BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! A MIÉP jelen levő képviselői nem kívántak hozzászólni ehhez a mostani vitához, de Bauer képviselőtársamnak egy előző hozzászólásában tett közjogi definíciója késztet arra, hogy ehhez a kérdéshez hozzászóljunk; de egyidejűleg akkor már néhány szóban hadd mondjuk el a véleményünket - vagy legyen személyes vélemény - a bizottságok létrehozásával kapcsolatosan most folyó vitáról.
Azért vagyunk itt, mert kíváncsiak vagyunk, hogy a parlament hogyan hoz létre ilyen típusú vizsgálóbizottságot. Úgy véljük, hogy a vizsgálóbizottságok nagyon fontos eszközei a parlamenti működésnek és a demokráciának. Egy kissé lehangoltan ülünk itt, mert úgy látjuk, hogy ez a politikai parttalan adok-kapok csata legalábbis számunkra illuzórikussá teszi, hogy majdan, amikor ezek a bizottságok fölállnak, és rendkívül lényeges, érzékeny, politikai szempontból mérlegelendő végeredményre kell hogy jussanak objektív tények alapján, kételyeim vannak, hogy ezek igazán eredményre jutnak-e e bevezető szakasz alapján, amikor tulajdonképpen semmi tét nincs, hiszen ezeket a bizottságokat létre kell majd hozni.
Egyébként az a véleményem, hogy feltételezésem szerint minden bizottság esetében egy jogállamban megvannak azok az intézményes eszközök, amelyekkel el lehetne jutni az ügyek vizsgálatának abba a stádiumába, amely után el lehet dönteni, hogy a továbbiakban szükség van-e parlamenti vizsgálóbizottságra vagy pedig nincs szükség. Tehát én úgy gondolom, hogy a vizsgálóbizottság felállítása megelőzi vagy helyettesíti azokat a lépéseket, amelyeket egyébként enélkül is meg lehetne tenni, és csak ennek ismeretében kellene továbblépniük egy adott konklúzió irányába parlamenti bizottságoknak.
Minket főleg azért érint ez nehezen, mert - még egyszer mondom - betartjuk a Házszabályt, természetesen elfogadjuk, hogy 20 százaléknyi képviselő létrehoz egy bizottságot, és részt fogunk venni a munkájában. De én azt hiszem, hogy ezen az őszön nagyon sok nagyon komoly és súlyosabb feladat is lenne, amire energiát lehetne fordítani. Talán a média várható érdeklődése az, ami ezeket az ügyeket magas szintre emeli. Nem véletlenül említette talán Keleti képviselőtársaim is, amikor nehezményezte, hogy a média most nincs jelen.
A bizottságok várható összeállításával kapcsolatban hangzott el az állítás a MIÉP parlamenti besorolásáról, ezért úgy érzem, hogy ide tartozó és válaszolnom kell Bauer képviselő úrnak arra az önkényes definíciójára, amely szerint egy közjogi aktus van, a kormányprogram megszavazása, és ez az az egy, ami alapján pártok besorolhatók. Nos, az itteni működésben természetesen a Házszabály vonatkozik ránk. A Házszabály csak kétfajta pártot ismer, ismeri a kormánypártokat és az ellenzéki pártokat, és minden további szabályozás e két kategória alapján történik.
Nyilvánvalóan például egy médiakuratóriumban mit jelent a paritás? Nem ideológiai alapon szerveződnek két táborba, hiszen ha így lenne, akkor gondolom, az elmúlt ciklusban az MSZP-SZDSZ kormányzati együttműködés ellenére sem mondta volna az SZDSZ, hogy ő az MSZP-vel azonos ideológiai alapon álló párt - akár így van, akár nincs, de úgy tudom, hogy nem ezt vallotta -, tehát világos, hogy a besorolás alapja a bizottságokba vagy bármely, a parlament hatáskörébe eső kérdésben csak az lehet, hogy valaki kormánypárti, illetve a többi ellenzék, hiszen a végrehajtó hatalom birtokosa a kormánypárt, tehát ebből a szempontból kell megkülönböztetni a parlament azon pártjaitól, amelyek nem birtokosai a végrehajtó hatalomnak, és abban nem vesznek részt.
A Magyar Igazság és Élet Pártja a legkisebb szinten sem vesz ebben részt, egyébként még csak addig a szintig sem jut el kormányzó pártokkal, hogy akár konzultációt folytasson, mint mondjuk, adott esetben - érthető módon egyébként - Kovács László megteszi, hiszen erre nyilván a parlamentben bizonyos kétharmados törvények szempontjából szükség van.
Mi ellenzéki besorolású párt lehetünk ebben a parlamentben, és a konstruktív ellenzékiséget vagy azt a javaslatot, amelyet egy MSZP-s képviselőtársunk már házszabály-módosítás formájában is beadott, hogy bevezetünk egy új kategóriát, a kormányt kívülről támogató párt fogalmát... Tulajdonképpen - ha tetszik -, az eredetileg az MSZP által is vállalt konstruktív ellenzékiség mit jelent? Van egy pártnak egy programja, és azt mondja, hogy igennel fogok szavazni minden olyan esetben, amely ezzel egybeesik. A mi esetünkben is ezt jelenti - és nyilván egy szavazási aránytól függően lehet azt nézni, hogy talán ez most minősíthető-e kormányt kívülről támogatónak vagy konstruktív ellenzékiségnek -, hogy ez a besorolás, amelyet egyébként bizonyos időszak fontosnak ítélt szavazási statisztikája alapján hoznánk létre, teljesen abszurd, hiszen ki tudja azt megmondani, hogy egy adott párt, a mi helyzetünkben levő párt esetében mit jelent ez a támogatás, meddig terjed ki, mikor szavazunk a koalíció ellen, amit meg is tettünk.
Még egyszer szeretném leszögezni, hogy mind a magyar közjog, mind a Házszabály alapján a Magyar Igazság és Élet Pártja mint ellenzéki párt van itt jelen. További politikai jellegű szereplése - még egyszer mondom - nyilvánvalóan attól függ, hogy mi esik egybe a mi programunkkal és elképzelésünkkel, és ez egy más kérdés. Tehát természetesen ennek tudatában vállaljuk azt, hogy igen, részt veszünk ezekben a parlamenti bizottságokban, és ha már részt veszünk, nyilvánvalóan legjobb tudásunk szerint kívánunk mégiscsak talán valami objektív eredményhez eljutni, és azt hiszem, ez képviselői kötelességünk is.
Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.)
