DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az úgynevezett gabonaválság talán akkor kezdődött, amikor 1997 nyarán az előző kormány földművelésügyi minisztere a televízió nyilvánosságán keresztül hívta fel a gazdák figyelmét arra, hogy ne értékesítsék a búzát, mert annak lesz még jobb ára is. Sajnos, a jóslat nem vált be. Aztán megtörtént az is, hogy 1997-ben az agrártárca megspórolt 6 milliárd forintot az egyébként is sovány költségvetési keretből ahelyett, hogy a piaczavarok javítására fordította volna. Azután ebben az évben, 1998-ban az aratáskor - statisztikai adatok bizonyítják - raktáron volt akkora gabonakészlet, amely az ebben az időpontban megszokott készlet - ami általában 50-60 ezer tonna szokott lenni - közel tízszeresét teszi ki.
Ezek után a hivatalba lépő új kormány azonnal szembetalálta magát egy olyan válsághelyzettel, amely megelőzésére, elhárítására - valljuk be férfiasan - az előző kormány nem sokat tett, vagy legalábbis nem eleget. Hogy az egyesek szerint csak első taposóakna nem robbant, az kétségkívül a tűzoltó jellegű, de hatékony kormányzati intézkedésnek köszönhető.
A helyzetet súlyosbítja Szlovákia minapi döntése, amellyel felrúgva a nemzetközi megállapodásokat, diszkriminatív intézkedéssel kívánja megakadályozni a magyar gabona Szlovákiába irányuló exportját. Hogy a miniszterelnök úr szóhasználatát alkalmazzam, valóban tarthatatlan, hogy Szlovákia bármilyen előzetes bejelentés nélkül 70 százalékkal megemelte a magyar - és csak a magyar - gabonára kivetett importvámot. Ez a lépés a CEFTA és a WTO előírásaival egyaránt ellentétes. Ebben a helyzetben a Magyar Köztársaság miniszterelnöke nem is tehet mást, mint azt, hogy eljárást kezdeményez a Kereskedelmi Világszervezetben Szlovákiával szemben.
A jelenlegi helyzetben mi lehet a megoldás? Van, aki gabonaégetésben, vannak, akik demonstráció szervezésében látják a helyzet kulcsát. Hál' istennek, Magyarországon ma alkotmányos és törvényes keretek között mindkettőre van lehetőség. Természetesen az ilyen akciókkal - bármilyen jól mutatnak például a képernyőn - nem oldódik meg semmi. A megoldás a tűzoltó intézkedések után rövid távon további segítség a gazdáknak, hosszú távon pedig végrehajtható stratégia az értékesítés biztonsága és a jövedelemtermelő képesség megteremtése érdekében a mezőgazdaságban. A kormány ezt az utat választotta, erről beszélt Torgyán József miniszter úr napirend előtti felszólalásában, még ha ezt a világos tájékoztatást az ellenzék talán kicsit félreértette.
Jelen felszólalásomban szeretném felhívni a figyelmet egy olyan területre, amelyről Torgyán József miniszter úr egy vidéki fórumán beszélt, és ez a mezőgazdaságban fellelhető és megtermelhető, fenntartható energiaforrások kérdése. Erről kevés szó esik. A miniszter úr hivatkozott a fórumon a repceolaj üzemanyagként történő felhasználásáról, de bizonyára egyetért velem, hogy ez a kérdéskör sokkal szélesebb és nagyobb lehetőségeket rejt magában. Például a világ több országában készítenek gabonából etilalkoholt üzemanyag céljára. Tisztában vagyok azzal, hogy főleg pénzügyi megfontolásból sok gazdasági szakember nem ért egyet, hogy ezzel a kérdéssel egyáltalán foglalkozzunk, mondván, hogy az ásványolaj-eredetű üzemanyagok, így a benzin is, sokkal olcsóbb. Véleményem szerint a mezőgazdaságban kívánatos szerkezetváltozás, -változtatás nem merülhet ki az erdősítésben, a biogazdálkodás elterjesztésében és más hasonló okos ötletekben, a megoldás egyik szelete lehet az is, hogy hazánkban évente 1 millió tonna gabonából üzemanyagot állítsunk elő.
Az ily módon való búzaégetés már nem az élet elégetését, megsemmisítését jelentené, éppen ellenkezőleg: munkahelyet teremt, biztonságos piacbővülést és piacot jelent és adott esetben része lehet egy túltermelési válság bevezetésének. Arról ne is beszéljünk, hogy környezetvédelmi szempontból milyen előnyös lenne, ha a benzin 10 százalékát kiváltanánk etilalkohollal.
Amikor 1 millió tonna gabona ilyen célú felhasználásáról beszélek, nem a fantázia világában járok, hanem arra a szakmai munkára támaszkodom, amelyet a témában jártas szakemberek állítottak össze. A rendelkezésemre bocsátott tanulmány kitekint a világra, számba veszi a hazai termelési hagyományokat és a jelenlegi lehetőségeket.
Miniszter úrnak az említett, a sajtóban is megjelent megnyilatkozása reményt nyújt arra, hogy a kormány minden lehetséges eszközt felhasznál a mezőgazdaság stabilizálására, a termelés biztonságának növelésére. Ennek az eszköztárnak meggyőződésem szerint része kell hogy legyen az általam most felvetett lehetőség részletes vizsgálata (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) és megvalósítása.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
