DR. CSÚCS LÁSZLÓ
DR. CSÚCS LÁSZLÓ
DR. CSÚCS LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A '98. évi költségvetés végrehajtásáról benyújtott, közel 3000 oldalas benyújtott törvényjavaslat lényegében az ország éves gazdálkodásának mérlege.
Legfontosabb célja talán abban összegezhető, hogy legyen elbírálható a gazdálkodás eredménye és a kormány gazdálkodásért való felelőssége. Mindez számadás az ország színe előtt a bevételi kötelezettségek teljesítéséről, a kiadási jogosultságok érvényesítéséről, valamint az előirányzatoktól való eltérés indokáról. Tekintve, hogy a szóban forgó törvényalkotás nélkülözhetetlen feltétele az Állami Számvevőszék jelentése, illetőleg annak ismerete, ezért azt javaslom, hogy a múlt évi költségvetés végrehajtását kivételesen ne a makrogazdasági folyamatok elemzésével, hanem súlyozottan a számvevőszéki megállapítások alapján tekintsük át.
Tegyük ezt azért, mert ez az első zárszámadási javaslat, melynek benyújtásáért még akkor is minket terhel a felelősség, ha a gazdasági év egészéért a jelenlegi kormányzat nem vállalhatja a felelősséget. De azért már nemcsak a választópolgároknak tartozunk felelősséggel, hogy az általunk megismert hiányosságok, ellentmondások, mulasztások mellett úgy menjünk el, amint azt az előző kormány rendre megtette.
Az ÁSZ évente visszatérő jelleggel fogalmazza meg azt, hogy az államháztartás információs rendszere nem teljes körű, a zárszámadási dokumentum nélkülözi az egységes szemléletű vagyonkimutatást, az Országgyűlés évek óta nem kap tájékoztatást a társadalombiztosítási, az elkülönített állami pénzalapok és a helyi önkormányzatok adósságáról.
(17.30)
És akkor még nem szóltam a Postabankról és a körülötte kibontakozott vitáról, annak költségvetési tehertételéről.
A továbbiakban mindezek szem előtt tartásával kívánok szólni a hasznosítható tanulságok levonása és a szükséges teendők megfogalmazása érdekében. Az államháztartási törvény szerint az államháztartás információs rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az segítse a pénzügyi folyamatok megtervezését, a költségvetési előirányzatok kialakítását és azok teljesítése elemzésére, értékelésére, ellenőrzésére alkalmas legyen.
Az ÁSZ vizsgálataiból leszűrhető, hogy a törvényben meghatározott folyamatok és feladatok részletesebb elemzéséhez, a ráfordítások és az ellátási színvonal összefüggéseinek minősítéséhez nincs megfelelő információs háttér. A meglévő információk egy része is megkérdőjelezhető. Így az információs rendszer alapvető feladatát nem képes teljesíteni, leginkább azt, hogy minket mint döntéshozókat naprakész, valós és megfelelően részletezett információkkal lásson el. Megjegyzem, az ágazati információk sem teljes körűek, a statisztikai adatszolgáltatások pedig késve jelennek meg, ezért a döntéshozatalban kevéssé vagy egyáltalán nem hasznosulnak. Noha tudjuk, hogy a Pénzügyminisztérium foglalkozik az információs rendszer átalakításával, ez azonban nem változtat azon, hogy a '98. évi zárszámadás sem mentes az évek óta jelzett hiányosságoktól.
Nem realizálódott az ÁSZ-nak az a javaslata, hogy a központi költségvetésre olyan zárt beszámolási rendszer alakuljon ki, ami megfelel a számviteli elveknek. A Magyar Államkincstár működése ugyan fokozatosan fejlődik, ellenben a zárszámadás munkálatait előkészítő szerepét még a múlt évben sem töltötte be. A kincstári számlavezetés és a törvényjavaslatokban szereplő, a központi költségvetés aggregált adatai közötti egyezőség egyik évben sem teremtődött meg. A fejezetek és azok intézményeinek zárszámadási adatai, valamint a kincstár által kimutatott adatok között sem áll fenn az egyezőség. Az is tény, hogy a kincstár a szolgáltatott adatok ellenőrzésére sem hatáskörrel, sem szervezeti struktúrával nem rendelkezik. Éppen ezért a kincstári rendszer működésének továbbfejlesztése a zárszámadás valódiságának megteremtését szolgáló feladat lenne.
