KISS ANDOR
KISS ANDOR
KISS ANDOR (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Természetesen a Magyar Igazság és Élet Pártja is megkapta a közúti közlekedésről szóló törvénymódosítási javaslatot. A párt részéről én tanulmányoztam át, és szeretném megosztani önökkel néhány gondolatunkat.
Az előttem szóló képviselők nagyon sok mindent elmondtak már a törvényjavaslattal kapcsolatban, ezeket a dolgokat természetesen nem szeretném itt megismételni. A magam részéről ugyanazt én is meg tudnám erősíteni: egy igen fontos törvényjavaslatról van szó, nagyon sok olyan pontosítást tartalmaz, amely az eredeti törvényből, az 1988-asból hiányzott, illetve az élet közben a módosítását igényelte.
A jogharmonizáció miatti jogkörök átadása, átvétele, pontosítása nagyon fontos pontja ennek az előttünk lévő törvényjavaslatnak. Természetesen én is szeretném fölhívni a tisztelt Ház, illetve a miniszter úr figyelmét egy-két olyan pontosításra, amelyet pártunk szerint ezen a törvényjavaslaton eszközölni kellene.
Az első ilyen dolog, amiről, azt hiszem, az előttem szóló kollégák nem szóltak, a járda kérdésének rendezése, ami több bizottságban is felmerült, az én bizottságomban, a környezetvédelmiben mindenképpen.
Az új törvényjavaslat nem teljesen tisztázza azt, hogy végül is kihez tartozzon a járda. Kettős állapotot tételez fel, hogy bizonyos helyeken magához a közúthoz és a közútkezelőhöz tartozzon a járda, bizonyos esetekben viszont az önkormányzatokhoz. Természetesen mind a kettőnek megvan a maga előnye és hátránya. Azonban szeretném felhívni a figyelmet a vegyes rendszernek a veszélyére, amikor például egy útfelbontási engedélynél, közműépítés esetén, vagy bármilyen más munkánál a kivitelezőnek egyszerre két hatósághoz kell majd fordulni bizonyos munkálatok engedélyezéséhez.
A magunk részéről mi is teljes mértékben egyetértünk a reklámokkal kapcsolatos pontosítással, illetve a jogkörök bővítésével. Én a magam részéről a következő mondatra szeretném fölhívni a figyelmet: az úttest szélén reklámcélú berendezés vagy tárgy eltávolítására kötelezi vagy kötelezheti.
Természetesen mi mindenképpen a "kötelezi"-t tartanánk fontosabbnak, mert ha kötelezi, akkor nem tesz különbséget, vagy nem tehet különbséget a közútkezelő, hogy ennek a tábláját eltávolítom, a másikét pedig esetleg otthagyom.
Szintén lényeges pontosítás, hogy "közvetlenül az út mellett elhelyezett berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő tájékoztatást szolgálnak". Azt hiszem, ez Nyugat-Európában bevett szokás, Ausztriában, Németországban gyakran találkozik az ember ilyen reklámtáblákkal, amelyek a közúti közlekedés biztonságára hívják fel a figyelmet. Remélhetőleg Magyarországon ennek nem lesz torzult az átvétele, és nem fogunk ilyen reklámtáblákkal találkozni, hogy nem a "pont, pont, pont" - és ez itt nem a reklám helye - mosóporral mosott ruhája, hanem a biztonsági öv védi majd meg önt a közlekedés során. Kérném a szaktárcát, hogy erre nagyon figyeljenek.
Mi is üdvözöljük a bírságolás kategóriáinak a kiterjesztését a személyszállításra, mivel mindenki számára közismert ez az áldatlan állapot, ami az utóbbi időben, elsősorban a taxisfronton alakult ki.
