MAYER BERTALAN
MAYER BERTALAN
MAYER BERTALAN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ország költségvetését tárgyalja és vitatja ma itt a Ház. Sok mindenről lehetne és kellene szólni, sok gondolat, mondanivaló kavarog ilyenkor bennünk, elég nehéz sorrendet felállítani. Sokat gondolkodtam azon, hogy miről is szóljak itt ma a frakcióm, a Magyar Szocialista Párt, és pártom, az Agrárszövetség-Nemzeti Agrárpárt megbízásából. Szóljak tán arról, hogy ez a költségvetés nem az ország, de nem is a kormány, hanem a Fidesz költségvetése? Hogy a központi költségvetési szféra kiadásnövekedése megközelíti a 25 százalékot, miközben az önkormányzatok támogatásának növekedése nem éri el az infláció mértékét sem? Nem, erről nem beszélek.
Akkor talán arról, hogy a közszféra bértáblájának befagyasztása milyen súlyos belső feszültségeket hoz majd létre? Hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők keresetnövekedésének fedezetére kizárólag a 3 százalékos létszámleépítés és a kigazdálkodás áll rendelkezésre? Hogy a kormány arra törekszik, hogy a felelősséget áthárítsa az intézményfenntartókra? Nem, erről sem kívánok szólni.
Akkor esetleg arról, hogy a kormány beavatkozása a kormányon kívüli hatalmi ágak költségvetésébe milyen súlyosan veszélyezteti a bíróságok és az ügyészségek függetlenségét? Talán arról, hogy az adórendszer-átalakítás, de még a tb-járulékcsökkentés választott módszere is mennyire sújtja az alacsony kereseti színvonalú ágazatokat, a kisvállalkozásokban foglalkoztatottakat? Hogy a nyugdíjak tervezett 14 százalékos átlagos emelése 6 százalékponttal marad el a törvény szerint járó mértéktől? Esetleg arról, hogy mennyire éleződnek a szociális feszültségek? Hogy a családi pótlék emelésének elmaradása, az iskoláztatási támogatás intézményének bevezetése, a bérjövedelem után járó adókedvezmény csökkentése éppen a leginkább rászorulók jövedelmi helyzetét rontja, miközben ezeket a támogatásokat széles körben kiterjesztve juttatja előnybe a magas jövedelműeket? Nem, nem szólok erről sem.
Egyrészt azért, mert "Az új évezred küszöbén" címet viselő kormányprogram családpolitika-fejezete egyértelműen megfogalmazta: "Az állam nem kizárólag a legrászorultabb, támogatásokra, segélyekre szoruló legszegényebbek iránt tartozik a felelősség vállalásával." A kormány az önerejüket is használva változtatni akaró polgárokat tekinti célcsoportnak. A szociális metszés jó volt, célba talált.
Másrészt azért nem kívánok szólni mindezekről, mert az idő fogy, miközben a magyar vidéken az agrárium válsága, létért való küzdelme folyik tovább.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hiszem, hogy ebben a Házban senkit nem kell meggyőznöm arról, hogy a magyar vidék, az agrárium, benne a kistermelő, az őstermelő, a társas vállalkozó, a szövetkezetek, vagyis majd' minden szereplője egy régen megkezdődött, elhúzódó és napjainkra kicsúcsosodott válságos időszakát éli át, sok helyen vívja élethalálharcát, és az idő múlásával egyre kisebb eséllyel.
Joggal várhattuk el, hogy a válságot kezelni próbáló, az abból való kilábalást elősegítő költségvetést terjeszt elő a kormány. Ehhez persze szükség lett volna az októberre beígért, de napjainkig el nem készült, illetve általunk nem látott agrárstratégiai elképzelésekre is. Talán ennek a hiánynak is köszönhetően ez a költségvetés nem a felzárkózást és a fejlesztést, hanem a válságról válságra való bukdácsolást szolgálja. Ez a költségvetés az agrárválságban való bennragadás stratégiája. Ez a költségvetés többek között az agrár- és a vidékfejlesztés vonatkozásában célt tévesztett. A versenyképesség, az EU országainak mezőgazdálkodásával szembeni versenyképesség támogatása és elősegítése helyett újra szembeállítja a mezőgazdaság és az agrárium szereplőit.
Miközben a Magyar Szocialista Párt és az Agrárszövetség is üdvözli és támogatja a kistermelők növekvő támogatását, súlyos, később helyrehozhatatlan hibának tartjuk a versenyképes gazdálkodók, társas vállalkozások, szövetkezetek hátrányos megkülönböztetését. Ez azon kívül, hogy hátrányos és káros az egész magyar agráriumnak, nehezen értelmezhető és kezelhető a költségvetés és a társadalombiztosítás bevételi oldaláról is. Súlyos következményei lehetnek a későbbiek során a fejlesztési források tudatos beszűkítésének, amely gátjává válik a szerkezetátalakítás-, átalakulás folyamatának.
