DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy adótörvény akkor felel meg az elvárásoknak, ha a költségvetési bevételek biztosításán túl a gazdaságpolitikai célokat, azaz a gazdaság elvárásait is kielégíti. Talán kevesen vizsgálnak egy ilyen jellegű adómódosítást, adótörvényt abból a szempontból, hogy milyen hozadékot jelent, jelent-e hozadékot egyáltalán a kis- és a középvállalkozások számára, azon vállalkozói réteg számára, amely meggyőződésünk szerint a vállalkozások területén a legdinamikusabb, ezek azok, amelyek a legjobban tudnak a kihívásokhoz igazodni, már abban az esetben, ha az igazodási feltételek a társadalomban rendelkezésre állnak. Hiszen azt hiszem, azt mindannyian tudjuk, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nagy szerepük volt a munkanélküliség terjedésének ellensúlyozása során, mert hiszen a közepes állami vállalatoknál leépített munkaerő lényegében ide áramlott a legnagyobb arányban.
A kis- és a közepes vállalkozók térnyerése, alkalmazottaik számának növekedése az utóbbi időben lelassult, amelynek meggyőződésem szerint a legfőbb oka, hogy a kisvállalkozások terhei mind a költségek, mind az adminisztráció tekintetében nagyobb mértékben emelkedtek, mint általában a gazdaság más területén.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a legsúlyosabb probléma a társadalombiztosítási szabályok változtatása terén mutatkozik. A kormány célul tűzte ki a terhek csökkenését, de én úgy gondolom, hogy ez csak jelzés értékű, hiszen a társadalombiztosítás terén még mindig igen magasak maradnak majd a közterhek.
A jogszabályok egyre gyakrabban történő változtatása a másik nehézség, amely a kis- és közepes vállalkozókat érinti, hiszen itt a törvényekben való jártasság vagy a törvényi feltételek teljesítése olyan szakmai tudást igényel, amelyekkel a legtöbb kis- és középvállalkozás nem rendelkezik. Így egy részük ebből fakadóan nem tud - még ha akar, sem tud - eleget tenni a jogszabályi kötelezettségeknek; vagy ha mégis eleget tesz, többszörösen hibázik, és az ügy elintézése átlagot meghaladó időt és többletköltséget igényel, végső esetben többletköltséget a részére szolgáltatásként a munkát elvégző könyvelő cég részére, vagy - úgy gondolom - bárki más számára, aki ebben a folyamatban az ő segítségére lehet, fizet ki.
A vállalkozások jövedelemteremtő, illetve eltartó képessége jobbára csak a vállalkozásban tevőlegesen résztvevők megélhetését tudja biztosítani. A támogatások csökkenése és a hitelhez jutás nehézsége miatt a fejlesztési célú felhalmozás, sajnos, kis volumenű, és ezen túlmenően még esetleges is.
Fontos a különböző törvények közötti összhang megteremtése, a fogalmak egységes használata, a jelenleg eltérő követelmények egységesítése. Ezért a törvényalkotásnál alapvetőnek tartjuk a költség-haszon elv érvényesítését, azaz annak a figyelembe vételét, hogy az állami bevételek, az adminisztráció milyen vállalkozói ráfordítással jár, és ez nemzetgazdasági szinten hoz-e eredményt, és egyáltalában ez az eredmény többleteredménynek minősíthető-e.
A kormány a jelenlegi foglalkoztatással összefüggő adminisztráció és adatszolgáltatás, -bevallás lényeges egyszerűsítését tervezi. Egy új, integrált nyilvántartási és beszámoltatási rend bevezetésétől azt reméljük, hogy a kis- és a középvállalkozások tovább erősödnek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A tapasztalatok szerint egy másik téma kapcsán az utóbbi időben számos külföldi befektető mutat érdeklődést olyan magyarországi társaság alapítása iránt, amely tevékenységét kizárólag külföldön végzi, és ezért kedvezményes adókulccsal állapíthatja meg adóját. E befektetői kör fontosnak tartja a célzott ország jogszabályainak maradéktalan betartását.
A magam részéről fontosnak tartom megemlíteni, hogy az ország különböző vállalkozási övezetei - jelenleg 8 ilyen térség van - fejlődésének előmozdítása érdekében a vállalkozások az ott újonnan üzembe helyezett épületek értékét tíz év alatt vonhatják le az adózás előtti eredményből. Ez a kis- és közepes vállalkozások érdekeit is szolgálja. A vállalkozások az adóalapnál ilyen mértékű adóalap-csökkentést jelenleg csak értékcsökkenési leírásként érvényesíthetnének, de egyértelmű az a tapasztalat, hogy a gyakorlatban ezzel nem tudnak élni, mert a törvényben előírt értékcsökkenési, leírási mértékek csak az egyik korlátot jelentik, és a konkrét esetben szigorúbb korlát a számviteli szabályok szerinti megállapított értékcsökkenési leírás, és erre, sajnos, sok esetben nincs lehetőség.
Néhány szót szeretnék szólni a társasági adó kis mértékű módosításáról is. Kisebb, de lényeges módosításnak számít, hogy bővül a közhasznúnak minősíthető szervezetek köre. Itt elsősorban a Magyar Olimpiai Bizottságnak a törvény erejénél fogva közhasznú szervezetként való minősítését tartom fontosnak, és a sportági szakszövetség kiemelkedően közhasznú szervezetté történő minősítésének az egyszerűsített formáját, miszerint az elkövetkezendő időszakban a bíróság helyett az Országos Testnevelési és Sporthivatal jogosult ezt igazolni. Ez egyszerűsíti az eljárást, azon túlmenően nem kell becsatolni hozzá a bírósági határozatot.
