ISTVÁN JÓZSEF
ISTVÁN JÓZSEF
ISTVÁN JÓZSEF (FKGP): Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen a szót. Kedves Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A mai költségvetési vitában én az egyházak támogatásáról szeretnék szólni itt, képviselőtársaim előtt. Azzal szeretném kezdeni, hogy a költségvetési vita kezdetén Járai Zsigmond pénzügyminiszter úr a szóban is előterjesztett expozéjában négy fontos célkitűzést határozott meg. A négy fontos célkitűzésből én az első kettővel nem kívánok foglalkozni, csak a harmadikkal, illetve a negyedikkel.
A harmadik az volt, hogy a költségvetés a korábbiaknál áttekinthetőbb és világosabb - ezt nagy örömmel tapasztaltam. Az egyházak támogatásáról a T/325. számú, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényjavaslatban két minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Oktatási Minisztérium költségvetésében van szó.
A második nagyon fontos dolog, amit a miniszter úr súlypontként meg kívánt jegyezni és hangsúlyozni, hogy egyértelmű súlypontokat kívánnak képezni elsősorban a gyermekes családok helyzetének javítása, a gyermeknevelés terheinek a csökkentése, az oktatás és a kultúra kiemelt támogatása, a vidék- és a vállalkozásfejlesztés, a közbiztonság növekedése, valamint az euro-atlanti csatlakozás elősegítése kérdésében. Szerényen nem szólt a miniszter úr az egyházak támogatásáról, lehet, hogy ő az oktatás és a kultúra körében gondolt erre, én azonban most a számomra biztosított időkeretben erről szeretnék részletesebben szólni.
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről az 1997. évi CXXIV. törvény elfogadása után és az 1990. évi IV. törvény módosítását követően az 1998-as pénzügyi évtől eltérően új támogatási koncepciót ír elő a törvény, ez a törvénytervezetben kitapinthatóan látszik. A kormány programjában megfogalmazottak alapján történt meg a költségvetés összeállítása, sőt örömmel mondhatom el, hogy a Független Kisgazdapárt meghirdetett egyházpolitikai programjának is megfelelően - nincs miért szégyenkeznünk.
Engedjék meg, hogy tizenegy pontba próbáljam meg összesűríteni azokat a legfontosabb támogatásokat, amelyek az egyházak támogatását szolgálják a költségvetésben.
Először az egyházi alapintézményekről, annak hálózatai működéséről, az állami hozzájárulás támogatásáról, egyszóval, egyszerűen szólva az állampolgárok személyi jövedelemadójának 1 százalékának a felajánlásáról szeretnék szólni. Amikor ezt a törvényt a magyar parlament elfogadta, amikor ennek volt az általános és a részletes vitája, én többször felszólaltam és figyelmeztettem a kormányt: az első időszakban nagyon nehezen fog ez működni, idő kell ahhoz, hogy az állampolgárok megismerjék a nem könnyű technikát, a felajánlások lehetőségét. 1997-ben azonban ezt az akkori kormányzat, a Horn-Kuncze-kormányzat nem vette figyelembe, és azonnal 6 milliárd forintot vont ki az egyházi támogatások költségvetéséből. S mi lett az eredmény 1997-ben? 20 milliónál alig volt több az állampolgárok személyi jövedelemadója 1 százalékának a felajánlása az egyházaknak.
Az APEH 1998. évi jelentése szerint 1998-ban 478 380 adófizető rendelkezett, 64 egyház volt kedvezményezett, a felajánlott összeg pedig 1 milliárd 3,7 millió forint volt. Természetesen az 1998. évi felajánlás is kevesebb volt, mint amennyi az 1998. évi költségvetésben tervezve volt, abban ugyanis 3 milliárd 44,4 millió volt az az összeg, amelynek alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a 0,5 százalékos kompenzációt a kormánynak el kell végezni, a tény pedig 3 milliárd 345,8 millió forint volt, tehát 302,3 millió forinttal több. (Sic!) Ezt figyelembe véve az 1999. évi költségvetésben az előírt 1997. évi CXLII. törvény szellemében pontosan 3 milliárd 346,7 millió a tervezett, tehát 302,3 millióval több. Ez a tervezés meg fog felelni a várakozásnak, a kormányzat a törvényben előírtakat meg tudja valósítani.
A másik nagyon fontos kérdés az egyházi közgyűjtemények fenntartásának a támogatása, a gyűjtemények gyarapodása 390 millió forint összegben, ez az 1998. évi költségvetéshez viszonyítva 90 millióval több.
