DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony és Képviselő Úr! Nem kívánok foglalkozni azzal, hogy valójában egy, az Igazságügyi Minisztérium irányítása, felügyelete alá nem tartozó szerv dolgozója milyen iratot írt alá vagy nem írt alá. Nem foglalkozom továbbá azzal sem, hogy a politikai jó ízlés vagy a politikai célszerűség miképpen vonatkozik erre az esetre. Engedjék meg, hogy tisztán a jog keretei között maradjak a válaszban.
Én azt gondolom, hogy az interpelláló képviselők teljes mértékben félreértik vagy félremagyarázzák az alkotmány szövegét, és abból célzatosan idéznek. Az alkotmány 3. §-a az idézetteknél ugyanis jóval többet mond; idézem akkor teljességében a 2. és a 3. §-t is: "A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül - hangsúlyozom, közvetlenül - nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be." - mondja az alkotmány.
Az interpelláló képviselők félreértelmezésében közvetlen pártirányítást jelent, ha állami szervekben pártok tagjai, képviselői ülnek. A területfejlesztési tanács ugyanis, vitán felül, állami szerv. E véleményük abszurditását kiválóan érzékelteti, ha az alkotmányból valóban az következne, amit ők állítanak, akkor sem az Országgyűlésben, sem a kormányban, sem az önkormányzatok képviselő-testületeiben nem működhetnének pártok tagjai.
Az alkotmány pontosan fogalmaz, amikor a pártok közvetlen hatalomgyakorlását tiltja. Ez pedig azt jelenti, hogy egyetlen párt sem lehet hivatalból, jogszabály előírása alapján tagja az állami szerveknek, egyetlen párt sem lehet az alkotmány vagy más jogszabály által deklarált módon a társadalom vezető ereje - erre ugye volt példa -, ez ugyanis pártállami hatalomgyakorlást jelentene.
Ugyanakkor az alkotmány meghatározza a közvetlen hatalomgyakorlás tilalmának garanciáját is, ez pedig az összeférhetetlenség szabályozása, tudniillik a törvény maga megmondja, hogy melyek azok a tisztségek, funkciók, amelyek összeférhetetlenek a párttagsággal; egy sor ilyen van, ezeket most nem sorolom fel. Ebből viszont az is következik, hogy mindazok a tisztségek, közhivatalok, amelyekre a törvény nem mondja ki az összeférhetetlenséget, betölthetők párttagok által is, vagyis ilyen esetben alaptalan a közvetlen hatalomgyakorlás tilalmának sérelméről beszélni.
Az alkotmány meghatározza azokat a módokat is, ahogy a pártok, amelyek - szintén az alkotmányból idézem - részt vesznek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, képviselőket küldhetnek a különböző közhatalmi szervekbe. Ez lehet választás, de lehet delegálás is. A területfejlesztési törvény a területfejlesztési tanácsokba bizonyos számú tag küldését, meghatározott szervezetek - például önkormányzati társulások vagy önkormányzatok, például fővárosi kerületek - esetében delegálás útján rendeli.
A delegátusok kiválasztásának a módját a törvény nem határozza meg, ugyanis az a politikai élet, a politikai egyeztetés világába tartozik, és a küldő szerv eljárási szabályai irányadók rá, nem ez a törvény.
Ha ezt az interpelláló képviselők alkotmányellenesnek tekintik, akkor szerény véleményem szerint a politikai intézményrendszer működésének alapvető eljárását kérdőjelezik meg.
Kérem a válaszom szíves elfogadását. (Taps a Fidesz soraiban.)
