DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ami végett tulajdonképpen szót kértem ezen a késő esti órán, annak az az alapvető indoka, hogy kezemben tartom a közraktározási törvényhez benyújtott módosító javaslatoknak a költségvetési és gazdasági bizottsági szavazati eredményeit.
(22.10)
Tulajdonképpen, tisztelt képviselőtársaim, lehangoló ez az eredmény. Lehangoló, mert amilyen módosító indítványok, tartalmilag alapos módosító indítványok beérkeztek az ellenzéki képviselőktől, kormánypárti képviselőktől, Gyimóthy Géza országgyűlési képviselő úrtól is, hát én úgy nézem, hogy az előterjesztő elveti, a bizottságok egyharmada se támogatja vagy nem támogatja. Tulajdonképpen én itt a hozzászólásomban a veszélyekre szeretném fölhívni a figyelmet, és vélelmezhetően itt az előterjesztőnek, már elnézést a kifejezésért, de nem eléggé alapos véleményalkotásáért szeretném kifejezni az aggodalmamat.
Tudom azt, hogy miután a költségvetési bizottságon, gazdasági bizottságon keresztülfutott ez a törvény, értelemszerűen a kormánypárti képviselők, mint a demokráciában ez szokott lenni, nem szavazták meg, miután az előterjesztő nem javasolta megszavazni, azért teszem ezt szóvá tulajdonképpen, mert veszélyeket látok a közraktározásban az elkövetkezendő években.
Tisztelt Képviselőtársaim! A közraktározás Magyarországon nem egy sikerágazat, nem egy sikertörténet. 1996-ban létrejött a közraktározási törvény, tulajdonképpen három közraktár tevékenykedik, magyar tulajdonú közraktár, állami tulajdonban működnek, folyamatos likviditási, reorganizációs problémákkal küszködnek, tavaly 6 milliárd forintos volt a közraktározási forgalom, és tisztelt képviselőtársaim, az úgynevezett bevétel 200 millió forint volt. Tehát alacsony a tevékenység által realizálható árbevétel, ami tehát a közraktár díjbevételét jelenti mint közraktározási díjbevétel. Ebből könnyű kiszámolni, hogy ennél még alacsonyabb a nyereségráta.
Szeretnék néhány gondolatra utalni. A módosító javaslatoknak egy része: a közraktár a nála elhelyezett árukért vagyoni felelősséggel tartozik. Az előterjesztő nem támogatja, tulajdonképpen egyik bizottság sem támogatja. Hát kérdezem akkor, a termelőknek a kínkeservvel megtermelt búzáját, kukoricáját beraktározzuk alacsony tőkefeltöltéssel, 500 millió forintos tőkével rendelkező közraktáraknál, amennyiben nincs garancia, nincs pótlólagos garanciabiztosítás, akkor ha zavarba kerül a közraktár gazdálkodási, pénzügyi szempontból, miből fogja visszafizetni ezt a vagyoni értéket. Ha természeti csapás következik be, miből fogja tudni rendezni a termelő felé a jogos követelést?
Ugyanakkor hadd utaljak arra, hogy a törvényjavaslat 2. §-ában a közbeszerzési törvény 2. § (5) bekezdéséhez mi Fenyvessy képviselőtársammal azt a módosító indítványt tettük, hogy a független belföldi szakértő helyett belföldi székhelyű bejegyzett könyvvizsgáló által megállapított vagy hitelesített személy minősíthessen. Hát tisztelt képviselőtársaim, természetesen az előterjesztő nem támogatta. Akkor megkérdezem ezekután: egy független, teszem azt, belföldi szakértő, aki lehet egy médiaszakértő is, ő akkor az apportálást e törvény alapján majd minősítheti? Tehát itt ellentmondást látok.