(9.50)
A harmadik nagyon fontos dolog a műemlékek rekonstrukciója, beruházások, célprogramok megvalósítása. Erre a költségvetés 1 milliárd 100 millió forintot tervezett. Ez több mint valószínűleg meg fog felelni az igényeknek. Ehhez természetesen hozzá kell számítani a Szent István-bazilika rekonstrukcióját is, 900 millió forintot, és a Pannonhalmi Főapátság rekonstrukciójának a hiteltörlesztését, 100 millió forintot, tehát a végösszeg összesen 2 milliárd 100 millió forint. Úgy néz ki, hogy ez az összeg biztosítani fogja azokat az igényeket, amelyekre a törvény a kormányzatot kötelezi. Az egyházi kulturális örökség értékeinek a rekonstrukciójára 1 milliárd 710 millió forintot terveztek az 1999. évi költségvetésben. Ennek nagy része állagmegóvás, felújítás, és a már megkezdett, folyamatban lévő beruházások befejezése. A Horn-Kuncze-kormány 1997-ben és 1998-ban erre a célra egyetlen fillért sem fordított, nem adott támogatást.
A következő fontos dolog a hitoktatás támogatása. Tudjuk azt, hogy az 1997. évi CXXIV. törvény elfogadása után az egyházaktól megvonták a hitéleti célú támogatások sorában a hitoktatói támogatást, valamint megvonták a nyugdíjtámogatást. A kormányzat - a kormányprogramnak megfelelően - ezt visszaállította, és hitoktatási támogatásra 1 milliárd 707 millió forintot tervezett. Az ige nyelvén szólva méltó a munkás a maga megdolgozott bérére.
A volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezésével összhangban az egyházaknak lehetőségük volt arra, hogy ingatlanaik egy részét járadékra váltsák át. Ez nagyon fontos: az egyházak lemondanak a tulajdonjogról és járadékot kapnak, az első tíz esztendőben az érték 4,5 százalékát, a második tíz esztendőben pedig az érték 5 százalékát. Erre nézve 3 milliárd 642,5 millió forintot tervezett a költségvetés, amely 347,4 millióval több, mint az 1998. évi.
Az egyházakkal megkötött külön megállapodások - a Magyar Katolikus Egyházzal és a MAZSIHISZ-szel már megtörtént a megállapodás, és annak megkötése folyamatban van a Magyarországi Református Egyházzal, a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, a Szerb Ortodox Egyházzal és a Magyarországi Baptista Egyházzal - költségvonzata közel másfél milliárd forint, a tervezet szerint 1 milliárd 356,8 millió forint. Reménykedünk abban, hogy a már megkötött megállapodások mellett a többi egyházzal még ebben az évben - de ha nem az idén, akkor jövőre - megtörténik a külön megállapodás, és így a támogatások is életbe lépnek.
Még két tételről szeretnék szólni. Az egyik a kisegyházak támogatása. Az elmúlt költségvetésben a kisegyházak anyagi szükségleteit segítő támogatás nem szerepelt a költségvetésben, eldugva volt 20 millió forint. Az 1997. évi CXXIV. törvény biztosítja, hogy az egyházakat közéleti tevékenységük folytatásához a szükséges ingatlan megszerzéséhez segíti a kormányzat. Több kisegyház fordult ilyen kérelemmel a kormányzathoz, a kormányzat ezt figyelembe vette, és 150 millió forinttal támogatja a kisegyházakat, 7,5 százalékkal többel, mint az elmúlt esztendőben.
A volt egyházi ingatlanok tulajdonhelyzetének rendezésére a kormányzat az elmúlt években 4 milliárd forintot fordított, 1998-ban 1 milliárd forinttal többet. Itt szeretném megjegyezni, hogy a tíz, illetve húsz évre kiváltott egyházi tulajdonok támogatására, amelyek tekintetében a tulajdonbejegyzések megtörténtek, nem elegendő az 5 milliárd forint, de reméljük, hogy az elkövetkezendő évi költségvetésekben ez kiemelt szerepet fog kapni, és ez a probléma is megoldódik.
Végezetül szeretném összegezni: 1999-ben összesen 14 milliárd 453 millió forint az egyházak támogatása a költségvetés alapján, ez 79,3 százalékos növekedést jelent az elmúlt évhez viszonyítva. Ennek természetesen örülünk. A Független Kisgazdapárt ezért a költségvetést támogatni fogja, s én is, mint a frakció tagja, a frakciómnak ezt ajánlom, de egyben ajánlom a magyar parlamentnek is.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps az FKGP soraiban.)
