JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Két rövid megjegyzésem lenne, az egyik az államtitkár úrnak.
Én a magam részéről nagyra értékelem, hogy tanulmányozta a benyújtott módosító indítványokat, inkább csak az éjjel aludni nem tudó rádióhallgatók kedvéért szeretném pontosítani ezt az ügyet. Minden ellenzéki képviselő elég nagyszámú módosító indítványt szokott benyújtani olyan javaslathoz, aminek nem lehet látni pontosan, hogy hol lesz majd a kompromisszumban közösen kialkudható része. Ezért arra szeretném fölhívni az államtitkár úr figyelmét, hogy nem lenne nagy baj, ha folyton nem hozná föl ezeket, hiszen nem mindegyiket olyan szándékkal nyújtottuk be, hogy biztosak voltunk benne, hogy az önök kormánya fogja majd ezt támogatni, hanem egyszerűen kompromisszumkeresés volt a célja. Hát úgy gondolom, ez hozzátartozik a korrektséghez, egy ilyen vitához.
Herényi Károly kétperceséhez annyit szeretnék csak hozzáfűzni, hogy úgy gondolom, ezek a statisztikák, amiket ő itt elmondott, körülbelül azzal a helyzettel állnak arányban, hogy miközben arról vitatkozunk, hogy hány gyerek halt meg, noha például a statisztikák nem különítik el a bódító hatású készítményekkel elkövetett szándékos öngyilkosságokat a drog által okozott, ha úgy tetszik, egyfajta öngyilkosságtól, tehát nem lehet azt mondani, hogy pontos statisztikák állnak a rendelkezésünkre, miközben arról van szó, hogy a dolog látenciája tíz- és százszoros valahol, miközben arról van szó, hogy azon van szakmai vita, hogy 300 ezer drogfogyasztó van-e vagy félmillió drogfogyasztó van, közben meg az a helyzet, hogy a rehabilitációs otthonok férőhelye mindösszesen 127 ebben az országban.
(23.10)
Tehát amikor ezekről a dolgokról beszélgetünk, észre kellett volna vennie: Fodor Gábor éppen arról beszélt, hogy hogyan nem fog az államnak 50 millió forintjába kerülni egy drogbeteg, hogyan lehet ezt olcsóbban megúszni, és hogyan lehet ezektől a jelenségektől olyan módon tehermentesíteni - ha úgy tetszik, anyagilag is - az államot, hogy ne az legyen a következménye, hogy úgymond, a jobb kéz, a segítő jobb helyett valahol egyfajta sajátos vasöklöt nyújtunk nekik, és a börtön mélységét (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) kínáljuk alternatívaként.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
