CSURKA ISTVÁN
CSURKA ISTVÁN
CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Húsz német márka lefizetése ellenében egy jellegzetes magyar bűntény nyomára bukkantunk az elmúlt napokban. A bűnügyben valójában érintve van az egész magyar pénzügyi rendszer, több, egymást követő kormány, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet és természetesen a könyvvizsgálók elseje, a Deloitte & Touche, a Magyar Nemzeti Bank és természetesen sok-sok károsult magyar állampolgár, kormányhű polgár, önkormányzat és tönkrement vállalkozó.
(15.10)
A Globex Holdingról van szó. Ezt a céget '93. VII. 22-én alapították 3 milliárd 100 millió forint törzstőkével, 25 millió forint készpénzzel és 2 milliárd 850 millió forint apporttal. Hírlik, hogy az apportot az akkor már nehézségekkel küzdő Ybl Banktól, a tőke egy részét és esetleg az ötletet is az akkor még működő Leumi Hitelbanktól nyerték el. Erre utal az egyik céget jegyző személy, dr. Wellai Györgyi, aki akkoriban a Leumi vezérkarában is feltűnt. A céget jegyző pénzember Vajda László elnök-vezérigazgató volt. A könyvvizsgáló ki is lehetne más, mint a Postabank veszteségét bűnösen alábecslő Deloitte&Touche.
Most, amikor '98-ban a Globex összeomlása és fizetésképtelenné válása hirtelen kiderült és számos önkormányzat millióit - Sopronnak 3 milliárdját - vitte el, az a hír kezdett terjedni, hogy ez a kis magyar Globex csak része a nagy német anyavállalatnak, az igazi nagy német Globexnek. Arra is történt halvány utalás, hogy a pénz talán ott van. A valóság azonban egészen más. Német Globex nincs! Hanem van egy Münchenben bejegyzett cég, egy cím, egy firma a kapualjban, egy kis szobából álló iroda, egy telefon és egy fax, a Globex Holding Hrb. 115065 számon bejegyezve, amelynek három tulajdonosa van, ugyanaz a három budapesti illetőségű magyar ember, akik a hazai, a fizetésképtelen Globexet is jegyzik: Vajda János, dr. Wellai Györgyi és Mérő Krisztina, mindhárman budapesti lakosok. Vajda úrék a müncheni Globexet azonban csak 1996. december 12-én jegyezték be 1 millió német márka törzstőkével. Tevékenységi köreként többek között áttelepülő vállalkozások felkutatása, privatizációs tanácsadás, pénzügyi tervezés és kivitelezés lett feltüntetve.
Megállapítható, hogy a globexesek komolyan vették önmagukat, először is maguknak adtak áttelepülési tanácsot, és azt meg is fogadták. 1997. december 1-jén a három pesti magyar felemeli a cég alaptőkéjét 39 millió német márkával. Így összesen 40 millió márkájuk van ott kint, miközben Budapesten már fizetésképtelen a Globex, miközben a különböző bankfelügyeleti szerveknél gyűlnek a panaszok, sírnak a hitelezők meg a szállítók.
Ma pedig már ugyanolyan tömegjelenetek vannak a holding székháza előtt, mint a Postabank előtt annak idején. Nincs tehát német anya-Globex, csak kihelyezett 40 millió német márka van és három bujkáló alapító. Milyen bankrendszer az, amelyikben ezt meg lehet tenni? Milyen rendőrség az, amelyik még nem adott ki nemzetközi körözést az elkövetők ellen? Milyen nemzeti bank az, amelyik nem tud arról, hogy valakik kivisznek az országból 40 millió közpénzt? Ki falaz, kik falaznak a Globexnek?
A teljesen nyilvános adatokhoz 20 márka lefizetése ellenében jutottunk hozzá a müncheni cégbíróságon. Mikor lesz 20 márkája a kormánynak, a bankfelügyeletnek, s mikor fogják beszüntetni a sorozatos csaláson kapott könyvvizsgáló cég működését? S mikor fogják kártérítésre kényszeríteni azokat a pénzügyi vezetőket, akiknek a segítsége, szemet hunyása nélkül nem lett volna lehetséges kisíbolni ezeket a milliárdokat?
Köszönöm. (Taps a MIÉP, az MDF és a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)
