DR. BOGÁR LÁSZLÓ
DR. BOGÁR LÁSZLÓ
DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök asszony, köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A '98-as kormányváltás során az elbocsátások két okra vezethetők vissza. Egyrészt az előző kormány távozásával - nyilván a jogszabályok értelmében - a kabinet tagjai mellett 15 politikai államtitkár megbízatása szűnt meg; másrészt nem jogszabály alapján szűnt meg 11 közigazgatási államtitkárnak és 22 helyettes államtitkárnak a megbízatása.
(15.20)
Azt hiszem, a személycserék léptékét jól illusztrálja az a szám is, hogy míg a Miniszterelnöki Hivatalon belül 1990-ben 219 fő, 1994-ben 190 fő távozott, addig 1998-ban az utóbbinak csupán alig egyharmada került állományon kívülre augusztus elejéig.
A felmentések összesen - és ez valóban meglehetősen nagy szám - 900 millió forintos kiadással jártak 1998-ban, ami nagy szórás mellett átlagosan, személyenként bruttó 3,5 millió forintot tett ki. A kifizetett összegek több jogcím alatt történtek, melyek közül a legnagyobb tételt a szabadság megváltása, illetve a végkielégítés jelentette. Ezen pénzek ellenőrzésekor derült ki, hogy egyrészt nehezen követhető a szabadságok nyilvántartása, másrészt a hatályos jogszabályok következetes végrehajtása esetén a végkielégítések ennek csak egy kisebb részét tették volna ki.
A helyzet tisztázása érdekében a kormány két intézkedést hajt végre. A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény értelmében a szabadság igénybevételét a Miniszterelnöki Hivatalnál ezek után előzetesen be kell jelenteni. Az idén hivatalba lépett kormány állami vezetőinél megváltoztattuk a korábbi gyakorlatot: minden év végén a Miniszterelnöki Hivatal bekéri az állami vezetők által aláírt szabadságos kartont, mely az igénybe vett szabadságokat tartalmazza, és ebből minden évben pontosan megállapítható lesz az igénybe vett, illetve az igénybe nem vett szabadságok napja. Másrészt, bár az előző kormány módosította a köztisztviselői törvényt, de az új törvényt mégsem alkalmazták a gyakorlatban. A törvénymódosítás értelmében a létrejött politikai tanácsadói és főtanácsadói tisztségek esetében mind a megbízatás hossza, mind a végkielégítések nagysága egyértelműen szabályozott, ez legfeljebb 2, azaz kettő hónap lehet. A leköszönt kormány azonban sajátos módon nem alkalmazta önmagával szemben az egyébként általa alkotott jogszabályt.
Tisztelt Ház! Az új kormány e tekintetben is fontosnak tartja a közpénzek elfolyásának következetes megakadályozását. Úgy gondolom, a fent vázolt intézkedésekkel biztosítható, hogy a későbbiekben semmiképpen ne történhessen meg, hogy a mostanihoz hasonló, úgynevezett álfelmondási hullám következtében ekkora pénzek kerüljenek kifizetésre.
Köszönöm figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
