KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha visszagondolok, 1990 óta minden kormány azzal kezdte a tevékenységét, hogy nem kért száz napot, elmondta, hogy azonnal cselekvéshez lát. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Rosszul emlékszik!) Igaz volt ez 1990-ben is, 1994-ben is, igaz ez 1998-ban is.
Hozzáteszem, hogy véleményem szerint ezzel együtt is jár a kormánynak a száz nap türelmi idő, hiszen bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy lássuk, milyen irányba mutatnak intézkedései, lássuk, hogy milyen törvényjavaslatokat nyújt be, ebből vajon milyen jövő kezd kirajzolódni.
A miniszterelnök úr azonban most, mintegy hatvan nap elteltével a témát a parlament falai közé hozta. Beszéljünk hát akkor valóban az elmúlt hatvan napról! Beszéljünk már csak azért is, mert a kormány valóban haladéktalanul cselekvéshez látott - ilyen erőteljes sikerpropagandára ilyen rövid idő alatt ugyanis egyetlen kormány esetében sem volt még példa. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
A miniszterelnök úr elmondta, hogy az egyik fontos feladatnak tartja a közpénzek elfolyásának megakadályozását. Hozzáteszem, hogy ezzel mi egyetértünk, sőt ezt támogatjuk is. Elmondta, hogy nem örülnek most azok, bánkódnak, akik eddig kihasználták a kiskapukat, akik politikai kapcsolataikkal visszaélve gazdasági hatalomra és előnyökre tettek szert.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, mielőtt Simicska urat végső kétségbeesésbe döntenénk (Derültség az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.), mi azt javasoljuk, hogy tegyük tisztába ezt a dolgot, és nézzük meg például az ő esetében, hogy vajon a kiskapuk és a politikai kapcsolatok kihasználása terén tett-e valami olyat, ami nem teszi alkalmassá az APEH elnöki funkcióinak a betöltésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hallottuk, éppen a Postabank esetében, a Postabankot hozva fel példaként, hogy a lisztes kezeket sikerült már leporolni, és sikerült visszanyerni azokat a pénzeket, azokat a közpénzeket, amelyek ott például elfolyhattak. Akkor mi majd a parlamentben fel fogjuk tenni a kérdést, hogy vajon azt a kezet is sikerült-e már leporolni, amelyik több mint 300 millió forintot kapott a Postabanktól a MAHIR-részvények vásárlása kérdésében. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Bízzunk benne, hogy így együtt, a miniszterelnök úr akaratának is megfelelően sikeresen végére járunk majd ennek az ügynek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egyelőre, még mindig az elmúlt hatvan napot értékelve azt látjuk, hogy valóban politikai megfontolású kinevezések történtek az APEH élére - itt még számos vitánk van egymással -, az ÁPV Rt. élére, akár a KSH élére, és Kovács László képviselőtársam más ügyeket is említett. Egyelőre az első mondat, ami a kormány tevékenységéről eszembe jut ezzel kapcsolatban, az az, hogy a közszolgálatot egyre inkább pártszolgálattá alakítja, ami megengedhetetlen a mi véleményünk szerint. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
Az elmúlt hatvan nap történetéhez tartozik a megfigyelési ügy, amit most már nyugodtan bumeránggépként emlegethetünk majd a jövőben. Nem tudjuk, mi történt, milyen dokumentumok vannak, a parlamenti bizottság nem tud vizsgálatot folytatni, a nyilvánosságot a bizottság üléséről kizárják, hogy ne legyen mindenki számára világos, hogy megalapozatlan kijelentések hangzottak el esetleg, hogy ne legyen mindenki számára világos az, hogy itt valóban egy elterelő műveletről van szó, ami azonban jelentősen mérgezte a politikai légkört, és valóban károkat okozott az országnak. Ezért kellene ezt az ügyet minél gyorsabban kivizsgálni és minél gyorsabban lezárni, annak érdekében, hogy más, a parlament előtt álló fontos kérdésekre koncentrálhassunk a jövőben.
