KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Miközben a Felső-Tiszán megfeszített küzdelem folyt a minden eddiginél nagyobb árvíz ellen, az ország nyugati részén, a Kerka völgyében is évtizedek óta nem látott nagyságú árvíz vonult le. A Kerka-völgyi árvizek jellegzetessége, hogy az árhullám az esőt követően azonnal kialakul, és nagyon gyorsan, a völgyek elöntésével vonul le. A Kerka-patak árvizét a szomszédos Szlovéniában lehullott igen nagy mennyiségű csapadék okozta, amint erről az információk a magyar vízügyi szervezetekhez megérkeztek, az érintett önkormányzatokat azonnal riasztották, és a Zala megyei védelmi bizottság megtette az ilyenkor szükséges intézkedéseket. A vízügyi szolgálat a gyors riasztáson túl műszaki irányítást és védekezési anyagokat biztosított az önkormányzatoknak, a Zala alsó részén pedig a töltés magasságát meghaladó árvíz ellen sikeresen védekezett.
Sajnos az adottságok miatt hatékony védekezési lehetőség csak ott volt, ahol az önkormányzati védőtöltések kiépültek. Ezek közül is volt olyan, például Zalabaksa, ahol egyértelművé vált, hogy a meglévő töltés nem nyújt kellő biztonságot. A legnagyobb árvízkárok azokon a településeken keletkeztek, ahol semmilyen árvízvédelmi mű nincs, mint Csesztreg, Nemesnép, Zalaszombatfa. A vízgazdálkodási, valamint az önkormányzati törvény szerint a településeken a patakok árvizei elleni védelem - tehát a védelmi művek megépítése -, továbbá az árvizek kártétele elleni közvetlen védekezés önkormányzati feladat.
Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy ezzel a feladattal a települések zöme, főleg a kistelepülések saját erőből nem tudnak megbirkózni. Nyilvánvaló az is, hogy egy-egy olyan nagy patak mentén, amilyen a Kerka, a települési önkormányzat önmaga eredményesen nem sokat tehet. Ezért a védelmi művek megépítését, magát a védekezést is összehangoltan kell végrehajtani. Ilyen célokra az állami források felhasználása és elosztása a megyei területfejlesztési tanácsok hatáskörébe tartozik. Egyrészt lehetőség van a károk azonnali enyhítésére az úgynevezett vis maior keretből, másrészt a nagyobb munkákhoz pedig úgynevezett céljellegű decentralizált támogatásra. Azt, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a megyei területfejlesztési tanács miképpen használja fel és melyeknek ad prioritást, otthon döntik el. Az érintett önkormányzatok a vízkár-elhárítási feladatokat mindeddig általában nem tekintették sürgősen elvégzendő fontos feladatnak.
Úgy tűnik, hogy csapadékos éveknek nézünk elébe. Ezért a kérdés újragondolását minden szinten indokoltnak tartom, annál is inkább, mert a szükséges munkálatok nem végezhetők el egyik napról a másikra.
A probléma megoldásában mindezeken felül vannak állami feladatok is. A Kerka Szlovéniából érkezik hozzánk, ezért eredményesen csak a szomszédos országokkal együttműködve tudunk beavatkozni. Napirenden van szlovén területen egy árvíztározó megépítésének vizsgálata; a munkálatokat közös érdekeltség alapján kell elvégezni, melyekhez a szükséges forrásokat mindkét országban meg kell teremtenünk.
A mostani rendkívüli árvíz miatt - ahogy arról a képviselő úr is értesült - megindult egy előkészítő munka. Terveink szerint a jövő évtől a hazai árvízvédelmi rendszer átfogó fejlesztésére négy év alatt 20 milliárd forintot kívánunk fordítani. Amennyiben a kormány a szükséges összeget elő tudja teremteni, akkor természetesen arányosan a zalai árvízvédelmi rendszer fejlesztésére is gondolunk.
Kérem a képviselő urat, hogy fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)
