvassam, hogy miről van szó ebben a módosításban: "Birtok-összevonási célú, valamint állattenyésztő telepek működését biztosító önkéntes földcseréhez szükséges termőföld biztosítása." Ebből szerette volna Pap János képviselőtársam kivenni az állattenyésztő telepek működését biztosító részt.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)
