FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A 69. számú módosító javaslattal kapcsolatosan szeretném kifejteni a véleményemet, ugyanis a költségvetési bizottság támogatta ezt a javaslatot, míg - teljes megrökönyödésemre - más bizottságban nem kapott megfelelő támogatást.
Tisztelt Ház! Miről van szó? "A magánszemély termőföld bérbeadásából származó bevételének (ideértve a földjáradékot - itt kiegészítettem: valamint a vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevételt is) és más ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20 százalék." Tehát a módosító javaslatom arra vonatkozik, hogy a vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevételre is ezt a klauzulát alkalmazzák.
Azért került elutasításra ez a módosító javaslat, mert a vadászati törvény 5. §-ában foglaltaknak tudta be a jelen lévő kormányzati képviselő, azaz a Pénzügyminisztérium illetékese. Ez viszont hamis állítás, mert az a szakasz ezt pontosan nem határozza meg, és nincsen benne meghatározva úgy, mint ahogy egy ilyen jogszabálytól elvárható lenne. Szó szerint idézem a vadászati törvényt, illetve a '96. évi LV. törvény 5. §-át: "A vadászati jogok gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat az erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, a vízgazdálkodásra, az állatvédelemre, az állategészségügyre, az állattenyésztésre, a termőföld-hasznosításra, valamint a növényvédelemre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni." Ha itt lenne, hogy "és az adójogszabályokra vonatkozóan", akkor nem valami meggyőző módon, mert nem itt a helye, hanem az adójogszabályokban... - de itt erről nem esik szó.
Nem alaptalan a felvetésem, hogy erre feltétlenül szükség van, ugyanis tavaly megjelent; e csekélyke jövedelmek nagyságával nem volt éppen tisztában az az APEH-főosztályvezető, aki egy állásfoglalásban nem átalkodott közzétenni, hogy a vadászati jog bérbeadásából származó jövedelem összevont adóként kezelendő, tehát úgy, mint nagy értékű ingatlanok bérbeadása. Ugyebár a kettőből származó jövedelemkülönbséget nem kell ecsetelnem. De ez arra kényszerítette volna e nagyon-nagyon szerényke bevétel, mondjuk, jövedelem birtokosait, hogy pusztán ezért a pár száz forintért összevonandó jövedelemadó-alanyokká válva valamennyien külön jövedelemadó-bevallást tegyenek.
Míg ha az általam javasolt 20 százalékos adónem vonatkozik rá, illetve az erre a szabályra vonatkozó kedvezményekkel együtt, akkor e jövedelem tulajdonosainak nem kell tenniük semmit, hiszen a kifizető ezt a 20 százalékot levonja, mi több, nem közömbös az önkormányzatok részéről sem, mert ebben az esetben az így keletkezett adóbevétel az önkormányzatok bevétele. Ezért sem értem, hogy az önkormányzati bizottság miért nem fogadta, támogatta az erre vonatkozó javaslatomat, mert ugyebár erről az oldalról az így keletkezett bevétel alapvetően az önkormányzatokat érintette volna.
Tisztelt Ház! Kérem a képviselőtársaimat - a pontosítás után egyértelművé vált, hogy a '96. évi LV. törvény 5. §-a nem írja elő olyan egyértelműen e jövedelem adóalapi hovatartozását. Szeretnék utalni arra, hogy a személyi jövedelemadó törvény módosítása kapcsán a tegnap késő estébe nyúló bizottsági ülésen a kormánypártok bizony áterőltettek olyan módosító javaslatot is, amely fogalom ma még ismeretlen - de hogy legyen helye a pontosítás végett. Tehát ez nem ismeretlen. Ha annak helye van, és pontos és fontos, hogy a törvény szó szerint helyre tegye e különféle bevételek helyét adózási szempontból, akkor ebben az esetben is kérem, hogy ezt tegyék meg. Ugyanis a tavaly ősszel kiadott APEH-állásfoglalás márciusban végül is az Adó- és Pénzügyi Közlönyben megjelent, helyre tették, de ezt ma törvény egyértelműen nem szabályozza, márpedig ezt feltétlenül szükségesnek tartom. Ezért kérem megértő támogatásukat.
Köszönöm eddigi figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
