DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A demokratikus választások egyik szépsége, hogy választás előtt, sőt a választás végső eredményének kihirdetéséig csupa-csupa győztes induló van. És így van ez jól, mert a választáson indulók végső eredményként, akár győznek, akár veszítenek, valamit mindig hozzátesznek a helyi közélethez, színesítik azt, gazdagítják, programokat készítenek, amelyek közül egyik-másik még használható is, és ez már siker, siker a közösségnek és az indulónak is.
A mi választási rendszerünkből következően az országgyűlési képviselő-választások után az önkormányzati választáson a kormányzó pártok nyilvánvalóan a helyzetüket kívánják szilárdítani, az ellenzéket pedig a reváns reménye fűti. Nem tudom, hogy sajnálatos vagy természetes, de a most lezárult önkormányzati választás fokozottan az előbbiek jegyében került lefolytatásra. Úgy tűnt, hogy az ellenzék még nem volt képes tudomásul venni a májusi választás eredményét, és ezen az önkormányzati választáson kívánt visszavágni. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nézetem szerint itt némi fogalmi zavar kell legyen, mert az egyik mérkőzést nagy pályán, a másikat kis pályán játsszák.
A koalíciós pártok természetesen tisztában voltak az önkormányzati választások fontosságával, súlyával, de azt nem tekintették semmiféle felesleges erőpróbának. A miniszterelnök úr az önkormányzati választásokat megelőzően egy számunkra teljesen evidens kijelentést tett, amikor arról beszélt, hogy az önkormányzatoknak és a kormánynak szükségképpen együtt kell működnie, és ennek az együttműködésnek harmonikusnak kell lennie. Azt már én tenném hozzá, hogy az önkormányzatok nem dolgozhatnak a kormány ellen, mert ez nem a kormány megbuktatásával, hanem káosz előidézésével járna, és ezt, úgy gondolom, senki nem kívánja.
Az MSZP a miniszterelnök úrnak erre a kijelentésére alapítottan - amelyet az előbb idéztem - kísérelte meg jórészt kampányát felépíteni, és újra meg újra azt hangoztatta, hogy az önkormányzatoknak a kormány ellensúlyaként kell működniük, hiszen az MSZP szerint a kormány az önkormányzatokat maga alá kívánná gyűrni. Az elért választási eredmények nézetem szerint azt igazolják, hogy a választók, az önkormányzatok, a nyugdíjasok alaptalan riogatásával ma már semmilyen különösebb eredményt nem lehet elérni.
A Független Kisgazdapárt állandó nézete szerint az önkormányzatok a helyi hatalom gyakorlása során a helyi problémák megoldására, a településeik erősítésére kell hogy erőfeszítéseket tegyenek. Nincs és nem is lehet ellentét az önkormányzatok érdeke és a kormányprogram között. Ennek az ellentétnek a szítása olyan lenne, mint Agrippa híres meséje, ahol is a gyomor úgy gondolta, hogy fel kellene már lázadni a fej ellen. A Független Kisgazdapárt mint a kormánykoalíció szerves része azért kíván munkálkodni, hogy az önkormányzati érdekek a kormányprogrammal összhangban érvényesüljenek, és a helyi hatalom a kormánnyal harmonikusan működjön együtt.
A Független Kisgazdapárt ért el kiemelkedő és természetesen kevésbé kiemelkedő eredményeket az önkormányzati választáson. Szabolcs-Szatmár megyében például két megyei képviselő helyett tíz megyei képviselőnk van, ugyanitt négy polgármester helyett több mint harminc polgármestert mondhatunk a magunkénak. (Taps az FKGP padsoraiból. - Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.) Az már más kérdés, és ennyiben önmagunkkal szemben is őszintének kell lenni, hogy a fővárosban jórészt eltaktikáztuk magunkat. (Horn Gábor közbeszól.) Végezetül: a mi nézetünk szerint ezt az önkormányzati választást elsősorban - és azt hiszem, legelsősorban - a választók és ezt követően mindjárt a kormánykoalíció együtt nyerték meg. (Taps az FKGP padsoraiból. - Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)