Tisztelt Képviselőtársaim! A hatvan nap történetéhez tartozik az is, hogy különböző hírek jutnak el hozzánk a sajtón, rádión, televízión keresztül, például arról, hogy a kormány nem szándékozik végrehajtani a törvényt a nyugdíjak emelése esetében. Bár erről egy ügyes fordulattal úgy próbál megfeledkezni, hogy azt mondja, hogy nőni fog a nyugdíjak reálértéke, ahelyett, hogy azt mondaná, hogy kérem szépen, a nyugdíjak reálértéke nem a törvényben előírt módon fog nőni, mert én azokat a pénzeket másra akarom felhasználni, amiket erre kellett volna fordítanom. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
(9.40)
Arról értesülünk, hogy a köztisztviselők illetményalapja viszont nem fog nőni az elkövetkezendő évben. Megint hadd emlékeztessem saját magunkat az előző parlament idején a köztisztviselők anyagi helyzetével kapcsolatban elhangzott állításokra, vagy akár a hivatásos állományúak - legyen az rendőrség, honvédség - béré-vel kapcsolatban elhangzottakra. Most pedig feltehetőleg éppen azért lesz előttünk egy olyan javaslat a köztisztviselői illetményalap nem emelésével kapcsolatban, mert a hivatásos állományúakra vonatkozó szolgálati törvény '99. január 1-jétől teszi kötelezővé a hivatásosok és a köztisztviselők illetményalapjának kiegyenlítését. Itt a kormány a hivatásos állományúak rovására akar takarékoskodni.
Számos bizonytalanság van az infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatban. A kapuk nem az autópályára, hanem a focipályára valók - hallottuk. Ettől aztán a befektetők elbizonytalanodtak. A kormánynak ugyanakkor nincsenek javaslatai arra, hogy akkor miből akar autópályákat építeni, miből akarja finanszírozni az eddigi építések fejlesztési költségeit és ezen autópályák üzemeltetési költségeit.
Nem tudjuk még, hogy mi lesz az adótörvényekben és a költségvetésben. Annyit tudunk csak, hogy noha a Pénzügyminisztérium idejében benyújtotta, a kormány nem kívánja a parlament elé hozni a törvény által előírt időben. A '94-es összehasonlítás - tisztelt miniszterelnök úr - ott sántít, hogy akkor egy pótköltségvetést fogadott el az Országgyűlés. Arról tárgyaltunk augusztus végétől kezdődően, és ez a pótköltségvetés alapozta meg aztán a '95. évi költségvetést.
Amit egyelőre látunk, az a konkrét, a valódi elképzelések hiánya. Én egyelőre azt a kérdést még nem tudom megválaszolni, hogy a kormány valóban felkészült-e a kormányzásra.
Egyetértünk viszont a gazdaság megítélésében. Csak azt ne tessék nekem mondani, hogy a július 8-án megalakult kormány tevékenységének eredménye, hogy a gazdaság az első félévben ilyen jó eredményeket tudott felmutatni! (Derültség, taps az ellenzék padsoraiban.)
Amit mi fontosnak tartunk: ne törjön meg a lendület, jöjjenek a befektetők, ösztönözzük őket, teremtődjenek munkahelyek, csökkenjenek a terhek - szigorú költségvetési politika mellett. Támogatjuk a lakásépítések ösztönzését. A legfontosabb kérdések azonban azok, tisztelt miniszterelnök úr, hogy vajon mindez hogyan biztosítható, mi lesz az a csomag, amelynek keretében ezek a célok együttesen elérhetőek lesznek, mely társadalmi csoportok ennek a politikának a kedvezményezettjei, és mely társadalmi csoportok azok, amelyek a terheket fogják viselni.
Száz nap után ezekre a kérdésekre lehet majd választ adni, azért, hogy a remény kormánya ne maradjon a remény kormánya. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps, derültség az ellenzék padsoraiban.)
