DR. KÓRÓDI MÁRIA

Teljes szövegű keresés

DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Két módosító javaslatot szeretnék én is a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ajánlani. Mielőtt erre sort kerítenék, magam is szeretnék néhány megjegyzést fűzni az itt hosszasan zajló vitához, amelyik arról a kérdésről folyt, hogy az alkalmazotti adókedvezmény megszüntetése helyes vagy nem helyes, milyen célt szolgál vagy nem szolgál.
Én azt gondolom, hogy mindenképpen ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy mint általában az adótörvények, a személyi jövedelemadó törvény maga is nemcsak arról szól, hogy az állam hogyan biztosíthatja legjobban a maga javára azokat a bevételeket, amire természetesen a kiadások fedezésekor szükség van, hanem egyidejűleg társadalompolitikáról szól és bizony gazdaságpolitikáról is, akár akarom, akár nem. Ha olyan intézkedéseket vezetünk be, ha olyan kedvezményeket szüntetünk meg, vagy olyan mentességeket törlünk el, vagy olyan mentességeket adunk... - tehát ezeknek a mentességeknek, kedvezményeknek a köre igenis gazdaságpolitikai, a gazdaságpolitikára is befolyással lehetne. Hiszen meg kell nézni például azt, hogy mindazok az alkalmazottak, akik ma benne vannak egy állítólagos vállalkozásban, akár egyéni vállalkozásban, akár valamilyen társasági formában, gyakran miért is nem maradtak a személyi jövedelemadó keretei között. Azért, mert a különböző egyéb adózási formákat választva lényegesen kisebb adóteher sújtja őket, mintha a személyi jövedelemadó keretei között maradnak.
Ebből persze az következik, hogy mindazok a számítások, és mindazok a valóban a társadalmi és gazdasági valóságot tükröző aktusok nem úgy mennek végbe ezen kényszerek hatására, mint ahogy egyébként végbe mehetnének, hogyha egy normális, kiszámítható, stabil, átlátható, az érdekeknek és a szükségleteknek megfelelő - természetesen a maga szintjén megfelelő - adórendszert lehetne bevezetni. Itt kell figyelembe venni az alkalmazottnak azt a fajta adókedvezményét, ami őt ott tartja inkább az alkalmazottak között, ha figyelembe vesszük, hogy igenis lehetnek olyan költségei, amit érdemes ebbe a körbe beszámolni, és nem azon kell vitatkozni, hogy most akkor mi a különbség a bevétel és a jövedelem között. Erről mi itt elvitatkozgathatunk, de annak, aki majd meghatározza magának, hogy milyen módon is próbál vagy nem próbál adót fizetni, úgyis az a fontos, hogy ő a maga helyzetét hogyan tudja a lehető legkedvezőbben befolyásolni.
A két módosító javaslat, amelyet tisztelettel szeretnék az önök figyelmébe ajánlani, hasonló kérdésről szól. Azt szeretnénk, ha a polgárok, az emberek, az adót fizetők számára kiszámíthatóbbá, áttekinthetőbbé válna, hogy milyen adóterhekkel sújtjuk őket. Az a módosító javaslat, amit Hack Péter, Mécs Imre és én adtunk be a helyi adókkal kapcsolatosan, tehát hogy a helyi adók a személyi jövedelemadóból leírhatóak legyenek, azt a célt szolgálja, hogy az emberek, akiknek az önkormányzatok rendeletei alapján helyi adót kell fizetniük, le tudják írni ezeket az adókat a személyi jövedelemadóból. Ezzel valójában kiszámíthatóbbá válhat számukra, hogy milyen adóterhekkel sújtjuk őket.
Én azt gondolom, hogy érdemes ezt a lépést azért is bevezetni, amiért az adóreform során el kell jutnunk ahhoz a gondolkodáshoz is, ahol megváltoztatjuk a központi és a helyi adók elosztását, a helyi önkormányzatok finanszírozásának a módját is, hiszen az nyilvánvaló, és nagyon jól tudjuk valamennyien, hogy az emberek a helyi célokra sokkal előbb, sokkal erőteljesebben és inkább hajlandók kifizetni az adóforintjaikat, azokra, amiknek a közvetlen megvalósulását inkább érzékelik. Ezeket az adókötelezettségeiket sokkal... - persze nem jó szó az adófizetésre, hogy szívesebben, de mégiscsak szívesebben teljesítik, hiszen a közvetlen életfeltételeikben előbb viszontlátják mindannak az eredményét, amit az adóforintjaikból visszakaphatnak.
Azt is tudjuk, hogy amikor az emberek helyben bármilyen befizetést tesznek, és ebből a befizetésből valami készül, akkor ott sokkal inkább megnő az emberek aktivitása, megnő a kreativitásuk és egy-egy ott helyben felhasznált adóforintból bizony annak a többszöröse kerül az emberek érdekében felhasználásra. Ezért szeretnénk, ha elfogadnák ezt a módosító javaslatunkat. Szeretném jelezni, hogy ez a módosító javaslatunk, ahogy eredeti formájában benyújtottuk, valójában a személyi jövedelemadó szerkezetébe jobban illett volna, csak elkövettük azt a hibát, hogy egy olyan szakaszhoz nyújtottuk be, amely szakasz nem volt megnyitva a mostani módosítások által, és így a költségvetési, a gazdasági és egyéb bizottságok házszabályi okokból nem tárgyalta a javaslatunkat. Ezt a hibát korrigáltuk. A törvény szerkezete szempontjából egy kicsit sántít, de a Házszabály szempontjából viszont a javaslatunk elfogadható, hiszen az adóalap adóját csökkentő tényezők között vehető figyelembe, és így egészítettük ki a személyi jövedelemadót módosító javaslatunkat.
A másik módosító javaslatunk a biztonsági berendezésekre vonatkozó adókedvezmény, ahol szintén azt javasolnánk, hogy az összevont adóalap adóját csökkentsék azok a költségek, amelyeket az ingatlan, illetve az ingóság védelmét szolgáló berendezésekre fordít az adóalany.
Mind a két esetben, tehát a helyi adó esetében és a vagyonbiztonság esetében is tudnunk kell azt, és figyelembe kell vennünk, hogy amikor a helyi adót fizeti be a település lakossága, már adózott pénzéből teszi - akkor olyan pénzeket adóztatunk meg ismételten.
(20.20)
Ugyanúgy, aki csak személyi jövedelemadóval rendelkezik, ha ilyen védelmi eszközt vesz magának, azt a már adózott jövedelme terhére veheti. Mindezek nem így vannak akkor, ha valaki a társasági adó hatálya alá tartozik, mert akkor ezeket a kiadásokat költségként elszámolhatja. Ez megint egyfajta olyan különbséget okoz a személyi jövedelemadó hatálya alá és a társasági jövedelem hatálya alá tartozók között, amely valójában nem indokolt mozgásokat jelent a különböző formák választása között. Ezért tisztelettel kérjük és javasoljuk, hogy fogadják el, és támogassák a módosító indítványainkat, azt a két módosító indítványt, mely szerint úgy a helyi adó, mint a biztonsági eszközökre fordított összegek a személyi jövedelemadó összevont adóalapját csökkenthessék a következő időszakban.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem