DR. BAZSA GYÖRGY
DR. BAZSA GYÖRGY
DR. BAZSA GYÖRGY (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A felsőoktatásról szóló többször módosított '93. évi LXXX. törvény 56. §-a szerint "A rektort az intézményi tanács döntése alapján, a miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel, a főiskolai főigazgatót a főiskolai tanács döntése alapján, a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök bízza meg, menti fel". Ez az intézményi tanácsi döntési jogkör a felsőoktatási intézményi autonómia integráns része a világ demokratikus országaiban és a törvény óta hazánkban is.
Ugyanezt az autonómiát biztosítja a törvény az egyetemi, illetve a főiskolai tanárok kinevezésében is. A felsőoktatás társadalmi rangjának emelését s nem az autonómia korlátját jelenti az a törvényi előírás, hogy a kinevezési okmányokat magas állami közjogi személyek írják alá és adják át, a köztársaság elnöke az egyetemek, a miniszterelnök a főiskolák körében. A törvény nem fogalmaz meg számukra a kinevezési, illetve felmentési joghoz fűződő mérlegelési vagy minősítési lehetőségeket és szempontokat, és ilyen mérlegelés az eddigi többéves hazai gyakorlatban nem is fordult elő.
A kinevezési folyamatban az illetékes miniszternek - korábban a művelődési és közoktatási, majd értelemszerűen az oktatási miniszternek - törvényességi felügyeleti joga van, ellenőrzi az addigi eljárás törvényességét, a kinevezéshez, a megbízáshoz szükséges feltételek teljesülését. Ezek sérülése esetén - de csakis ilyen esetekben - teljes joggal visszautalja a felterjesztéseket az intézményekhez. Ebben az évben egy ilyen eset vált ismertté.
A felsőoktatás életében oly fontos kinevezések, illetve vezetői megbízások a törvény életbelépése óta éveken át zavartalanul, az autonómia teljes tiszteletben tartásával, időben következtek be. Ebben az évben július 1-jei hatállyal, a régi megbízások lejártakor ez megtörtént az egyetemi tanárok és rektorok esetén, de a főiskolai tanárok, illetve a főigazgatók kinevezésében viszont eddig nem tapasztalt és veszélyes zavar állt elő. A július eleji átadásra kiküldött meghívásokat az utolsó pillanatban táviratilag vagy telefonon visszamondták, de jó néhány érintettet már csak a parlamenti kapuőrök irányíthattak és irányítottak vissza "az átadás elmaradt" magyarázattal, emberileg megalázó, eljárásilag megengedhetetlen módon.
Amikor írtam az interpellációt, akkor még azt írtam, hogy az átadásokra a mai napig nem került sor. A tény az, hogy az átadásokra a mai napon sor került. Ebből esetleg egy harmadik kérdésem következhet. A történtekből nyilvánvaló, hogy a szakminisztérium pontosan végezte a feladatát, az egyetemi és főiskolai előterjesztéseket ellenőrizte, a rendben lévőket időben felterjesztette a köztársasági elnöki, illetve a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Az egyetemi tanári kinevezéseket és a rektori megbízásokat a szokásjog szerint külön mérlegelés nélkül, az egyetemek autonómiáját tiszteletben tartva a köztársasági elnök úr aláírta, és azokat a parlamentben ünnepélyesen, emelkedett légkörben, eseményhez méltó légkörben átvettük.
Úgy gondolom, hogy a főiskolai körben történtek sértik az intézmények törvényben biztosított autonómiáját, mert a mérlegelés valamilyen nem ismert, törvényileg nem megalapozott politikai ismeretségi megbízható szempontokra alapulhat csak (Sic!).
(16.00)
Kérdezem ezért a miniszter urat, hogyan egyeztethető össze ez az eljárás a főiskolák törvényben biztosított autonómiájával, másrészt hogy ezt a jövőben - szemben három eddigi miniszterelnök és a köztársasági elnök autonómiatisztelő eljárásával - rendszeres gyakorlattá kívánják-e tenni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ha az időben említett változás miatt megengedi a kérdést: átadták-e valamennyi felterjesztett főigazgatónak, illetve főiskolai tanárnak a megbízást, illetve a kinevezést? Ha az utóbbit nem kívánja megválaszolni (Az elnök ismét megkocogtatja a csengőt.), tudomásul veszem. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