Tisztelt Képviselőtársaim! A zárszámadási dokumentumra vonatkozó megállapítások ugyancsak figyelmet érdemelnek. A zárszámadáshoz szükségszerűen bemutatandó mérlegek és kimutatások részletes szabályozására a kormány, a mérlegek és a kimutatások összeállítására és az osztályozási rendjének kidolgozására a pénzügyminiszter kapott törvényi felhatalmazást. A kormány és a pénzügyminiszter ezeket a feladatokat nem teljesítette. Mindehhez adalékként egy példa. A mérlegben nem szerepel a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának elszámolási, illetőleg visszafizetési kötelezettséggel terhelt, mintegy 95 milliárd forint összegű vámalanyi túlfizetése. Folyószámla-vezetési hiányosságai miatt az 1993-98. évek közötti elszámolásokból az állami követelés után kimutatott késedelmi kamat összege ugyancsak hiányzik. Nem csekély tételekről van szó. Az 1998-as zárszámadásban nem jelent meg az államháztartás alrendszerének egységes szemléletű vagyonkimutatása, mert nem teljesült a vagyonnyilvántartás részletes szabályainak kidolgozását előíró törvény végrehajtása. És hosszan lehetne még folytatni a zárszámadási dokumentumot érintő hiánylistát.
A tb-alapokról a megkerülhetetlen költségvetési összefüggések okán most csak annyit, hogy a legsúlyosabb hiányosság évek óta a bevételi előirányzatok és ezzel összefüggésben a költségvetés többnyire negatív egyenlegének, kiadási többletének bizonytalansága. Mindez elsősorban realitásoktól elszakadó tervezésekkel magyarázható. Tekintve, hogy a tb-alapok '98. évi költségvetésének végrehajtásáról részletesebben dr. Hegedűs Mihály képviselőtársam fog szólni, ezért most csak egyetlen tényt emelek ki ebből a körből, nevezetesen a társadalombiztosítással szembeni tartozások összege 1998. év végére 251 milliárd fölé emelkedett, amiből mindössze 35,5 milliárd forint behajtása teljesült. És a hab a tortán: úgy hírlik, a járulékok behajtásával foglalkozók pontosan még azt sem tudják, hogy valójában mennyi a behajtásra váró hátralék összege. Információm szerint a hiány ez évben is újratermelődött, ami minősíti a behajtás eredményességét. Ehhez további hozzáfűznivalóm nincs, remélem, hogy a pénzügyminiszter úrnak lesz.
A központi költségvetés körében a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendje a fejezeteknek csupán egy részénél szabályozott megfelelően. Összességében a központi költségvetési szervek jellemzően alátervezik saját bevételeiket. Ez történt '98. évben is, a tervezett 252 milliárd bevételt mintegy 362 milliárd forintra teljesítették, az eltérés - idézőjelben mondom - "mindössze" 100 milliárd. Ellenben a PM ismételten nem teljesítette a rendeletben előírt kötelezettségét, mikor is a maradványok jóváhagyásáról a fejezetek nem kaptak értesítést a helyszíni ellenőrzés lezárásáig, ez év június végéig.
A helyi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban is számos, évről évre visszatérő gond mondható el, ami az ellenőrzés jelenlegi helyzetével is magyarázható. Például az, hogy az önkormányzatok elszámolási fegyelmében tapasztalható lazaságok miatt nem biztosított a belügy, az államkincstár és a helyi önkormányzatok beszámolói közötti adategyezőség. Külön figyelmet érdemel az, hogy a helyi önkormányzatok a '98. évi költségvetési beszámolóik elkészítése során kénytelenek voltak alkalmazni a Belügy-, a Pénzügy-, valamint az érintett ágazati minisztériumok által közösen kialakított 210, azaz kettőszáztíz tételes kódjegyzéket. Ezt a bürokratikus bonyodalmat az ÁSZ évek óta eredménytelenül kifogásolja, tekintettel arra, hogy a hozzájáruláshoz az önkormányzati törvényben foglaltak alapján a jogcímmel összefüggő felhasználási kötöttség nem kapcsolódik. Ez pedig jelentősen megnehezíti az igénylési, elszámolási rendszer áttekinthetőségét.