Én nem szeretném azt, hogy itt tulajdonképpen a német nyelvezetből átvett törvények vagy az Európai Unió nyelvéről, az angolról lefordított törvényszövegek automatikusan kerüljenek be a magyarországi törvénykezési gyakorlatba, és ha egy eltérő szó van a módosító indítványban, akkor azt tulajdonképpen az előterjesztő nem támogatja. Bár erre én kaphatnék egy olyan választ is, hogy hát a belföldi bejegyzett könyvvizsgáló! Tisztelt képviselőtársaim, itt semmiféle ördöngösség nem volt ebben a javaslatban, hiszen itt belföldön gyakorlattal, könyvvizsgálói gyakorlattal rendelkező személyekről, illetve könyvvizsgáló társaságokról van szó mindössze. Az, hogy ebből a külföldi könyvvizsgálókat kirekesztenénk, szó sincs erről, hiszen az összes, a Bix Bit cégek, a KPMG, a Deloitte & Touche, valamennyien magyarországi könyvvizsgáló cégekkel jelentkeznek. Tehát ezzel az, úgymond, alaposságra törekvéssel a prudence működést garantálandó, semmiféle pártpolitikai érdekek bennünket ebben nem motiváltak, mindössze a terménytárolásnak a biztonsági garanciáit szerettük volna szolgálni a módosító javaslatunkkal.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanakkor, ha már, mert itt minisztériumnál utána érdeklődtem, ez volt az oka, hogy úgy tűnt, hogy mi a külföldi könyvvizsgáló társaságokat ki akarjuk rekeszteni azáltal, hogy belföldiekre céloztunk, hadd utaljak akkor egy ellentmondásra, amit itt a pénzügyi kormányzat berkeiben vélek felfedezni. A tegnap délután tárgyalt társasági nyereségadó-törvényhez fűzött módosítás, amelyben az off-shore cégeknek a könyvvizsgálatát rendeli el a törvény, úgy fogalmaz, hogy "továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének belföldön bejegyzett könyvvizsgáló által tesz eleget". Tehát amennyiben ez a válasz, márpedig ez volt a válasz, hogy a külföldieket ki akarjuk rekeszteni - hát bent van a társasági nyereségadó-törvényben! Pont a pénzügyi kormányzat, az előterjesztő fogalmaz úgy, hogy belföldön bejegyzett könyvvizsgáló minősítse a Magyarországon működő off-shore, tehát adózási szempontból területen kívüli cégeket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy generális problémára szeretném felhívni a figyelmet. Arról van szó, hogy a törvényjavaslat 11. §-ában az eredeti törvény 10. § (1) bekezdés d) pontjához mi azt a módosítást javasoltuk, hogy a közraktárat, ha szabálytalanságot követ el, akkor a károkozás mértékéhez mérten szankcionálja a felügyelet. Én a költségvetési bizottságban, amikor ezt a módosító javaslatomat, a Fenyvessy dr. által benyújtott, Fenyvessy dr.-ral közösen benyújtott javaslatunkat tárgyalták, a Gazdasági Minisztérium részéről jelen lévő főosztályvezető vagy -helyettes hölgy azt a választ adta, hogy a felügyelet tulajdonképpen nem képes arra, miáltal nem bíróság - nem emlékszem pontosan, talán ez a kifejezés szerepelt -, hogy a károkozás mértékét megállapítsa.
Hát tisztelt képviselőtársaim, való igaz, hogy a közraktárak megfelelő ellenőrzése a mai napig sem megoldott, és pontosan itt egy felügyeleti hercehurca van, egy négyfős apparátus csak az adminisztratív teendőket képes ellátni a felügyeletnél, tényleges felügyeletre, ellenőrzésre nem képes, sőt még ezt a munkát is pályáztatással kiválasztott külső cégekkel végezteti el. Tehát ez egy hasonló szituáció, egy hipotézissel hadd éljek, mintha az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a rábízott ellenőrzési munkát az adózók irányába külső szakértőknek adná ki.
Tehát én itt, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr, ezeket a dolgokat azért vetettem föl, bár tisztában vagyok vele, hogy nyilván, amit az előterjesztő ott nem fogadott el, a bizottságok leszavaztak, azt hiszem, hogy a parlament is - feltöltődve a Fidesz-padso-rok - azt el fogja vetni, én azonban arra szeretném a figyelmet fölhívni, hogy ezen javaslatok leszavazása után a szaktárca ezen törvényt tartsa karban. Gondolja végig azokat az indítványokat, amelyeket mi most megtettünk, és önök pedig elvetettek. Azt hiszem, nem politikai siker lesz a részünkről, hogy néhány hónap múlva Gyimóthy országgyűlési képviselő úr vagy Keller képviselő úr, vagy a Fenyvessy dr.-ral közösen benyújtott módosító javaslatunkat esetlegesen kormányszinten ismételten előterjesztik. Én azt hiszem, hogy ezzel a lépéssel a közraktározásban érdekelt mezőgazdasági termelők és a közraktározásban érintett vállalkozások érdekeit szolgáljuk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a MIÉP padsoraiban.)
