DR. GÉMESI GYÖRGY
DR. GÉMESI GYÖRGY
DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Öt sebesült, hat letartóztatott a Megyeri úti stadionban, közel félmillió forint értékű kár, s további kétmilliós veszteség a BKV-nál (Moraj és közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.) - ezek a számok a hétvégi UTE-Ferencváros profi bajnoki labdarúgó mérkőzés szomorú tényei, s mindez a statisztika még nem tartalmazza azt a pénzben egyáltalán nem kimutatható s forintra át nem váltható erkölcsi, érzelmi kárt, amit több száz járókelő, újpesti polgár szenvedett el egyes megvadult, magukat szurkolónak nevező emberek ámokfutása során. A hétvégi jelenet, sajnos, egyáltalán nem egyedül álló esemény a magyar labdarúgás történetében, hanem egy szomorú folyamat újabb állomása. S mivel ez a folyamat hétről hétre, hónapról hónapra egyre negatívabb irányt vesz, a törvényi szabályozás erejével a parlamentnek kell gondoskodnia róla, hogy a mostani állomás egyben a végállomást is jelentse.
Ha a magyarországi sportesemények biztonságáról beszélünk, hiba lenne egy kalap alá vennünk a teljes magyar sportéletet. Éppen az elmúlt hónap nagyszerű eseményei bizonyították, hogy a sportrendezvények szervezése és rendezése terén is képesek vagyunk európai, azaz világszínvonalú munkára. Ennek köszönhetően a csodálatos atlétikai Európa-bajnokság tévéközvetítése során csak jó hírét keltette országunknak, és arra is büszkék lehetünk, hogy soha a világon nem szurkoltak egyszerre 40 ezren egyetlen kajak-kenu eseményen sem - Szegeden a világbajnokságon a szakadó eső ellenére is ennyien buzdították a legjobbakat. A képet a remekül lebonyolított Forma-1-es futam tette teljessé, melynek hozadéka forintban is mérhető, de ami ennél is fontosabb: a nagyvilág ismét pozitív képet kapott Magyarországról. Mindezekkel azonban élesen szembeállítható a magyar labdarúgás háza táján kialakult helyzet.
A hétvégén a Megyeri úton történtek után nem halasztható tovább az intézkedés. Ki kell mondanunk: a futballhuliganizmus ma Magyarországon a társadalmat veszélyeztető tényező.
Értesüléseim szerint a rendezők komolyan készültek a lehetséges botrányokra: a rendőrség javaslatára csupán kétszer 2500 jegyet bocsátottak ki, s több száz fős készültség vigyázta a rendezvényt, a botrányt ennek ellenére sem sikerült elkerülni különben sem megoldás, hogy az adófizető polgárok nehéz munkával megtermelt forintjait egyes zavaró elemek megfékezésére fordítsa a rendőrség. Véleményem szerint az üggyel kapcsolatban a Magyar Labdarúgó Szövetség erkölcsi felelőssége is megvizsgálható, de nehéz számon kérni egy testületen a hatékony munkát, ha annak nincsenek meg a törvényi feltételei.
A nézőtér rendjének helyreállítása, a rendbontás megfékezése nem lehetetlen feladat. Évekkel ezelőtt, az emlékezetes Heisel stadionbeli dráma után az angol klubcsapatokat száműzték Európából az angol futballhuligánok miatt. A britek ma már újra teljes jogú tagjai a mezőnynek, sőt, a szervezett fellépésnek köszönhetően valamennyi stadionban lebontották a pályát övező kerítéseket is - s ez csak egy példa a hasonló gondokkal küszködő országok helyzetéről.
Véleményem szerint sürgősen, s egyelőre a többi sportágtól elkülönítve meg kell teremteni a labdarúgó-események szervezésének törvényi, jogszabályi hátterét. Meg kell adnunk a lehetőséget a szervezőknek, hogy a rendbontókról nyilvántartást vezetve kitiltsák ezeket az elemeket a pályák területéről, ha lehet, a környékről is. Olyan jogszabályokat kell alkotni, melyek biztosítják, hogy a labdarúgás - amely a mai Magyarországon még mindig komoly tömegeket mozgat meg - betölthesse világszerte ismert célját, és a polgárok biztonságos szórakozását szolgálja.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból, szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)