Az önkormányzatok ellenőrzésében minőségi fordulatra van szükség, ami az ellenőrzésre vonatkozó szabályok teljes körű át-, illetőleg újragondolását indokolja. Az ÁSZ lehetőségének végső határát jelenti az, hogy 434 helyi önkormányzat helyszíni ellenőrzését teljesítette. Az ellenőrzés bővítésére és hatékonyságának fokozására újszerű megoldásokban kell gondolkodnunk. Erről még e héten részletesebben is szólunk az Állami Számvevőszék '97-98. évi tevékenységének értékelése kapcsán.
És ne feledkezzünk meg a múlt év kiemelkedően legszomorúbb, de mindmáig lezáratlan pénzügyi visszásságáról sem, a postabanki veszteségekről! Az ÁSZ megállapítása szerint, amint arról expozéjában említést tett az elnök úr is, a veszteségek konszolidálásával kapcsolatos költségvetési tehervállalás nagyságrendileg indokolt és megalapozott volt, a helyzet teljes körű rendezése folyamatban van; ellenben a történet kárvallottjai, az adófizető polgárok egyre türelmetlenebbül várják a felelősök megnevezését, a kártérítési kötelezésükkel együtt.
Nem folytatom tovább a megoldásra váró gondok és a hibajegyzék ismertetését, ellenben annak számunkra nehezen elfogadható következményével mégis szembesülnünk kell: azzal, hogy a zárszámadási dokumentum hitelessége a törvényjavaslatban tapasztalható belső ellentmondások és számszaki eltérések, valamint a zárszámadás alapját képező intézményi beszámolók adataitól való eltérés miatt nem kellően alátámasztott. A költségvetési pénzek felhasználásával megvalósított feladatokról, a feladatellátás minőségéről, az abban bekövetkezett változásokról, a kormányzati célok eléréséről nincs áttekinthető információ a dokumentációban.
(17.40)
Az ellenőrizhetőséget kérdőjelezi meg, hogy a folyamatok sokszor pontatlanul szerepelnek az előterjesztésben, és nem biztosított a törvényjavaslat egyezősége az intézményi és a kincstári beszámolók adataival.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, a jogállam meghatározója a fenntartás nélküli törvénytisztelet. Annak a pénzügyi jog területén is érvényesülnie kell. Ha ezt az elvárást egybevetjük a zárszámadás sokéves laza gyakorlatával, jelesül a '98. évi költségvetés végrehajtásával, akkor úgy gondolom, hogy elsősorban megoldásra váró feladatok sokaságát láthatjuk. Számszerűen 45 pontban részletezte az Állami Számvevőszék azokat a javaslatokat, amelyeket célszerű alkotó módon hasznosítania a kormánynak és az ügyben érintett valamennyi kormányzati szervnek.
A múlt évi zárszámadási felszólalásomat azzal zártam: "az Állami Számvevőszékről szóló törvény nem hatalmazza fel az intézményt a hitelesítés jogával. Ha lenne ilyen jogosítványa, akkor talán csak feltételhez kötötten hitelesítette volna az általunk most tárgyalt zárszámadást". Igazán mást most sem mondhatok. A hasznosítható tanulságokat kinek-kinek, különösen a törvényjavaslatot előkészítő Pénzügyminisztériumnak, le kell vonnia. Számolva azonban az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának várható módosító indítványaival, a kisgazda frakció nagy önfegyelemmel javasolja azt, hogy a tisztelt Országgyűlés hagyja jóvá a '98. évi költségvetés zárszámadását.
Egyúttal megköszönjük az Állami Számvevőszék jelentését, amely szakszerű ténymegállapításaival nagyban segítette a munkánkat.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
