FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A T/207. számú, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat nem hoz alapvető változtatásokat, és nem tesz nagy kárt az 1996-ban megalkotott törvényben. Úgy tűnik, az előző parlament jó törvényt is alkotott.
A módosító javaslat a társasági adóról szóló törvény 4. §-ának 28/a. pontja helyébe újat kíván érvénybe léptetni. Megjegyzem, a korábbi meghatározás pontosabb, egyértelműbb volt, ámbár a társadalombiztosítási önkormányzatok likvidálásával, sajnos, okafogyottá vált. Így az országos érdekképviseleti szervezet meghatározása pontatlan; nem zárható ki, hogy olyan szervezet is jogot formál egyes törvények módosításával kapcsolatos érdekvédelmi funkciójának érvényesítéséhez, amely formailag működik legalább 10 megyében, ugyanakkor nem területi elvre épülő érdekvédelem nem rendelkezhet érdek-képviseleti joggal, még akkor sem, ha ez indokolt lenne. Egyáltalán: úgy vélem, ez a szabályozás úgy pontatlan, ahogy van, de nem is értem, hogy miért ebben a törvényben kell szabályozni.
Sokat mond számunkra, hogy a választási kampányban fennen hangoztatott monopolellenes kampányjelszavak valóra váltása helyett a módosító javaslat meghagyta a befektetési kedvezményeket. A hazai tőkeszegénységet figyelembe véve azt tudomásul vette, a ráció győzött, s megmaradtak a nagy befektetők kedvezményei.
Az államtitkár úr expozéjában utalt a termékazonosítás módosítására, nevezetesen az ITJ helyett a jövőben a vámtarifa alkalmazása kerül bevezetésre. No, ezzel kapcsolatosan van pár aggályom. Az újabb változás nem kevés zavart fog okozni, amíg az új rendszerben ismét magabiztosan mozognak majd az adóalanyok, különösebben a kisebbek. Jó néven vettük volna, ha a fordítókulcsok időben a társasági adóalanyok kezeihez jutottak volna. Ezzel kellő felkészülési időt biztosítottak volna, a vállalkozók átállása kevesebb zavart, kevesebb tévedés lehetőségét rejtette volna magában.
Ami azt illeti, hogy pontosabb lesz az ITJ-nél, ez ügyben engedjék meg, hogy kételyemet fejezzem ki. Hoztak már be az országba gyufát fatömegcikként, új-zélandi ömlesztett sajtot kutyaeledelként, mindezt a vámtarifa rendszerén belül. És hogyan fogják besorolni a jelenleg is gyártott Suzuki kistehergépkocsit, amely a forgalmi engedély szempontjából a közlekedési felügyelet szerint kistehergépkocsi, így a sebességkorlátozás, a parkoló, a kompátkelési díj, a biztosítási díj, a gépjárműadó tekintetében tehergépkocsi. Amikor a vállalkozó az áfát akarja visszaigényelni, akkor nagy rakterű személygépkocsivá válik. Ugyanakkor jelen esetben, e konkrét eset kapcsán a Statisztikai Hivatal elnökének a közleménye a mérvadó. Tehát éppen ezért kellene ezeket a pontosításokat mielőbb megtenni, hiszen a jelenlegi rendszer sem annyira változatlan, hogy abban mindenki számára egyértelmű dolgok lennének.
Ezeket a jelenlegi anomáliákat hogyan fogják majd átfordítani az új vámtarifarendszerre? Megértjük azt, hogy az EU-csatlakozás előkészítése során elkerülhetetlen a vámtarifarendszer alkalmazása. Ha már elkerülhetetlen az átállás, akkor arra kellő időt kellett volna hagyni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