A törvényjavaslat egy, az útépítésre vonatkozó, gyakorlatilag társulati formában lévő lehetőséget fogalmaz meg, és azt írja, hogy "a rendeletben meghatározott módon" - ez a módosítás benne - készülhetnek ezek a bizonyos útépítések. Ugyan erre semmilyen utalást nem találtunk, hogy milyen lesz majd ez a rendeletben megfogalmazott mód, mi a magunk részéről a víziközmű-társulatoknál elképzelt kétharmados többség alapján valamilyen kedvezményes hitelakciós lehetőséget tudunk támogatni, és kérném a szaktárca vezetésétől, hogy a rendeletalkotásban ezt vizsgálják meg.
Miért mondom ezt? Sajnos, a vidéki lakosság teherbíró képessége nem minden esetben engedi meg azt, hogy egy ilyen kétharmados többséggel nemes célt szolgáló útberuházás igen tetemes költségeit egy összegben ki tudják fizetni.
Nagyon fontosnak tartjuk mi is a magunk részéről az út környékének védelmét - itt hallottunk már parlagfűről és egyebekről -, ezt természetesen mi is támogatni tudjuk.
A törvényjavaslat egy külön fejezetben vagy külön pontban foglalkozik a csapadékvíz útszéli árkokba való bevezetésével. Nagyon fontos kérdés környezetvédelmi szempontból is, hogy milyen vizek kerülhetnek az út mellett lévő árkokba, mennyire szennyezettek ezek, vagy mennyire képesek ezek a bizonyos árkok a vizet elszikkasztani. Mindenképpen fontos dolog az, hogy a közútkezelők nagyobb gondot fordítsanak az utak környezetére, kimondottan az árkokra.
Sajnos, gyakori tapasztalat az, hogy a különböző közműépítések során ezeket az útszéli árkokat egyszerűen betemetik, a közútkezelők nem követelik meg a kivitelezőktől az eredeti állapot helyreállítását.
A másik dolog pedig az, hogy a közútkezelő kht.-knak gyakran nincs anyagi fedezetük arra, hogy ezeket a bizonyos útszéli árkokat ki tudják takarítani. Ezért kérem tisztelt miniszter urat, hogy az ön mellett ülő kollégájára egy kicsit morcosabban nézzen a költségvetés tárgyalásánál (Derültség. - Mádai Péter tapsol.), amikor a közútkezelő társaságoknak az anyagi fedezetét biztosítják majd.
Ezzel a bizonyos csapadék-út-árok témakörrel kapcsolatban jutott eszembe egy megfontolandó dolog, ami az utóbbi időben szerintem komoly műszaki gondot és problémát okoz, különösen az alföldi vidékeket járva. A különböző útfelújításoknál egyre vastagabb rétegeket húznak az útpályára, és gyakorlatilag az az állapot áll elő, hogy az útkorona szintje, a járművek közlekedési magassága gyakorlatilag már lassan eléri az ereszmagasságot is. Ez mind környezetvédelmi, mind csapadékvíz és egyéb szempontból lassan már elfogadhatatlan méreteket ölt. Gondoljuk el, hogy a kipufogógázok gyakorlatilag ablakmagasságban kerülnek az útpályára, és innen közvetlenül lélegezhetik be az út mellett lakók ezt a bizonyos kipufogógázt.
A másik ehhez kapcsolódó probléma az, hogy valamikor az utak részben vízelvezetési célokat is szolgáltak, tehát az ingatlanok felől, a járdáról összegyűjtötték a csapadékvizet, és az ily mértékben megemelt útkorona szintjéről a víz gyakorlatilag már az ingatlanokra folyik be, és komoly károkat okozhat.
A Magyar Igazság és Élet Pártja ezt a törvényjavaslat-módosítást természetesen elfogadhatónak tartja, az itt elmondott kiegészítésekkel.
Zárszóként a 10. §-t szeretném ismertetni: "A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen." Kívánom mindannyiunknak, hogy ez megvalósuljon!
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a MIÉP és a kormánypártok padsoraiban.)