Egy másik egyszerűsítés, amely fontos lehet, és amelyet meg kell említenem a társasági adótörvény jelenlegi módosításától függetlenül is, a vállalkozók, úgy gondolom, már jövőre érzékelhetik ennek a remélhető intézkedések hatására bekövetkező helyzetbeli javulásukat, ugyanis a gazdaságfejlesztési célelőirányzat várhatóan az előző évihez képest mintegy 7 ezer millió forinttal bővül. A támogatás nagy segítséget fog nyújtani a kis- és középvállalkozások fejlesztésében, amelyek számára ezzel teremthető meg a nemzetközi versenyképesség, hiszen a nemzetközi versenyképesség kialakításához szerkezet- és árualap-bővítésre kaphatják ezeket a támogatásokat.
Szeretném jelezni, a Fidesz-frakció támogatja, hogy a kormány egyre nagyobb teret kíván nyújtani a gazdaság önszerveződésének. Ugyanis egyértelmű, hogy lehetőséget kell adni ahhoz, hogy a gazdasági élet szereplői a korábbinál nagyobb mértékben valósíthassák meg céljaikat és vágyaikat.
(17.40)
Meggyőződésem, hogy a polgári koalíció kormánya a munkahelyteremtés területén elkötelezett olyan feltételek létrehozásában, amelyek biztosításával valóban fenntarthatóvá válik a gazdasági növekedés, és ennek következtében az életminőség is érzékelhetően javul. A foglalkoztatottak számának növelése és a munkáltatók ösztönzése a világon mindenütt kiemelt fontosságú, hiszen arra van szükség, hogy jelentősen csökkenjen azon polgárok száma, akik munkalehetőség hiányában kénytelenek élni, és felelősséggel állítható, hogy ez, függetlenül attól, melyik régióról van szó, akár Budapest, akár az ország másik régiója esetében, függetlenül az ottani munkaerő-nyilvántartási tapasztalatoktól és adatoktól, ez az egyik legnagyobb és legjelentősebb dolog. Ha ugyanis a jelenlegi több mint 700 ezer, majdnem 800 ezer működőképes vállalkozás harmada - nem több, csak a harmada - meg tud erősödni annyira, hogy legalább 1 fővel bővítse alkalmazottainak, az általa foglalkoztatott dolgozóinak a számát, máris 150-200 ezer új álláshellyel számolhatunk. Ez lenne az igazi áttörés a jelenlegi helyzetben.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hasonló hatás érhető el olyan hatékony munkahelyteremtő ágazatok támogatásával is, mint amilyen a turizmus, és engedjék meg, hogy néhány gondolatot ezzel kapcsolatban is fölvessek. Jövőre a turisztikai célelőirányzat növekvő saját bevétel és támogatás mellett láthatja el feladatait. A várhatóan fél milliárd forinttal bővülő célelőirányzat lehetővé teszi a magyar idegenforgalom fogadóképességének fejlesztését, amely közvetve, közvetlenül munkahelyeket teremt hazánkban, illetve hozzájárul a devizabevételek növekedéséhez, így a költségvetés stabilitásának a fenntartásához.
Tisztelt Képviselőtársaim! Talán már közhelynek minősül, hogy a kis- és középvállalkozások teremtik meg a polgárok legnagyobb részének munkalehetőségét, és ennek megfelelően a jövedelmüket is. 1998-ban tovább fog javulni a vállalkozások helyzete. A tervek szerint nő a részesedésük az összes rendelkezésre álló jövedelemből, és amennyiben ez a 2 százalékos részesedésnövekedés bekövetkezik, akkor dinamikusabbá válik gazdálkodásuk. A célelőirányzat 20 százalék, ez azt jelenti, hogy ennek megfelelően erősödik a pénzpiac, így gyarapodik a rendelkezésre álló hitelállomány is. Ha gyarapszik a rendelkezésre álló hitelállomány, abból pedig az következik, hogy ezen a téren kínálati piac áll be, vagyis könnyebb lesz hitelekhez jutni, ami további fejlődést fog eredményezni. Így emelkedni fog a kis- és középvállalkozásokban dolgozók és a tulajdonosok jövedelme is.
A tervezett adó- és járulékfizetési változtatások és a vállalkozások lehetőségeinek javítása, úgy gondolom, valamennyiünknek érdeke, valamennyiünk, az egész ország érdekeit szolgálja. A vállalkozások megfelelő száma és helyzete nem minden vidéken, nem minden régióban és nem minden helységben alakult egyformán. A fokozott támogatást igénylő térségek fejlesztése érdekében az eddigi adókedvezményeken, a területfejlesztési támogatásokon és az iparipark-programok támogatásán túl olyan regionális fejlesztési és munkaszervezet-fejlesztési tanácsadó szolgálatot és intézményhálózatot kell teremteni, amely valóban a munkahelyteremtést fogja szolgálni, amely azt fogja biztosítani, hogy a területi egyenlőtlenségek mérséklődjenek, a kormány és az önkormányzatok pénzügyi stabilizációs feltételei, a gazdasági háttér stabilitása pedig egyre meghatározóbb legyen.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP padsoraiban.)