Tarthatatlan, hogy négyévenként ideológiai és politikai okokból rendszeresen orrba verik a mezőgazdaság szereplőit. Először integrátori támogatással, nyugati mintájú kistermelői farmokkal, illetőleg azok bevonásával képzelik el a jövőt, majd jön az új, és a kistermelői, alulról integrálódó, szövetkezeti nonprofit szerveződést látják üdvözítőnek, és az érkező új szinte küldetésének tekinti, hogy eltüntesse, megsemmisítse a másikat. Még csak gondolatban sem jön elő, hogy elférhetnének egymás mellett is. Kimarad az integráció támogatása, mert ma ez nem üdvözítő, pedig tudnunk kellene, hogy e nélkül sem a magángazdák, sem a társas vállalkozók, sem mások nem lehetnek versenyképesek. Enélkül mindnyájan csak vesztesek lesznek, ezáltal pedig a magyar vidék és az agrárium kiürül. De emellett az előterjesztés még megszünteti az agrárfoglalkoztatást segítő, a környezetkímélő vetésszerkezet kialakításának, a földhasznosítás elősegítésének, a földbérleti díj, a mezőgazdasági biztosítások, a termelői közösségek, a mezőőri szolgálat, a mezőgazdasági összekötő utak támogatását is, természetesen a mezőgazdasági termelés szereplőinek érdekében.
A garantált ár megszüntetése, az irányár bevezetése egyértelműen azt bizonyítja, hogy a kormány olyan agrárstratégiát támogat, amely az összes termelési kockázatot és a piaci bizonytalanságot a mezőgazdasági termelőre hárítja - természetesen a termelő érdekében -, miközben pont ezen kockázati tényezők átvállalásával, illetve biztonságossá tételével azon kellene munkálkodni, hogyan tudjuk a vidék eltartó képességét legalább szinten tartani. Tudomásul kellene végre venni, hogy olyan agrárvállalkozókat, -vállalkozásokat kell kiemelten támogatni, akik egyszerre termelnek, környezetet gondoznak és szolgáltatnak is.
Tisztelt Ház! Ez a költségvetés ellentmondásoktól sem mentes, mert miközben a kormány óriási EU-kompatibilitást hirdetve váratlanul meghirdeti a polgárcentrikus, szociális problémákat növelő programját, az EU éppen most hirdeti meg a humáncentrikusan szociális és kulturális programját - lásd Németország, Franciaország, Anglia.
(9.40)
Nyugat-Európa most hirdeti meg a multinacionális mezőgazdasági programját, mi most hirdetjük meg az 50 vagy az utóbbi napokban már csak 30 hektáros farmprogramot, amelybe a magyar agrárterületről pár tízezer fér csak, óriási kérdőjellé rajzolva, hogy mi lesz az 1 millió 900 ezer másik földtulajdonossal, illetve termelővel.
Ez a költségvetés semmiféle világos utat nem mutat, és igazán tenyérjósnak kell lennie annak, aki ebből kiolvassa a kisgazdák által olyan világosan meghirdetett 30 hektáros családi farm kialakításának programját, hiszen ebből ki kellene rajzolódnia annak is, hogy mi lesz az 1-5 hektáron gazdálkodó családi vállalkozókkal. Ebből is világosan látszik, hogy a két koalíciós partner bár jelenleg igyekszik és akar, hosszú távon nem tudja követni egymást. A kisgazdáknak előbb-utóbb választaniuk kell: vagy a polgárság és vele a beígért királyság, vagy a törpe- és kisbirtokosság - a kettő együtt nem megy.
Azt már csak mellékesen mondom, hogy a vidékfejlesztés hiányzó stratégiája két hatást biztosan eredményez: az egyik, hogy növekszik a területfejlesztéssel kapcsolatos káosz, a másik, hogy áttekinthetetlenül csúszkálnak szét irdatlan nagy összegek.
Tisztelt Ház! Képviselőtársak! A Magyar Szocialista Párt frakciója és az Agrárszövetség egybehangzó véleménye szerint ez a költségvetés hetykén összeállított és felelőtlenül nagyképű. Ez a költségvetés szelektív, mégpedig polgárszelektív. E költségvetés segítségével klientúrát épít ki a hatalom, egyik oldalon összetöri a múltat megjelenítő nagybirtokrendszert, a másik oldalon cserbenhagyja a kárpótlással létrehozott törpebirtokosokat, harminc helyett egyet akar, a többit pedig ellehetetleníti. Ez azonban nem jelent többet, mint kisgazda klientúra kiépítését egy ciklus alatt, mint ahogy a Fidesz vezette kormány is egynéhány ezer fős vállalkozó polgár, uralkodó réteg, klientúra érdekében cserbenhagyja az egyre nagyobb számú lecsúszó rétegeket, magára hagyja az értelmiség leszakadó részét; miközben maga a hatalom, a közbiztonság és az adóbehajtás érdekében egyre inkább koncentrálódó és nagyobb hatalmat kapó kényszerítő szervek - mint a rendőrség és az APEH - erősítésével egy machiavellista hatalom alakul ki, amelyben jól megfér egymással a zöldutas kommunista az új elittel. Vagyis itt nem osztály- és réteg-, hanem klientúrán alapuló hatalom épül ki, amelybe az kerül be, aki ezt feltétel nélkül és a Magyarország miniszterelnökénél látott és tapasztalt eréllyel és elszántsággal szolgálni hajlandó.
Mindezekre tekintettel a költségvetés elfogadását nem támogatom. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
